2050-re a világ még ellenségesebbé és zsúfoltabbá válik, a klímaváltozás sokkal jobban érezteti hatását, megszaporodnak az önkényuralmi rendszerek, amelyek – egyebek között – a „meteorológiai fegyverrel” fenyegetik egymást.

Az évszázad közepe tájára már fenyegetővé válik az infláció és mindenkin úrrá lesz a stressz, a depresszió. Ez vár az emberiségre harminc év múlva a The Guardian előrejelzés-sorozata szerint. A brit napilap elemzői egyébként már 2004-ben is prognózist készítettek a 2020-ig hátralevő időszakról, és előrejelzéseik nagy része beigazolódott. Így például előre jelezték a rendkívül forró nyarakat, az ötös fokozatot elérő tornádókat, a pusztító erdőtüzeket, a gleccserek rohamos olvadását.

A 2050-re szóló prognózis szerint a klímaváltozás hatásai ebben az időszakban már az űrből is megfigyelhetők lesznek. A Föld légköre elveszíti varázsaltos kék tündöklését – amelyet annyian megcsodáltak az 1972-ben közzé tett űrbeli fényképeken. Az északi sarki jégsapka szinte teljes egészében eltűnik majd, a déli jégsapka is sokat veszít terjedelméből.

Az űrbeli fotókon az amazonasi, kongói, Pápua Új-Guinea-i őserdők is jóval kisebb területet foglalnak majd el, jelentős részüket pedig nagy valószínűség szerint a szinte megállíthatatlannak tűnő erdőtüzek miatt füstfelhők takarják. Az óceánok vizének növekedése megváltoztatja majd a kontinensek partvidékeinek formáját. Emellett az olyan nagyvárosok, mint például Miami, Guandong, Lincolnshire vagy Alexandria közelében lévő területek elmocsarasodnak.

A heves viharok, a hatalmas hullámokat vető óceánok miatt csak igen nehezen lesznek megkülönböztethetők a szárazföld és az óceán közötti határvonalak, a partvidéki övezetekben fekvő nagyvárosok utcái inkább a velencei csatornákhoz, lagunákhoz hasonlítanak majd. Los Angelesben, Sydney-ben, Madridban, Lisszabonban, más nagyvárosokban rekord hőmérsékleteket mérnek, amelyek elérhetik az 50 Celsius fokot is árnyékban, London átlaghőmérséklete pedig megfelel a barcelonainak.

A hőhullámok, az árvizek a szárazság katasztrofálissá válhat 2050-re, mindez pedig elsősorban az ázsiai és afrikai szegény országokat sújtja. A globális felmelegedés nyomán a brit lap szakemberei egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy a jövőben a nyári olimpiai játékokat télen rendezik majd meg.

Atombomba helyett „meteorológiai fenyegetés”

A globális hőmérséklet emelkedése nyomán megváltoznak az emberi kapcsolatok, a gazdasági és politikai környezet is. A klímaváltozás hatásai miatt a „Gréta-nemzedék” gyermekeit olyan szorongás jellemezheti majd, amilyet nagyszüleik soha nem tapasztaltak meg, és amilyent még csak elképzelni sem tudtak.

A The Guardian előrejelzése szerint a gazdagabb, tehetősebb emberek behúzódnak mindenféle kényelemmel, légkondicionáló berendezésekkel ellátott rezidenciájukba, és sorsukra hagyják a nincstelen, nélkülöző tömegeket. Globális szinten katasztrofálissá válhat az éhínség is, amely ebben az időszakban már legkevesebb 10 milliárd embert fenyeget. Mindennek nyomán szinte mindennapossá válnak majd az ebből fakadó konfliktusok.

Könnyen elképzelhető tehát, hogy az évszázad közepére jelentősen megnövekszik az általunk ismert civilizáció összeomlásának veszélye. A nyomorúságos helyzetbe kerülő emberek előtt csupán két lehetőség körvonalazódik: vagy szembeszállnak a természettel – erre viszont nincs elegendő pénzük és technikai felkészültségük és felszereltségük –, vagy pedig emigrálnak. A klímaváltozás nyomán 50-700 millió embernek kell majd elhagynia lakását, városát, országát.

A klímaváltozás által kiváltott növekvő elégedetlenség miatt megszaporodnak majd az önkényuralmi rendszerek. A nacionalista, populista politikusok igyekeznek megtartani hatalmukat. Az évszázad közepére már hisznek is a globális felmelegedésben, nem úgy, mint mostanság, mi több, éppen a klímaváltozás ürügyét használják majd fel önkényeskedő és jogkorlátozó intézkedéseik igazolására.

A tudósok természetesen igyekeznek majd megoldásokat találni a globális felmelegedésre. Az újabb technológiákat azonban nyilván katonai célokra is felhasználják. A The Guardian szakértői szerint a nagyhatalmak a század közepe táján már nem a nukleáris, hanem a „meteorológiai fenyegetést” alkalmazzák, viharokkal, jégesőkkel, árvizekkel fenyegetőzve.

A brit napilap szakembereinek vészjósló előrejelzésében egyetlen jó dolog van: nevezetesen az, hogy mindez elkerülhető lenne, ha az emberiség együttesen azon lesz a következő tíz esztendőben, hogy elejét vegye a globális felmelegedésnek.