Bár Boris Johnson brit miniszterelnök ír kollégájával, Leo Varadkarral folytatott, múlt heti tárgyalásai óta van egy halvány remény arra, hogy megállapodás szülessen a Brexitről az október 17-én kezdődő EU-csúcsig, továbbra is reális forgatókönyv, hogy a britek egyezség nélkül távoznak az Európai Unióból. A Mediafax konkrét gazdasági adatok alapján készített összeállítást e lépés Romániára gyakorolt hatásairól.

A megállapodás nélküli Brexit következményeinek vizsgálatakor a számokból kell kiindulni. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly Románia 2,874 milliárd euró értékben exportált a szigetországba, ez az európai uniós tagállamokban értékesített termékek 5,5 százalékát tette ki. Az importált árucikkek összege 1,129 milliárd eurót tett ki, ez az EU-s tagállamokból érkező importoknak csupán 2,8 százaléka volt. Az exportált javak értéke 12,23 százalékkal növekedett tavaly az azelőtti évhez képest, az importáltaké csupán 3,22 százalékkal.

A szolgáltatások terén kisebb összegről, de nagyobb arányról beszélhetünk: tavalyelőtt Románia 1,688 milliárd euró értékben exportált Nagy-Britanniába, ez az EU-s exportok 10,05 százaléka. Ez egyébként 31,94 százalékos emelkedést jelentett 2016-hoz viszonyítva.

Nagy-Britannia és Észak-Írország, illetve Románia között életben van egy 1996-ban aláírt egyezmény a befektetések elősegítéséről és védelméről, ezt azonban újra kell tárgyalni a Brexit után, mert érvénytelenné válik. A megállapodás nélküli kilépés esetén a kétoldalú kereskedelmi egyezmények rendelkezéseihez kell visszatérnie a szigetországnak, ez pedig a vámadók visszavezetését is jelenti, ami átlagban 5,7 százalékot jelent majd az exportált javak esetén és 4,3 százalékot az EU-s piacokra való importok esetén – ami húsz százalékot is jelenthez azonban egyes mezőgazdasági termékeknél. Nagy-Britannia március 13-i javaslata szerint az EU-s tagállamokból származó importok 87 százaléka után nem fizetnének vámadót a megállapodás nélküli Brexit után.

Mitől tarthat Románia?

A megállapodás nélküli Brexit esetén a kétoldalú gazdasági kapcsolatok visszaesése várható: egyrészt a vámdíjak okozta bonyodalmak miatt, meg azért is, mert az idei év első 5 hónapjában már tapasztalható volt az export csökkenése, 6,7 százalékos. Ez elsősorban a vasútnak szánt járművek és felszerelések terén volt érezhető (-925 százalék), a gabonaféléknél (-327 százalék), a faanyagoknál és faipari termékeknél (-110 százalék), autóknál (-131 százalék) és ruházati cikkeknél (-110 százalék).

Az egyik legnagyobb félelem a román diaszpóra helyzetével kapcsolatos a no-deal brexit esetén, a második az oktatási lehetőségeket érinti, hiszen a szigetország román diákoknak elsődleges célpontot jelent. A másik országban élő britek vagy román állampolgárok jogai csökkenhetnek, ha a kilépés megállapodás nélkül történik.

További bonyodalmak

Az EU-s javak importálása Nagy-Britanniába jelentős visszaesést mutatott az idei év második harmadában: 18 milliárd brit fonttal kevesebbről beszélünk, ami 13 százalékos csökkenést jelent. Elsősorban vegyipari termékek, utazási felszerelések és járművek terén mértek visszaesést. Az új autók bejegyzése így például 3,5 százalékos csökkenést mutatott az előző év hasonló periódusához képest. Elsősorban a diesel autóknál mérték ezt, 19,7 százalékot, a Dacia azonban jól teljesített, 33,6 százalékos emelkedést mértek a márkánál. A Digi24 szerint további növekedést várhat a vállalat ezen a téren.

A legnagyobb csökkenés azokon a területeken várható, amelyeken közös brit-EU-s termelési lánc működik, így az autóiparban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban. Ugyanakkor az is várható, hogy a brit pénznem gyengülni fog – ez egyébként versenyképesebbé teszi a brit exportokat, de az importok értékének csökkenését is előidézi.