Megosztja a pártokat a parlamenti választások előrehozásának terve

Megosztotta a pártokat Klaus Johannis államfő és Ludovic Orban miniszterelnök azon terve, hogy előrehozzák májusra vagy júniusra az év végén esedékes parlamenti választásokat, így kérdéses, hogy kialakítható-e olyan többség a jelenlegi parlamentben, amely hozzájárul saját megbízatásának lerövidítéséhez.

A pártvezetők hétfői nyilatkozataiból kiderült: a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párton (PNL) kívül csak az USR-PLUS választási szövetség és az RMDSZ támogatja egyértelműen az előre hozott választásokat.

Dacian Cioloș szerint a román társadalom egyértelművé tette, hogy el akarja távolítani a jelenlegi parlamentben több mint 40 százalékkal rendelkező Szociáldemokrata Pártot (PSD) a hatalomból, elege van a korrupcióból, és hozzáértő, hatékony intézményeket szeretne. Úgy vélekedett: az előre hozott választások stabilitást hoznának Romániában.

Kelemen Hunor azzal érvelt, hogy mielőbb véget kell vetni a bizonytalanságnak, hiszen az Ungureanu-kormány 2012-es megbuktatása óta Románia állandóan kormányválságban van, az azóta eltelt időben kilenc kormánya volt az országnak. Az RMDSZ elnöke szerint május 24-ére kellene a parlamenti, június 14-ére pedig a helyhatósági választásokat időzíteni, anélkül, hogy menet közben módosítanák a szabályokat, és bevezetnék a kisebb román pártok által sürgetett kétfordulós polgármester-választást.

A PNL-kormányt beiktatásakor még támogató Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) viszont határozottan ellenzi, a Traian Băsescu által alapított Népi Mozgalom Pártja (PMP) pedig csak teljesíthetetlen feltételek mellett – a parlament létszámának 300-ra csökkentése esetén – hajlandó támogatni Johannis és Orban tervét. Călin Popescu-Tăriceanu és Băsescu is azt hangoztatja: elfogadhatatlan csak azért három hónapra politikai válságba sodorni az országot, mert éppen megugrott a kormánypárt népszerűsége.

Băsescu szerint Romániában még nem volt olyan miniszterelnök, aki önként, külső kényszer nélkül lemondott volna mandátumáról, és szerinte Ludovic Orban sem fog engedelmeskedni, ha Johannis lemondásra szólítaná fel. Egy ilyen lépés az államfő részéről semmivel sem jobb, mint amikor a PSD cserélgette akkori pártelnöke – az időközben korrupcióért bebörtönzött Liviu Dragnea – kénye-kedve szerint miniszterelnökeit.

Az alkotmány szerint az államfő akkor oszlathatja fel a törvényhozói testületet és írhat ki előrehozott választásokat, ha az első kísérlettől számított 60 nap alatt két egymást követő kormányalakítási kísérlet megbukik a parlamentben. Ehhez azonban előbb az Orban-kabinetet kellene megbuknia. Ez pedig két módon lehetséges: a miniszterelnök lemondásával vagy egy sikeres bizalmatlansági indítvánnyal. 

Victor Ponta azt mondta, hogy az általa vezetett, baloldali Pro Románia párt nem akarja akadályozni a parlamenti választások előrehozását, de nem is fogja segíteni ebben a PNL-t. Marcel Ciolacu képviselőházi házelnök, a PSD ideiglenes elnöke azt mondta: „írásba adja”, hogy Ludovic Orban nem lesz többé – sem teljes jogkörű, sem ügyvivő – miniszterelnök, ha egyszer benyújtja lemondását.

Ludovic Orban az elnöki hivatalban tett látogatása után pénteken jelentette be: a parlamenti választások előrehozásáról állapodott meg az államfővel, de nem volt hajlandó elárulni, benyújtja-e lemondását, vagy megvárja – esetleg megpróbálja kiprovokálni –, hogy a parlament mozdítsa el posztjáról. Azt viszont nem titkolta, hogy legfőbb célja „felszabadítani” a törvényhozást a PSD túlzott súlya alól, és az állampolgárok jelenlegi nézeteit tükröző jobbközép parlamenti többség támogatásával folytatni a kormányzást. 

(Címlapfotó forrása: gov.ro

Kapcsolódók

Kimaradt?