Az általános és a külön-nyugdíjtörvényt sem szavazta meg a szenátus

Az általános nyugdíjak és a speciális nyugdíjak törvénytervezetét sem fogadta el a parlament felsőháza szerdán. Az RMDSZ szenátorai előbbit támogatták, de a különnyugdíjakról rendelkező törvény tervezetének szavazásánál tartózkodtak. A magyar érdekvédelmi szövetség csak akkor szavazza meg ezt a törvényt, ha valamennyi kivételezett társadalmi réteg esetében eltörlik a speciális nyugdíjakat – jelentette ki Cseke Attila szenátusi frakcióvezető.

Újbóli megfontolás után elutasította szerdán a szenátus plénuma a nyugdíjtörvény tervezetét, amelyet március 13-án részben alaptörvénybe ütközőnek ítélt az alkotmánybíróság.

Sarkalatos törvényről lévén szó, 68 támogató szavazatra lett volna szükség annak elfogadásához, de csak 67 szenátor voksát kapta meg, 22-en tartózkodtak.

A nyugdíjtörvényt tavaly december 19-én fogadta el a képviselőház döntő házként, mellette 193, ellene egy képviselő szavazott, 14-en tartózkodtak. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 83 törvényhozója azonban alkotmányossági kifogást emelt ellene. Többek között azt kifogásolták, hogy a törvény a társadalombiztosítási járulék befizetésétől tette függővé a nyugdíjhoz való jogot, holott a járulékot a munkáltató tartja vissza és fizeti be, így előfordulhat, hogy sérül az állampolgárok nyugdíjhoz való joga, ha a munkáltató nem tett eleget eme kötelezettségének.

Az óvásnak március 13-án részben helyt adott az alkotmánybíróság, így a törvény visszakerült a parlament elé.

„Az RMDSZ szenátorai ezúttal is támogatták a kezdeményezést, hisz az jelentős pozitív rendelkezéseket és számos RMDSZ-es javaslatra bekerült módosítást tartalmazott” – idézte az RMDSZ hírlevele Cseke Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét.

A Bihar megyei honatya utólag a Maszolnak kifejtette: alapjában véve a kormány változatát is jónak tartották, az alkotmánybírósági felülvizsgálatot követően pedig kikerültek belőle a diszkriminatívnak minősített cikkelyek, illetve a szakbizottság megfelelően módosította azokat.

A törvénytervezetbe a szövetség törvényhozóinak javaslatára belefoglaltak rendelkezéseket a súlyos fogyatékkal élő személyekre vonatkozóan is, továbbá a előírták a korkedvezményes nyugalmazás lehetőségét (de nem kötelezettségét) a három- vagy többgyermekes anyák számára, és a népdalénekeseknek és néptáncosoknak is kedvezőbb nyugdíjazási feltételeket írt volna elő.

A tervezet kimondja: külön törvény szabályozza majd a szociális juttatások rendszerét azok számára, akik nem járultak hozzá legalább 15 évig a nyugdíjalaphoz. Emellett a mesteri és doktori képzések időtartama is hozzáadódott volna a ledolgozott évek számához, és halmozható lett volna a rokkantsági támogatás és a szakmai tevékenységből származó jövedelem, illetve az örökösi nyugdíj a saját nyugdíjjal.

„Nem értem a kormánypártiakat, miért tűzték napirendre, ha nem voltak elegen, hiszen épp egy szociáldemokrata párti szavazat kellett volna a törvény elfogadásához a szenátusban” – jegyezte meg Cseke Attila.

Az RMDSZ a speciális törvények teljes eltörlését indítványozta

A szenátusi frakcióvezető szerint az általános törvénytervezet vitájánál sokkal parázslóbb vita övezte a speciális törvényekre vonatkozó tervezetet, amelyet az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyújtott be, és amelynek értelmében megszüntették volna egyesek többletnyugdíját. Az RMDSZ azt javasolta, hogy az összes speciális nyugdíjat töröljék el – Cseke Attila szerint az ülésvezető kezdetben nem is akart szót adni a RMDSZ-nek.

„A tervezet előnyben részesít, amivel nem érthetünk egyet. Az RMDSZ egy olyan javaslatot támogatna, amely mindenki számára egyformán eltörli a többletnyugdíjakat, így a szenátorok, parlamenti képviselők, bírák mellett az alkotmánybírák, törvényszéki és állami alkalmazottak, a katonák, a titkosszolgálatok munkatársai, a rendőrök és a csendőrök esetében is – mondta érdeklődésünkre Cseke Attila. – A PNL tervezete demagóg is, mert miközben egyesektől megvonta volna a különnyugdíjt, meghagyta volna azoknak, akihez nem mernek nyúlni: a titkosszolgálatiaknak, katonáknak stb.”

A szakbizottsági munkálatok alatt az RMDSZ javaslatait elutasították, ezért a tervezet plénumi vitája alatt Derzsi Ákos, a szenátus munkaügyi bizottságának tagja tartotta fenn ismét a módosító javaslatokat. A többletnyugdíjakra költött közpénz legnagyobb részét a titkosszolgálatok egykori munkatársai, a katonák, a rendőrök és a csendőrök nyugdíjának kifizetése teszi ki – magyarázta a munkaügyi szakpolitikus az RMDSZ hírlevele szerint.

Ennek a tervezetnek a szavazásánál az RMDSZ-es szenátorok tartózkodtak, így végül 20 igen, 52 nem szavazattal és 8 tartózkodással elvetették a tervezet.

Mindkét törvény esetében a döntő ház a képviselőház lesz. Cseke Attila elmondta, hogy az RMDSZ ott is fenntartja majd kifogásait a speciális nyugdíjak törvénytervezetével kapcsolatban.

Kapcsolódók

Kimaradt?