Rekordokat döntöget a Szociáldemokrata Párt (PSD): a választási győzelmétől eltelt kevesebb mint két évben három kormánya volt, ugyanannyi kormányfője, és 65 minisztert cserélt le. Kedden hét új tárcavezető tette le az esküt az elnöki hivatalban. Akad köztük olyan politikus, akit a korábbi két kormányból menesztettek. Bemutatjuk őket.

A PSD végrehajtó bizottsága hétfőn döntött arról, hogy nyolc minisztert lecserélnek Viorica Dăncilă 28 tagú kabinetjében. Kedden délután azonban államfő előtt a már korábban kinevezett Ecaterina Andronescu oktatási miniszter mellett csak hatan tették le az esküt: a gazdasági, a védelmi, a távközlési, a munkaügyi, az ifjúsági és a kulturális tárca új vezetője. Klaus Johannis ugyanis nem hagyta jóvá Lia Olguța Vasilescu (korábbi munkaügyi miniszter) kinevezését a közlekedési tárca élére és Ilan Laufer kinevezését a - kormányban miniszterelnök-helyettesi ranggal társuló - regionális fejlesztési miniszteri posztra.

Búzát lopott a gazdasági miniszter

A gazdasági tárcavezető Niculae Bădălău lett, aki minimum ellentmondásos politikus, hiszen két hónappal ezelőtt még úgy vélte: a PSD-nek az a legnagyobb gondja, hogy a párt elnökének kiszolgáltatottá vált. Az új miniszter korábban aláírta a Liviu Dragneát lemondásra szólító nyílt levelet is. Két nappal később, a végrehajtó bizottság ülésén már meggondolta magát, és azt hangoztatta, soha nem is gondolt Liviu Dragnea leváltására a pártelnöki tisztségből.

Az 58 éves, Giurgiu megyei szenátor ellen pár évvel ezelőtt vizsgálat indult pénzmosás miatt, a vádakat viszont nem sikerült bebizonyítani. Az igazságszolgáltatással már a rendszerváltás előtt is meggyűlt a baja: 1988-ban egy év börtönre ítélték, miután egy mezőgazdasági termelőszövetkezet almérnökeként eltulajdonított négy zsák búzát, amit eladott a falusiaknak. A politikus Nicolae Ceaușescu amnesztia-rendeletével megszabadult börtöntől, miután néhány hetet előzetesben volt.

Niculae Bădălău idén tavasszal nem kis botrányt váltott ki, miután a „Belina-módszert” alkalmazva, nem kormányhatározattal, hanem törvény elfogadásával akarta a Giurgiu megyei tanács tulajdonába akarta átjátszani az Ogrezeni-Grădinari-Bucșani gyűjtőtavat. A politikus 1991 óta tagja a pártnak, 2001-2003 között Giurgiu megye alprefektusa, 2003-2004 között prefektusa volt. 2004 és 2008 között pártja parlamenti képviselője, 2012-2016 között szenátora volt.

Niculae Bădălău 2013-ban a gazdaságtudományok doktora lett – önéletrajzában viszont nem szerepelt, hogy milyen tanintézményben szerezte meg a doktorátusi címet. 2004-2008 között a bukaresti Bioterra Egyetem hallgatója volt, és – számos politikushoz hasonlóan – elvégezte az Országos Védelmi Kollégiumot.

Feleségével, Raluca Bădălăuval együtt öt telekkel rendelkezik Bolintin de Vale helységben és Bukarestben. Ogreznei-ben – Niculae Bădălău szülőhelyén – 400 négyzetméteres nyaralója, Bolintin de Vale-ban 863 négyzetméteres lakóháza van, és van egy 2006-ban gyártott Yamaha motorkerékpárja is. Vagyonnyilatkozatában 25 ezer euró értékben szerepelnek ékszerek, festményei pedig 12 ezer eurót érnek. Bankbetétjén 35 ezer euró, 93 ezer lej és hatezer dollár szerepel.

„Motorizált” védelmi miniszter

Visszatérő miniszter Gabriel Benjamin Leș, aki keddtől a védelmi tárcát vezeti. A Grindeanu-kormányban ugyancsak ennek a minisztériumnak az élén állt. Korábban, Victor Ponta kabinetjében a fegyverzetekért felelős államtitkári posztot töltötte be, de tagja volt Dacian Cioloș kormányának is. Jelenleg a parlament védelmi szakbizottságának titkára.

1975. december 23-án született. 2009-ben Szatmár megye alprefektusának nevezték ki. A tavalyi parlamenti választásokon a PSD Szatmár megyei szenátora lett. Vagyonnyilatkozata szerint lakással rendelkezik Szatmárnémetiben, három személygépkocsija, egy motorkerékpárja és két telke van. Bankszámláin 22 500 euró, 22 ezer lej szerepel, ugyanakkor 90 ezer leje bankkölcsönt is felvett.

A távközlési miniszter korábban nem vált be

A távközlési miniszter, Alexandru Petrescu is volt már kománytag: a Grindeanu-kabinetben előbb gazdasági, majd a kis- és középvállalatokért felelős miniszter volt, ám tevékenységét nem tartották kielégítőnek, és távoznia kellett. A politikus a PSD diaszpóráért felelős alelnöke volt, 2014 és 2017 között a Román Postát vezette – nem éppen zökkenőmentesen. Miután menesztették a Grindeanu-kormányból, a kis- és középvállalatok garanciaalapjának vezérigazgatója lett.

Nyilatkozata szerint 2015 óta nem tagja a PSD-nek. Alexandru Petrescu kettős, brit és román állampolgár, a University Wales gazdasági karán végzett, Londonban több tisztséget is betöltött az Egyesült Királyság pénzügyi-bankrendszerében.

Tavalyi vagyonnyilatkozata szerint 2016-ban 244 224 lejt kapott a Román Posta vezérigazgatójaként és igazgatótanácsi tagjaként. Azzal gyanúsították, hogy ebben a tisztségében több alkalommal is törvényellenesen „teljesítmény bónuszokat” utaltatott ki magának, még 2015-ben is, amikor a Román Posta 7,4 millió eurós veszteséggel zárta az évet.

De botrányt váltott ki azzal is, hogy 2014-ben az elnökválasztási kampány idején a bukarestiek postaládájába levelezőlapok kerültek azzal a szöveggel, hogy Klaus Johannis csökkentené a nyugdíjakat, amelyek igazi védelmezője Victor Ponta. A Román Posta azzal védekezett, hogy minderre egy kereskedelmi szerződésnek megfelelően került sor, a postát pedig nem érdekelte a levelezőlapok szövege.

A munkaügyi miniszter 36 évesen végezte az egyetemet

Lia Olguța Vasilescu helyét a munkaügyi tárca élén Marius Constantin Budăi veszi át. A 46 éves politikus tagja a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottságának. 2016 előtt a bukaresti nyugdíjpénztár igazgatója volt, de 18 éven át dolgozott a botoșani-i gyermekvédelmi igazgatóságon is.

A botoșani-i Mihai Eminescu líceumban végzett, ezt követően gazdasági főiskolára járt, 2008-ban pedig elvégezte a Spiru Haret Egyetem bank- és pénzügyi fakultását. A tárcavezető tehát 36 éves korában fejezte be az egyetemet. Az összeesküvés-elméletek híve: szerinte külföldi körök mindent megtesznek azért, hogy a hazai média kormányozhatatlan országnak tüntesse fel Romániát.

Marius Constantin Budăi 464 négyzetméteres telek tulajdonosa, amelyen 174 négyzetméteres épület is található. Mindezt az Első Ház program keretében vásárolta, több mint 302 ezer lejes kölcsönnel, amelynek törlesztése 2038-ban esedékes. Örökölt egy 150 ezer lej értékű lakást is, bankszámláján nem egészen 11 ezer lej található. Felesége három autóval rendelkezik, egy 1996-os Dacia 1300-sal, egy 2004 -es BMW X3-mal és egy ugyancsak 2004-es Renault Megane-nal.

Hammurapi és az ifjúsági tárcavezető

A 36 éves Constantin Bogdan Matei ifjúságügyi miniszterré történő nevesítése garancia arra, hogy a Dăncilă2-kormányban is lesznek majd szórakoztató bakik. Miután az újságírók poénból megkérdezték a szenátortól, mit szól majd a Hammurapi-törvénycsomag várható megszavazásához, a politikus időt kért arra, hogy megfelelően áttanulmányozhassa a jogszabályt.

Az 1980 október 26-án született Constantin Bogdan Matei első szenátori mandátumát tölti. 2005 és 2016 között a Râmnicu Vâlcea-i Anton Pann gimnázium sporttanára volt, ahol 2013 és 2015 között aligazgatóvá is kinevezték. Tizenkét éves kora óta futballozik, az akkor a harmadik osztályban szereplő Nagyszebeni Egyetem csapatában játszott.

A Râmnicu Vâlcea-i Henri Coandă iskolacsoportban végzett, 2004-ben a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem testnevelési karán szerzett diplomát. A parlamentben kilenc alkalommal szólalt fel, egyetlen politikai nyilatkozata és ugyanennyi interpellációja volt.

Matematikus művelődési miniszter

A művelődési tárcát Daniel Breaz, a gyulafehérvári egyetem rektora vezeti. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem matematika-informatika szakán végzett, 2002-ben nyerte el doktori címét. Jelenleg a PSD szenátora, a művelődési szakbizottság tagja.

A 43 éves professzor egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy egy anya és két gyermek családot alkotna. Később igyekezett enyhíteni nyilatkozatán, azzal érvelve, hogy egy családot meg lehet határozni az alkotmány szerint, meg lehet határozni társadalmi szempontok, végül pedig a matematika alapján is.

Daniel Breaz híve annak is, hogy az elítéltek ne a börtönben, hanem otthon töltsék le büntetésüket – így legalább nem kerül pénzébe az államnak.