A parlament kisebbségi frakciója azt javasolja, hogy az alkotmánymódosítás során Románia alaptörvényét egészítsék ki az 1918-as gyulafehérvári határozattal - közölte pénteken Ovidiu Ganț frakcióvezető-helyettes, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának képviselője.

1918. december 1-jén az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.

A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat, és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.

"A gyulafehérvári határozat a modern román állam alapokmánya, és Románia mai formáját is részben ennek a dokumentumnak köszönheti, ezért ragaszkodunk hozzá, hogy az alkotmányba is bekerüljön" - mondta Ganț. A képviselő nagyszebeni sajtóértekezletén hozzátette: a gyulafehérvári nyilatkozat annak idején az erdélyi szászok érdekeinek is megfelelt, akik 1919 január 8-án Medgyesen kinyilvánították, hogy támogatják Erdély egyesülését a Román Királysággal.

Ovidiu Ganț rámutatott, a demokratikus Románia december elsejét tette meg nemzeti ünnepévé, így nem lehet akadálya annak, hogy a gyulafehérvári határozat bekerüljön az alkotmány első cikkelyébe, amely Románia alapvető államszervezési elveit foglalja magába.

A kétkamarás parlamentben a magyarságot képviselő RMDSZ-nek mind a képviselőházban, mind a szenátusban van saját frakciója, a többi 18 nemzeti kisebbségnek pedig egy-egy képviselője van, akik könnyített eljárással jutnak mandátumhoz: ők önálló frakciót alkotnak a képviselőházban.

Az erdélyi magyar politikai szervezetek autonómia-küzdelmében gyakran felbukkanó hivatkozási alap a gyulafehérvári határozat, amelyet önrendelkezési precedensként, illetve a kisebbségeknek tett beváltatlan történelmi ígéretként is fontosnak tartanak.