Viorica Dăncilă miniszterelnök volt a tavalyi év leggyengébb politikusa – derül ki az Evenimentul zilei szokásos év végi online felméréséből.

A napilap kérdéseire 18 ezer olvasó válaszolt. Közülük a legtöbben – 28,6 százalék – úgy vélték, hogy 2018-ban az ország legelső női miniszterelnöke, Viorica Dăncilă nyújtotta a leggyengébb politikai teljesítményt. A válaszadók elsősorban a megszámlálhatatlan – olykor nem csak nevetséges, de akár diplomáciai botrányt is kiváltható – bakijait rótták fel a kormányfőnek, de azt is kifogásolták, hogy politikusként a Szociáldemokrata Párt elnökének, Liviu Dragneának a bábujává lett.

A kifogások között szerepelt az is, hogy 2018 februárjában autistának nevezte azokat a román európai parlamenti képviselőket, akik tájékoztatták az Európai Uniót a kormánykoalíció „igazságügyi reformja” tervezetének visszásságairól. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálta ugyan az ügyet, de miután a kormányfő bocsánatot kért, az ügy minden kellemetlen fejlemény nélkül zárult Dăncilă számára.

De a kormányfő megúszta azt is, hogy áprilisban Románia Izraeli nagykövetségét – Liviu Dragnea javaslatára – át akarta költöztetni Jeruzsálembe. A liberálisok elnöke, Ludovic Orban ezért magánemberként feljelentette, ám végül is az ügyészek, bűncselekmény hiányában, megszűntették az eljárást.

Pártelnök a második helyen

A leggyengébb politikusok listájának második helyére a miniszterelnök pártbeli felettese, Liviu Dragnea került. A válaszadók többsége a politikus büntetett előéletét és az ellene jelenleg zajló bűnvádi pert és eljárásokat kifogásolták. Liviu Dragneának mindeddig sikerült győzedelmeskednie belső ellenfelei, valamint az – amúgy is gyenge – ellenzék felett. Ráadásul sikerült mostanáig elodázni a jogerős ítéletet az egyik korrupciós ügyében.

Liviu Dragnea ugyanakkor „elnyerte” az idei „leggyűlöltebb politikus” címet is – legalább is a véleményt nyilvánítók 26 százaléka vélte így. A pártvezérről kialakult kép szerint „önkényesen és diktatórikusan” cselekszik, fő célját nem Románia és a román nép érdekei, hanem pusztán saját büntetlenségének elnyerése jelenti.

Liviu Dragnea nevetségessé tette magát 2018 nyarán, amikor azt állította, hogy ismeretlen személyek meg akarták gyilkolni. A diaszpóra augusztus 10-i tüntetésének résztvevői elleni csendőri erőszak – amelyet nagyon sokan Liviu Dragneának tulajdonítanak – szintén kiváltotta a gyűlölet hullámát vele szemben. Neki tulajdonítják egyszersmind a család meghatározásáért kiírt népszavazás kudarcát is. De nem vált népszerűvé azzal sem, hogy a szociáldemokraták elnökeként a párt két saját kormányát is megdöntötte.

Sokan felháborítónak tartják, hogy jóllehet jogerősen felfüggesztett börtönre, a másik első fokon pedig letöltendő szabadságvesztésre ítélték, a képviselőház elnökeként az ország harmadik embere maradhatott.

A harmadik helyezett az államfő

A leggyengébb politikusok rangsorának harmadik helye immár meglepetést okozott, hiszen ott Klaus Johannis államfő található, a szavazatok 21,7 százalékával. A lakosságot elsősorban sűrű és hosszúra nyúló vakációval kedvetlenítette el, továbbá azzal, hogy kinevezte az ország leggyengébb kormányának tartott Dăncilă-kabinetet.

Hívei közül többen a korrupcióellenes ügyészség főügyésze, Laura Codruta Kövesi leváltása miatt fordultak el tőle, még akkor is, ha az államfő mást nem is igen tehetett, a törvények erre kötelezték. Választói azonban nagyobb ellenállást vártak Klaus Johannistól.

Nem tett jót a román államfőnek az a tény sem, hogy felesége, Carmen Johannis vonakodik megjelenni a kihallgatáson az ügyészségen egy ingatlanukkal kapcsolatos ügyben, sokan pedig azt róják fel az államfőnek, hogy elfogadta az ENSZ migrációs paktumát.

A negyedik leggyengébb román politikus a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Ludovic Orban lett, akire a 18 ezer olvasó 11,2 százaléka szavazott. A 10 százalék szavazati arány alatt még további hat személy következik a leggyengébb politikusok lajstromán. 

Az ötödik helyre Dacian Ciolos került, akit 4,38 százalék szavazott meg a leggyengébb politikusnak. A listán, 3,4 százalékkal, a kisebbik kormánypárt, az ALDE elnöke, Călin Popescu Tăriceanu következik, aki a szenátus elnökeként Románia második legfontosabb embere. A hetedik helyen a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Dan Barna következik, 1,57 százalékkal, megelőzve az 1,46 százalékot összesítő volt államfőt, Traian Basescut, akit 1,39 százalékkal a korábbi miniszterelnök, Victor Ponta követ. A tizedik helyen az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerepel, igaz, mindössze 0,92 százalékkal.