Dăncilă „román szívére” vagy Johannis „normális Romániájára” lehet szavazni vasárnap

A külföldi választókörök megnyitásával pénteken megkezdődik az elnökválasztás második fordulója, amelyben a „román szív" jele alatt induló Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfő és a „normális Románia" megteremtését ígérő, újabb mandátumra pályázó Klaus Johannis jelenlegi államfő közül kell elnököt választania a következő öt évre Románia több mint 18 millió szavazópolgárának.

Az elnökválasztás első fordulójában Johannis, a néhány hete kormányra került Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje nyert az érvényes voksok 37,8 százalékával. Viorica Dăncilă volt miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke akkor a szavazatok 22,3 százalékát szerezte meg. A versenyben maradt két jelölt közül az győz, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét.

Dăncilă a „románokat tisztelő", számukra nemzetközi tisztelet is kivívó, „román szívű" államfő akar lenni, akinek a kampányában jelentős hangsúlyt kapott a nemzeti büszkeség, ezzel is arra utalva, hogy – szász evangélikus – ellenfele nem román, nem ortodox, vagyis idegen. Dăncilă – az ország első nő kormányfője – egyfajta mindenkiről gondoskodó anyaként készül az államfői tisztségre és főleg az elesettek, a szociális védelemre szorulók szavazataira számít.

Johannis egy vállalkozóbarát, a közös európai értékeket tiszteletben tartó, a kommunista örökséggel végképp szakító, a modernizálás útjára lépő „normális Románia" ígéretével kampányolt. Olyan ország felépítéséhez kérte a választók támogatását, amelyben az állam nem uralkodik polgárai felett, hanem szolgálja őket, és amelyben a törvényeket mindenkinek be kell tartania.

A két jelölt választási programjáról azonban vajmi keveset tudhattak meg a választók, mivel az első forduló előtti kampányt a hetekig elhúzódó kormányválság árnyékolta be, a második forduló előtt pedig szinte kizárólag azzal foglalkozott a média, hogy miért nem hajlandó Johannis nyilvános vitát folytatni kihívójával, és milyen egyéb rendezvénnyel próbálják pótolni a jelöltek az elmaradt tévévitát.

A PSD elnöke számára idén már az sikernek számított, hogy bejutott a második fordulóba. Elemzők szerint Johannisnak is kényelmesebb ellenfél Dăncilă, mint amilyen az internet-nemzedék támogatására építő, rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna lett volna, hiszen Johannis pártjának, az európai néppárti tagsággal rendelkező PNL-nek most nem érdeke az USR-rel csatázni, hiszen nagy valószínűséggel a jövő évi parlamenti választások után is rászorul majd támogatására.

Johannis büszkén jelentette: első ötéves mandátuma idején az államfői jogkörök birtokában sikerült megakadályoznia, hogy a PSD – néhány bűnöző megmentése érdekében – maga alá gyűrje az igazságszolgáltatást, és sikerült „Európában tartania" Romániát. A Johannis–PSD szembenállás hangsúlyozása Dăncilă-nak is megfelelt: ő diktatórikus hajlamú, minden hatalmat magának követelő, a PSD-sek „kiirtására" keresztes hadjáratot hirdető zsarnokként festette le ellenfelét, akit csak a PSD-jelölt körüli összefogás fékezhet meg.

Az esélyesség terhe vagy az esélytelenség nyugalma

Az elnökválasztás második fordulójában az elemzők a 15 százalékpontos előnnyel induló Johannis sima győzelmére számítanak, annál is inkább, mert a jobbközép pártok versenyből kiesett elnökjelöltjei is mögötte sorakoztak fel, és a többiek sem biztatták választóikat arra, hogy Dăncilă-t támogassák.

Az elnökválasztás első fordulójában 3,87 százalékos eredményt elérő Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, hogy miután a versenyben maradt elnökjelöltek egyike sem kereste meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, az RMDSZ hívei belátására bízza, hogyan szavaznak, csak azt kéri tőlük, hogy éljenek választójogukkal. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor hozzátette: „összes elégedetlensége és haragja ellenére" ő maga az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó Klaus Johannisra fog szavazni.

Johannis legfőbb ellenfele az esetleges érdektelenség lehet: már az első fordulóban is elmaradt a részvétel a szokásostól, és ha a „lefutatott meccs" tudatában a jobboldali szavazók nem járulnak az urnákhoz a második fordulóban, az jóval a reális támogatottsága fölé emelheti a fegyelmezett szavazótáborral rendelkező PSD eredményét, ahogyan a 2016-os parlamenti választásokon is történt.

Hol szavazhatunk?

Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók belföldön bármelyik településen, külföldön pedig a külképviseletek által berendezett szavazókörök bármelyikében leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.

Az idei elnökválasztás egyik legfőbb újdonsága az, hogy a külföldi választókörökben nemcsak a hazai voksolás dátumaként kijelölt november 24-én, hanem pénteken és szombaton is leadhatják szavazatukat a diaszpórában élők. A külföldi szavazókörök pénteken helyi idő szerint 12-től 21 óráig, szombaton és vasárnap (akárcsak Romániában) 7-től 21 óráig tartanak nyitva.

Szombaton reggel 7-től kampánycsend lép életbe. A voksolás vasárnap mindenütt helyi idő szerint 21 órakor ér véget. Az elnökválasztáson több közvélemény-kutató cég készít országos becslést a szavazófülkéből kilépők megkérdezése (exit poll) alapján. A becslést a vasárnap esti urnazáráskor, 21 órakor ismertetik.

banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kapcsolódók

Kimaradt?