Nem mindenki ujjongott a magyar érettségi tételek láttán
Kedden a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgával folytatódott az érettségi. A Csíkszeredában érettségiző diákok szerint nem voltak nehezek a tételek, a kolozsváriak viszont attól tartanak, hogy a magyar jegy fogja lehúzni az érettségi átlagukat.
Hargita megyében 1 493 végzős diák iratkozott be magyar érettségire, közülük 1 449-en meg is jelentek a keddi tudáspróbán, csupán 44-en hiányoztak – összegezte a keddi vizsgázók létszámát a Maszolnak Sipos István tanfelügyelő, a Hargita megyei érettségiztető bizottság alelnöke. A hétfői román vizsgához hasonlóan kedden is minden rendben zajlott, egyik vizsgaközpontból sem jeleztek semmilyen rendkívüli eseményt, és senkit sem kellett kizárni a vizsgáról. Az utóbbi évek legnyugodtabb érettségije zajlik tehát mindeddig.
Jókai legkedvesebb regénye is a tételek között
A nyugalom a vizsgázó diákokra is jellemző volt a tételek kézhez kapása után, ugyanis sem a reál, sem a humán szakos vizsgázóknak nem jelentett megoldhatatlan feladatot az idei tételsor. „Volt egy hat szakaszos Petőfi-vers, a címe már nem jut eszembe, de az új világ teremtéséről szólt. Második tételnek volt egy szöveg egy műkorcsolyázónőről, aki térdsérülés után kellett felépüljön és a támogatás fontosságáról kellett érvelni pro és kontra. Utána lehetett választani Az arany ember, a Fanni hagyományai és a Sárarany közül” – részletezte a reál szakos tételeket egy érettségiző lány a Márton Áron Gimnáziumnál kialakított vizsgaközpont előtt. „Az arany embert választottam, ezt az egyet tanultam meg igazából és bejött, tegnap a románnál ugyanígy voltam” – avatott be a siker titkába bennünket a Nagy István Művészeti Líceum érettségiző diákja.
„Számítottunk arra, hogy Az arany embert vagy a Fanni hagyományait fogjuk kapni, így könnyűnek találtuk a mai tételeket” – felelte érdeklődésünkre egy csapat vidám diák. Ők a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzősei, akik láthatóan felszabadultan várakoztak társaikra a vizsgaközpont előtt. A várakozók között voltak a gyimesközéploki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium diákjai is: „Nem erre számítottunk, de így jobban jártunk” – foglalta össze egyikük tömören a kapott tételsorról.
A humán szakosok Szabó Lőrinc Nyári utazás című versének különböző megadott szempontok szerinti elemzését kapták. „Nem volt könnyű, mert a vers elég elvont, kevés konkrét, megfogható dolog van benne” – mondta a költeményről a Márton Áron Gimnázium egyik végzőse. A humán tételsorról szólva a fiú elárulta, hogy a második tételben kapott „A költözés nagyszerűsége” című szöveg a költözés előnyeit részletezte és ehhez kapcsolódóan kellett szöveget alkotniuk. „A harmadik tételnél Krúdyt választottam, őszintén szólva a másik regényről (Ottlik Géza: Iskola a határon – szerk. megj.) nem igazán tudtam sokat.
Kolozsváron nem volt nagy az öröm
A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum előtt viszont nem tapasztalhattunk nagy ujjongást a magyar érettségit követően, holott a hétfői román érettségi után megkönnyebbülve távoztak a tanulók. A Református Kollégium, a János Zsigmond Unitárius Kollégium és az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjai meglepetten és meglehetősen csüggedten érkeztek a szokásos „találkozóhelyre”, ahol megbeszélhették tanáraikkal, ki hogyan teljesített. Mindannyian úgy vélekedtek, „sokkal nehezebb volt, mint a román”, „ez a megmérettetés fogja az átlagokat rontani” és „talán egy hetes lesz belőle”.
Többen haragosan hagyták el a vizsgatermet, a humán szakosok úgy érezték, a vártnál sokkal nehezebb és komplexebb feladatokkal szembesültek, ezzel szemben a reál szakosoknak „könnyített tételsora” volt. Erről egy kint várakozó magyartanárnőt is megkérdeztünk, aki elmondta, nem lehet kijelenteni, hogy egyik tétel könnyebb lett volna a másiknál, ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy hiába volt ismert a költő (az első tételnél – szerk. megj.), a vers ismeretlenként, nagy falatként érkezett.
Volt olyan tizenkettedikes is, aki lelkesen érkezett, és már messziről kiáltotta „tizenegy oldalt írtam!” – majd ahogyan faggatni kezdték, hozzátette, „mindezt úgy, hogy nem tudtam összeszedni a gondolataim, nem tisztázódott bennem az anyag, így ami össze-vissza cikázott bennem, leírtam”. Arra a kérdésünkre, hogy kaptak-e kellő felkészítést az iskola részéről, elmondták, sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a román tételek begyakorlására, éppen azért ment az sokkal könnyebben. A „magyar tételek pedig kimerültek a pókhálóábrák rajzolásában” – magyarázta egy csalódott diák, aki hozzátette, „remélhetőleg a román és a másik két megmérettetés majd csak emeli az átlagot, mert a magyar nagyon lehúzza azt”.