A pénzhiány, az alacsony bérek és nyugdíjak, a lej leértékelődése, az életszínvonal jelenti a legnagyobb gondot Románia lakossága számára, az egészségvédelem reménytelen helyzete csupán ezek után következik – derül ki az IRES felméréséből.

Közvélemény-kutatással vizsgálta meg az a Román Előrejelzési és Stratégiai Román Intézet (IRES), hogyan viszonyulnak a romániaiak a pénzhez,  és milyennek tartják az anyagi helyzetüket. A felmérés 2019 januárjában, 972 személy megkérdezésével, 3,1 százalékos hibahatárral készült.

E szerint a romániaiak 14 százalékát a nincstelenség, valamint a holnapi nap bizonytalansága aggasztja, 12 százalékukat a politikai helyzet ingatagsága, valamint az ország kormányzása nyugtalanítja. Egészségéért, az egészségügy helyzetéért ugyancsak 12 százalék aggódik, a gazdasági helyzet romlásától pedig hét százalék tart – ugyanannyian, mint amennyien az áremelkedésektől, az életszínvonal további romlásától, illetve a lej leértékelődésétől félnek.

A munkahelyek hiánya mindössze a megkérdezettek 5 százalékának okoz gondot – egy százalékkal többnek, mint ahányan gyermekeik jövőtlenségétől tartanak. A nyugdíjakat és a fizetéseket 3 százalék tartja túlságosan kevésnek, a háború esélye csupán egy százalékot tart rettegésben.

Tíz romániai közül hat – vagyis 60 százalék – gondolja úgy, hogy a pénz rendkívül lényeges eleme a mindennapi életnek. Ez a hatvan százalék ráadásul arányosan oszlik el valamennyi társadalmi-demográfiai kategória között.

A megkérdezettek 36 százalékának a jövedelme csakis a legszükségesebbek beszerzéséhez elegendő, 33 százalék valamennyit meg is tud takarítani; 17 százalék túl kevésnek tartja pénzét a megélhetéshez, utóbbiak közel egynegyede 65 év fölötti személy; 13 százalék viszont azt állítja, hogy pénzéből jól kijön. Ez utóbbi 13 százaléknak csaknem egyötöde 18 és 35 év közötti fiatal, 18 százaléka pedig városon él.

Se nem gazdag, se nem szegény

A romániaiak 25 százaléka szegénynek vallja magát – arányuk az idősebbek sorában a legnagyobb –, 1 százalék a gazdagok közé sorolja magát, a többiek viszont azt állítják, hogy se nem gazdagok, se nem szegények.

A megkérdezettek egyharmada havi 2000 lejjel megelégedne, a legtöbben pedig gazdagnak éreznék magukat, ha 100 ezer euróval rendelkeznének. 20 százalékuk ezt az összeget a családjára fordítaná, újabb 20 százalék a pénzből lakást vagy földet vásárolna.

53 százalék úgy véli, hogy munkahelyi főnökei gazdagabbak nála, mindössze 6 százalék állítja, hogy egyformán vagyonosok és csak 1 százalék tartja úgy, hogy főnökei szegényebbek, mint ő. Barátaikat 20 százalék tartja gazdagabbnak, ennek ellenkezőjét 12 százalék állítja, 62 százalék szerint viszont egyformán gazdagok

Bankbetéttel a megkérdezetteknek alig 14 százaléka rendelkezik. A bankokat illetően a megkérdezettek nagy többsége konzervatív álláspont álláspontra helyezkedik, többnyire bizalmatlanul viszonyulnak a pénzintézményekhez. Egyharmaduk semmilyen kapcsolatban nem áll romániai bankokkal; 35 százalékuk bankkártyával vagy internetről fizet vásárlásaiért, az internetes vásárlást azonban mindössze 22 százalék részesíti előnyben, a legtöbben készpénzzel fizetnek.

Jöhet az euró

A megtakarítások nem jellemzőek az ország lakosságára, viszont a 18 és 35 év közötti fiataloknak sikerült pénzt félrerakniuk, ami viszont jóval kevésbé jellemző az idősebbekre, elsősorban a 65 éven felüliekre.

A megkérdezettek egynegyede bankkölcsönt vett fel, ennél valamivel többen rokonaiktól vagy ismerőseiktől kaptak hitelt. Az IRES előrejelzései szerint a hitelfelvételek az idei év során csökkenő trendet mutatnak majd.

A megkérdezettek több mint fele bízik, illetve nagyon bízik az euróban, egynegyedük csak kevésbé, 12 százalék pedig egyáltalán nem bízik az egységes európai pénznemben. Hatvan százalék üdvözölné, ha Románia is bevezetné az eurót, 29 százalék viszont az ellenkező véleményen van.