A Déván, hétvégén megtartott Magyar Ifjúsági Értekezlet tisztújító küldöttgyűlésének záróünnepségén Kelemen Hunor, szövetségi elnök közös sajtótájékoztatót tartott az újonnan megválasztott ifjúsági vezetőkkel, értékelve az RMDSZ és a MIÉRT közötti együttműködést, valamint aktuálpolitikai kérdésekről tájékoztatta a sajtó képviselőit.

A MIÉRT közeli tervei, külföldi képviselet

„Azt kívánom az új vezetőségnek, hogy továbbra is markánsan legyenek jelen újító gondolataikkal, ötleteikkel az RMDSZ belső struktúráiban ahhoz, hogy az egyeztetések, döntések után az elmúlt tíz évhez hasonlóan együtt menjünk tovább annak érdekében, hogy a magyar közösség holnapja minden szempontból biztonságos legyen” – üdvözölte Kelemen Hunor szövetségi elnök a MIÉRT új vezetőit, miután elbúcsúzott a korábbiaktól.

Szabó József, MIÉRT elnök az ifjúsági szervezet önkormányzati jelenlétéről számolt be, reményét fejezve ki az RMDSZ-el való további sikeres együttműködés kapcsán, mind helyi, mind pedig országos szinten. Jakab Adorján MIÉRT elnökhelyettes a Magyar Ifjúsági Értekezlet nemzetközi képviseletéről tájékoztatta a sajtót, kitérve a május 9 és 12 között, Szófiában sorra kerülő YEPP Kongresszusra, amelyen a MIÉRT-et teljes jogú tagjává választják az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének.  

RMDSZ kongresszus: alapszabályzat- és programmódosítás lesz

A szervezet megválasztotta az ifjúsági küldötteket a május 25-én, Csíkszeredában megszervezésre kerülő RMDSZ Kongresszusra is. Ennek kapcsán Kelemen Hunor kifejtette, ez nem egy tisztújító Kongresszus, hanem a Szövetség alapszabályzatát és programját módosítják, illetve előterjesztenek egy sor olyan dokumentumot, amelyek rögzítik az RMDSZ álláspontját az alkotmány módosítására, a régiók átszervezésére, a jövő évi európai parlamenti választásokra, az európai polgári kezdeményezésre, a gazdasági helyzetre, a közösségi szimbólumok használatára és a szórvány helyzetére vonatkozóan.

Alkotmánymódosítás: nyíltan kell megbeszélni

Az alkotmány módosításáról az RMDSZ egy részletes javaslatcsomagot készített elő, amelyet május 15-ig benyújtanak a Parlament Alkotmánymódosító Bizottságához. „Úgy gondoljuk, hogy elfogadhatatlan a nyilvánosság előtt zajló konzultáció hiánya, és egy demokratikus országban nem létezhetnek tabu témák, nem fogadhatjuk el azt, hogy lennének olyan kérdések, amelyekről nem szabad beszélni. Minden módosító javaslatot nyíltan és szabadon meg kell vitatni, a döntést pedig a szavazás során kell meghozni.” - hangsúlyozta Kelemen.

Régióátszervezés: népszavazást kell kiírni

A gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy nincs szükség egy újabb bürokratikus szintre, éppen ezért nem támogatják azt az elképzelést, amely szerint közigazgatási hatáskört adnának a jelenlegi nyolc fejlesztési régiónak. „Téves az a beállítás, hogy az Európai Unió elvárása lenne az, hogy közigazgatási hatáskörrel rendelkezzenek a fejlesztési régiók. Nem igaz az a kijelentés, hogy azért nem használtuk el a kohéziós vagy régiófejlesztési alapokat, azért nem épült több száz kilométer autópálya, mert a fejlesztési régiók nem rendelkeznek közigazgatási hatáskörrel. Az RMDSZ szakemberei számokkal és tényekkel bizonyították be, hogy mekkora gazdasági törés és egyenetlenség létezik a nyolc fejlesztési régió között, de ugyanakkor egy-egy régión belül is kimutatható az aránytalan fejlődés. Egy újabb bürokratikus szint bevezetése újabb költségeket, nehézkesebb ügyintézést és az állampolgárok eltávolodását eredményezi csupán.” – részletezte a szövetségi elnök, hozzátéve, az RMDSZ-nek az a határozott álláspontja, hogy mindenképp népszavazást kell kiírni a régiók átszervezéséről, hiszen ez egy olyan kérdés, amely minden egyes embernek az életét befolyásolja.