banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

A sürgősségi rendelettel 50 napon belül kiírhatók az előre hozott választások

A kedd éjszakába nyúló kormányülésen – több mint kéttucatnyi sürgősségi rendelettel együtt – elfogadott jogszabály szerint az eddigi 90 nap helyett, a törvényhozás feloszlatásától számított 50 napon belül kiírhatók az előrehozott parlamenti választások.

Mint arról beszámoltunk, a sürgősségi rendelettel a kormány megduplázta a külföldi választókerületekben megszerezhető szenátusi és képviselőházi mandátumok számát, ezenkívül a tavalyi államfőválasztáson alkalmazott háromnapos voksolást bevezette a parlamenti választásokra is – persze, csak a külföldön kialakított szavazókörökben.

A módosítás szerint a választók nemcsak a lakhelyük szerinti választókerületben adhatják le voksaikat, hanem bármelyik szavazóhelyiségben. Ionel Dancă, a miniszterelnöki kancellária vezetője szerint ezzel is bátorítani akarják a választásokon való részvételt, s mint mondta, alaptalanok a választási turizmusra és csalásra vonatkozó aggodalmak, mert a szavazópolgárok személyi igazolványainak elektronikus ellenőrzésével azonnal kiszűrhetők azok, akik több helyen is élni akarnak a szavazati jogukkal.

Az egyik legfontosabb változás azonban a választások időpontjának kiírását érint, és Dancă szerint azért volt szükség a szabályozásra, hogy kiegyenlítsék a „törvényi vákuumot”. Az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától számított három hónapon belül meg kell szervezni a választásokat, míg a választási törvény minimum 90 napot ír elő. Az új változat szerint a választások előtt 50 nappal ki kell tűzni azok időpontját, és ezt a parlament feloszlatásától számított öt napon belül kell megtenni.

Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő, a jogi bizottság volt tagja a közelmúltban a Maszolnak adott nyilatkozatában azt latolgatta, hogy épp e 90 napos határidő miatt lehetetlen megtartani az előre hozott parlamenti választásokat a helyhatósági választások előtt.

A bizalmatlansági indítvány szerdai megszavazásával leváltott nemzeti liberális párti (PNL) kormány és Klaus Johannis államfő is korábban arról beszélt, hogy az előre hozott parlamenti választásokat a helyhatóságival egy időben, vagy attól egy hét eltéréssel kellene megtartani. A kormány megbuktatásával megnyílt az előre hozott választások előtt, de ahhoz két kormányalakítási kísérletnek is meg kell még buknia.

Kapcsolódók

Kimaradt?