Románia felnőtt lakosságának négyötöde legszívesebben külföldön vállalna munkát – derül ki a BestJobs friss felmérésből. A legnagyobb hazai HR-portál arra is rákérdezett: ha Románia nem ország, hanem egy hatalmas cég lenne, lennének-e a meghirdetett állásokra jelentkezők? Hát nem lenne nagy a tolongás.

Nem fűti különösebben a centenáriumi évben sem a hazaszeretet a romániaiakat, ha munkavállalásról van szó. A legnagyobb hazai álláshirdető portál, a BestJobs online felmérése szerint tízből nyolcan külföldön vállalnának munkát. A válaszadók 41 százaléka biztosan külföldre távozna, ha lehetősége nyílna rá, 44 százalék halik erre az opcióra, és csak alig több mint 14 százalék állította, hogy ilyesmi meg sem fordult a fejében.

A megkérdezettek 43 százaléka a jobb életkörülményekért hagyná el az országot, a magasabb bér csak a 17 százalékukat csábítaná; 14 százalékra a nyugati civilizáció van vonzó hatással, nem egészen 9 százalék a jobb egészségügyi és oktatási körülmények miatt telepedne le külföldön.

Az országban maradók elsősorban családi okokra hivatkoznak, ezt 22 százalék állította; 14 százalék nem távozna Romániából, ha növekedne az életszínvonala, 8 százalék az országban maradna, ha javulnának a munkakörülmények, ugyanennyien választanák Romániát, ha az országnak jobb távlatai lennék, és mindössze 2 százalék ragaszkodna országához hazafiságból.

A mintacsoport 83 százaléka elégedetlen Románia jelenlegi helyzetével. Elsősorban a romániai politikai osztály magatartása és a korrupció zavarja őket. A mintacsoport közel fele mindenekelőtt az ország természeti szépségei miatt vonzódik Romániához, csaknem 13 százalék a hagyományokra hivatkozik, a személyes szabadságot azonban csupán alig 6 százalék találja kielégítőnek.

Állásokat hirdetetett a "Románia Rt."

A BestJobs eljátszadozott azzal a gondolattal, hogy Románia nem egy ország, hanem egy állásokat hirdető óriáscég. A felmérésből pedig kiderült, hogy a hazai munkavállalóknak alig 32 százaléka szegődne a „Románia Rt”-hez. A válaszadók 42 százaléka „bizonyos posztokra” jelentkezne, 26 százalék azonban semmiképpen nem vállalna állást a Románia nevű cégnél.

A legkelendőbb a vezérigazgatói állás lenne – ami a „Románia Rt.” esetében a kormányfői tisztségnek felelne meg, 12 százalék pályázná meg ezt a posztot. De megkérdezettek több mint 11 százalékát érdekelné a humán erőforrásokért felelős igazgatói tisztség, ez voltaképpen a munkaügyi miniszter megfelelője, a logisztikai igazgató – a közlekedési miniszter – székét 7,8 százalék szerezné meg.

De népszerű lenne a jogi osztály igazgatói posztja, ami a „Románia Rt.”-nél az igazságügyi miniszter tisztségével lenne egyenlő. Ez a poszt a megkérdezettek 7,5 százalékát érdekli, a pénzügyi igazgatói – vagyis a pénzügyminiszter megfelelője – tisztségére valamivel több, mint 7 százalék pályázna.

A mintacsoport 5,6 százaléka „assistant manager”, azaz képviselőházi elnök lenne, a román államfői tisztségnek megfelelő vállalati elnöki tisztségre azonban mindössze 3 százalék jelöltetné magát, és nem népszerű a külügyminiszteri – a Corporate Affair Manager-i – állás sem, amire csak 2,2 százalék jelentkezne. 

Repülnének a vezetők

A BestJob arra is kíváncsi volt, hogy a „Románia Rt.”-nél állást vállalók milyen változtatásokat hajtanának végre a „cégen” belül. A legtöbben az oktatási hálózat korszerűsítését jelölték meg, 30,4 százaléknak ez lenne a legelső intézkedése; 20,4 százalék mindenekelőtt az egészségügyi rendszert hozná rendbe, csaknem 14 százalék az autópályák építését sürgetné meg.

De sokan – 12,4 százalék – a munka megadóztatásának csökkentésével kezdenék, valamivel több, mint 12 százalék jelentősen csökkentené a közalkalmazottak számát, 6 százalék az állami intézményeket modernizálná, és alig másfél százalék emelné az állami alkalmazottak bérét.

A „Románia Rt.” vezető testületeinek létszámában igen sokan jelentős csökkentést hajtanának végre. Az Assistant Managert – ami a képviselőház elnökének felelne meg – 30,4 százalék menesztené, a vállalat elnökének – vagyis Románia államfőjének – közel 14 százalék mondana fel, ugyanannyian cserélnék le a jogi igazgatót, azaz az igazságügyi tárcavezetőt, és többen útilaput kötnének a pénzügyi, a logisztikai, az emberi erőforrások igazgatójának – vagyis a pénzügyi, a közlekedési, és a munkaügyi miniszter talpára is. A megkérdezetteknek csupán 5 százaléka állította azt, hogy a helyén maradhatna mindenki.

A felmérés 1362 fős mintacsoporton készült október 1. és november 12. között.