Negyedik éve folyamatosan csökken a terrorizmus áldozatainak száma a 2018-as adatok tükrében – olvasható a Globális Terrorizmus Index friss jelentésében. Románia nem érintett ország.

A Gazdaságért és Békéért Intézet (Institute for Economics & Peace) jelentése azt írja: tavaly 15,2 százalékos csökkenést mértek az előző évhez képest a halálos áldozatok számát tekintve, ez pedig 15952 elhalálozást jelent. 2014-hez képest gyakorlatilag feleannyi az áldozat: 52 százalékkal kevesebb.

Tíz országból, amelyet érint a probléma, kilencben javulást tapasztalni, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne elterjedt jelenségről beszélnénk: a világon 71 országban jegyeztek legalább egy, terrorizmushoz köthető gyilkosságot, és ez 2002 óta a második legnagyobb szám. 98 országban javult a helyzet összesen, negyvenben pedig romlott – állapítja meg a jelentés.

A legsúlyosabb romlás Afganisztánban volt tapasztalható: 7479 ember halt meg itt terrorizmus miatt, ami az esetek nagyjából felét teszi ki, 59 százalékos emelkedést jelentve 2017-hez képest. 2003 óta ez az első év, amikor Nem Irak áll a lista élén – ez az ország és Szomália, ahol a legnagyobb mértékű javulás állt be.

Irak második helyre csúszott tehát, Nigéria áll a harmadikon, Szíria a negyediken, őket követi Pakisztán, Szomália, India, Jemen, a Fülöp-Szigetek és a Kongói Demokratikus Köztársaság. Az Egyesült Államok a 22. helyen áll, az Európához legközelebbi ország Törökország, a 16. helyen. A legsúlyosabb helyzetben levő európai ország Ukrajna, a 24. helyen. Az EU-tagállamok közül az Egyesült Királyságban a legrosszabb a helyzet, a 28. helyen állnak. Románia egyáltalán nem érintett, az ország a 138. helyre került számos más, „tiszta” országgal, míg Magyarország a 119. helyen áll.

Változó trendek, állandó tényezők

Ahogy az fennebb olvasható volt, az elmúlt fél évtizedben feleződött a halálos áldozatok száma. A módszerek azonban maradtak: a leggyakoribb támadási típus a robbantás és a fegyveres támadás, két évtizede.

2002 és 2018 között Dél-Ázsia, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, illetve a Szubszaharai Afrika országai a legérintettebb régiók: a halálos áldozatok 93 százalékát itt jegyzik. Közel-Kelet és Észak-Afrika különösen veszélyes területek, az említett periódusban itt 93700 halálos esetet tulajdonítottak a terrorizmusnak.

Az Iszlám Állam gyengülése egyébként fontos tényező a terrorizmus jelenségének enyhülésében: a szervezet második éve kevesebb kárt okoz, mint korábban, 69 százalékkal csökkentek a hozzájuk köthető halálesetek és 63 százalékkal a támadások.

Terrorizmus és a szélsőjobboldal

A szélsőjobboldali terrortámadások elsősorban a nyugati országokban jelentek meg: Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, de Óceániában is. Ráadásul az elmúlt öt évben 320 százalékkal emelkedett az incidensek száma.

A számok persze alacsonyak: tavaly 52 százalékos emelkedés után 26 halálos áldozatot jegyeztek, azonban idén már újabb, és jelentős emelkedést mértek: szeptemberig 77 halálos áldozatot szedtek szélsőjobboldali támadások.

Az elmúlt fél évszázad három legnagyobb nyugati, politikailag motivált támadása a szélsőjobboldalhoz kötődött, az elmúlt évtizedben pedig inkább egyének, mint csoportok követtek el ilyen jellegű cselekményeket.

A jelentés szerint a Nyugaton valószínűsíthető, hogy további romlást tapasztalunk a politikai hátterű erőszak terén, már 2013 és 2018 között 270 támadást regisztráltak.

Nők és terrorizmus

1985 óta több mint 300 olyan öngyilkos merényletet követtek el, amelyben legalább egy nő is részt vett – ezzel 3071 ember halálát okozva. 2013 óta nőtt az ilyen támadások száma, a legtöbb egyébként a Boko Haram nevű terrorszervezethez köthető: az elmúlt öt évben 87 százalék tulajdonítható nekik.

Az Iszlám Állam külföldről toborzott tagjainak 13 százaléka volt nő, többségük a Közel-Keletről és Észak-Afrikából – Európából 24 százalékuk csatlakozott.