A galaci törvényszék elrendelte az Árkoson álló Szentkereszty-kastély visszaszolgáltatásáról 2012-ben hozott, jogerős ítélet felülvizsgálatát.

A közelmúltban hozott első fokú ítéletről a Krónika napilap számolt be hétfői számában, amelyet az MTI szemlézett. A romániai bíróságok portálján közölt ítélet szerint a törvényszék a kastélyban működő Árkosi Kulturális Központnak a 2004-ben hozott első fokú bírósági határozat ellen beadott felülvizsgálati kérelmét fogadta el.

A visszaszolgáltatást rögzítő megfellebbezhetetlen ítéletet 2012 novemberében mondta ki a legfelsőbb bíróság, de a Dél-Afrikában, Spanyolországban és Portugáliában élő örökösök csak újabb pereskedések után, 2015-ben vehették birtokba és telekkönyveztethették nevükre a kastélyt és melléképületeit.

Az Árkosi Kulturális központ arra hivatkozva kérte a visszaszolgáltatási ítélet felülvizsgálatát, hogy olyan új, korábban beszerezhetetlen dokumentumok kerültek a birtokába, amelyek bizonyítják, hogy a kastély nem a kommunista államosítás során került a román állam tulajdonába, hanem már 1945-ben az Ellenséges Vagyonokat Ellenőrző és Kezelő Pénztár (CASBI) fennhatósága alá tartozott. Utolsó tulajdonosait ugyanis, az 1944 júniusában meghalt Szentkereszty Bélát és testvérét, Szentkereszty Erzsébetet a román állam 1944-ben „az országból hiányzó”, vélhetően elmenekült személyeknek tekintette.

Kincses Előd, az örökösök ügyvédje fél évszázados ügyvédi praxisa legfelháborítóbb ítéletének nevezte a galaci törvényszék által hozott döntést. Az MTI-nek azt mondta: az ítélet olyan dokumentumok alapján államosítaná vissza a kastélyt, amelyeket már a restitúciós per 2002-es elindításakor vizsgált a bíróság, ráadásul a felülvizsgálati kérelmet minden törvényes határidőn túl adták be a felperesek.

„A jogban kevés precíz dolog van, de a határidő ilyen” – jelentette ki az ügyvéd. Elmagyarázta: a törvény értelmében a perújításhoz olyan új dokumentum kell, amelyet az ellenérdekelt fél visszatartott, vagy amelyet a perújítást kérelmező képtelen volt az eredeti eljárás során beszerezni. Az a joggyakorlat, hogy ha egy dokumentum az állami levéltárban található meg, akkor az nem alapozhatja meg a perújítási kérelmet, mert az eredeti per során is elérhető volt. Kincses Előd szerint az ügy ismét a legfelsőbb bíróság elé kerül, amely 2013-ban és 2018-ban is jogerősen visszautasította már a korábbi perújítási kérelmeket.