Az elmúlt napokban többször is történelmi mélypontra süllyedt a lej értéke az európai valutához képest, az euró árfolyama túllépte a 4,8 lejes pszichológiai küszöböt. Miért gyengül a román nemzeti valuta és meddig tart ez a folyamat?

Elemzők szerint a lej euróhoz képesti gyengülésének több oka is van: egyrészt a nemzetközi instabilitás, másrészt a régióbeli országok nemzeti valutáinak értékvesztése, amely egy idő óta már amolyan trenddé vált. De a jelenséghez hozzájárul az ország politikai instabilitása is, ami elriasztja a külföldi vállalkozókat Romániától.

Ám a lej értékvesztését legfőképpen a romániai gazdasági egyensúly felborulása okozza. A hazai infláció nagyobb, mint az eurózóna államaiban, ami megint csak természetszerűen a lej gyengüléséhez vezet. Közgazdászok egybehangzó értékelése szerint nem lehet erős a nemzeti valutája egy olyan országnak, amely folyamatosan pénzhígulással küzd.

Ráadásul Romániának évek óta úgynevezett „ikerdeficittel” – költségvetési és kereskedelmi hiánnyal – is szembe kell néznie: az ország többet költ a bevételeinél, importja pedig jóval meghaladja exportját. Amikor pedig egy ország az exportjánál többet importál, akkor a valutaigény nyilvánvalóan nagyobb a valutakínálatnál, ami újból nyomás gyakorol a nemzeti valutára.

A román export alacsony szinten maradásának is több oka van. Elemzők szerint a legfontosabb az, hogy az elmúlt években a kormány minden gazdasági és pénzügyi megfontolás nélkül emelte a béreket ahelyett, hogy a beruházásokra összpontosított volna.

Mit tehet a Román Nemzeti Bank?

A lej gyengülése voltaképp évek óta tart, mivel Románia kereskedelmi deficitje is állandósulni látszik, mi több, a hiány az utóbbi években tovább mélyült, az ország folyó fizetési mérlege pedig a legnagyobbak között van Európában. Az elmúlt évben Románia költségvetési hiánya magasan a legnagyobb volt az egész térségben, elérte a 48 milliárd lejt, ami a bruttó össztermék 4,6 százalékával egyenlő.

Az ország kereskedelmi mérleghiánya ugyanakkor 17,28 milliárd euró volt, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig 10,48 milliárd euróra emelkedett. Emellett a román gazdaság egyensúlyvesztése egyre nagyobb lesz, miközben a környező országokban a deficitek csökkenő tendenciát mutatnak.

A lej folyamatos értékvesztés pontosan jelzi azt, hogy a román gazdaság rossz irányba halad. A Román Nemzeti Bank vagy a több alkalommal is beavatkozott, korrigált az árfolyamon, ám jelenleg tehetetlen a romániai belpolitikai instabilitással szemben. Gazdasági megfigyelők egyébként biztosra veszik, hogy a nemzeti bank a mostani politikai válság körülményei között egyelőre leállít mindenfajta közbelépést.

Előrejelzések

A Román Nemzeti Bank szakértői úgy vélik, hogy a lej értékvesztése természetes folyamat, és a mostani árfolyam nem tekinthető tragikusnak. A lej értékvesztését a kormányalakításra felkért ügyvivő pénzügyminiszter, Florin Cîțu szintén normálisnak tekinti, mivel hasonló arányban gyengül a térségben a forint és a zlotyi is.

Pénzügyi elemzők szerint a lej ebben az évben tovább gyengül, és december végén az euróért nagy valószínűséggel 4,8823 lejt kell majd fizetni. Ilyen arányú értékvesztésre számít egyébként minden pénzpiaci szereplő.

A prognózisok szerint az első évnegyedben némi javulás mutatkozik, az euró árfolyama akár a 4,79 lejre csökkenhet – bár a Bloomberg 4,81-es átlaggal számol az első három hónap végén. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, Ionuț Dumitru év végére 4,85 lejes euróárfolyamra gondol, a Román Kereskedelmi Bank közgazdasági osztályának vezetője, Cristian Dascălu pedig 4,87 lejt saccol.

A román nemzeti valuta értékvesztése természetesen jelentősen kihat a lakossára is, hiszen megnöveli a megélhetési költségeket. Ilyen körülmények között a bankok emelik a kamatokat, nőnek a lakásárak, a bérleti díjak, a lakásköltségek, az élelmiszerek, az importtermékek árai.