Rákóczi Ferencről nevezték el az utolsó „számosított” szatmárnémeti iskolát – a csütörtöki viharos városi tanácsi ülésen a józan ész és egymás tisztelete végül felülkerekedett az olcsó soviniszta populizmus felett.

A Szatmárnémetiben működő tíz általános iskola közül – egy kivételével – már évek óta mindegyik megszabadult a kommunizmusban ráragasztott sorszámától, és önálló nevet kapott. Csütörtökről a régi polgári Szatmárnémeti elit részének számító Tisztviselőtelepen működő 10–es számú Általános Iskola a Rákóczi Ferenc nevét viseli – persze a nevesítésig vezető út messze nem volt döccenőmentes, mint ahogy a csütörtöki végső döntést kimondó városi tanácsülés sem.

A lassan fél évszázados múltú tanintézmény vezetősége, pedagógusai és szülői közössége a rendszerváltás óta tervezte, hogy megszabadul a kommunizmusban ráaggatott, fantáziátlan és jellegtelen sorozatszámtól, de olyan ismert személyiségről szerették volna elnevezni, aki kötődik a városhoz, s olyan életúttal-munkássággal rendelkezik, ami példamutató lehet a felnövekvő generációk számára. Az évek során névadóként felmerült Szilágyi Domokos, majd Dsida Jenő is, ám a korábbi városvezetők egyikre sem bólintottak rá – utóbbi elutasítása pedig még annál is érthetetlenebb volt, mivel a költő az iskolától alig pár utcányi távolságra született és nevelkedett.

A 10–es iskolások azonban nem adták fel, s végül tavaly decemberben az igazgatótanács és a tantestület nagy többséggel elfogadta, hogy Rákóczi Ferenc nevét viseljék. A névmódosításról természetesen a szülők véleményét is kikérték, a 703 szülő közül 550 támogatta, 153 ellenezte a Nagyságos Fejedelemről való nevesítést – a jegyzőkönyvet és a kérvényt pedig annak rendje s módja szerint iktatták a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalban.

Miért csak magyar?

Miközben a procedúra járta a saját törvényes és kötelező útját (véleményezte és különösebb ellenvetés nélkül rábólintott a prefektusi hivatal névadó bizottsága, a tanfelügyelőség) „természetesen” megkezdődött az erős politikai hátszelű ellentámadás is – a hangadók leginkább azt nehezményezve, hogy miért csak egy (és az is magyar) név kerül az intézmény homlokzatára, miért nem párosul hozzá egy román közéleti személyiség neve is, ha román és magyar tannyelvű osztályok is vannak az intézményben?

A döntő tanácsülés közeledtével a különböző fórumokon egyre inkább elszaporodtak s vehemensebbek lettek a kifakadások, így a testület csütörtöki találkozóján mindenki „viharra” készült. Ez persze nem is maradt el: volt olyan szociáldemokrata (PSD) tanácsos, aki etnikai konfliktustól „félve” kérte, hogy vegyék le a névváltoztatást a napirendről, s volt, aki azzal támadt: a névválasztás politikai töltetű javaslat, semmilyen előnyt nem hordoz magában, ráadásul a szülőket és diákokat meg sem kérdezték, csak úgy lenyomták Rákóczit a torkukon.

Az indulatos szócsatákat követő szavazáson az RMDSZ, az ALDE és a PNL tanácsosai rábólintottak, két PSD-s tanácsos tartózkodott, kettő pedig ellene voksolt – így a tanintézmény csütörtöktől a Rákóczi Ferenc Általános Iskola  nevet viseli.

Cum Deo pro patria et libertate!

„Nagyon örvendek, hogy a  józan ész és egymás tisztelete győzelmet aratott az olcsó soviniszta populizmus felett! Rákóczi fejedelem és a kuruc szabadságharc jelmondata ma is érvényes és példamutató értékválságban szenvedő világunkban – nem mellesleg ő volt az, aki 300 éve összekovácsolta az itt élő kisebbségeket, (az ő szabadságzászlaja alá állt be embereivel Pintea Viteazul is) s ez követendő példa napjainkban is” –  mondta a Maszol megkeresésére Kereskényi Gábor polgármester a tanácsülést követően.

Az elöljáró emlékeztetett: Szatmárnémeti városa ezer szállal kötődik a Nagyságos Fejedelemhez, a család kúriája a mostani főposta helyén állt, s maga is számtalanszor járt itt (nem véletlenül áll ott ma mellszobra, amelynek elhelyezéséről egyhangú döntés született a városi tanácsban). „Arról se feledkezzünk meg, hogy mikor a kassai dómban elhelyezték maradványait, az avasi és máramarosi románság képviselői népviseletbe öltözve mentek a koporsó után” – mondta a polgármester.

Kereskényi szerint az iskola névválasztása annál is jogosabb igény és elvárás volt, mert a megyeközpont tíz általános iskolája közül egyiknek sincs magyar neve, s csak egyetlenegy kétnyelvű általános iskola van, a Bălcescu–Petőfi.