Miközben 2011-ben a romániai meteorológiai szolgálat egész évben nagyjából 1700 nowcasting – vagyis rövid időn belül bekövetkező szélsőséges időjárást előre jelző – figyelmeztetést adott ki, az idei év első tíz hónapjában ezeknek a figyelmeztetéseknek a száma meghaladta a 4900-at.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vezérigazgatója, Elena Mateescu szerint az elmúlt 7-8 évben sokkal gyakoribbakká váltak Romániában is a szélsőséges meteorológiai jelenségek. Ezt statisztikai adatok is bizonyítják. Az idei nyáron például több mint 3000 nowcasting-előrejelzést adott ki a meteorológiai szolgálat, többet, mint korábban egy egész évben. A szakember nem tartja kizártnak, hogy a 2018-as nyár az egyik legforróbb évszak legyen, amióta meteorológiai felméréseket végeznek Romániában.

Bolygószinten a legforróbb nyarak 2000 után következtek be, és az idei nyár világviszonylatban is a legforróbbnak bizonyul az utóbbi 137 évben, vagyis, amióta a világon meteorológiai méréseket végeznek. Az idei nyár ráadásul nem az El Nino miatt volt ilyen forró, mert ez a jelenség ebben az időszakban nem tekinthető aktívnak.

Mindez csupán igazolja a brüsszeli meteorológiai központ tavalyi, decemberi előrejelzését, miszerint az idei évben az átlagos léghőmérséklet egy fokkal fog emelkedni az „ipari periódushoz” képest. Az előrejelzés alól Románia sem képez kivételt – mondta Elena Mateescu.

Mínusz 38,5 és plusz 44,5 Celsius-fok között

A romániai meteorológusok szerint a 2000 és 2018 közötti időszakban a hőmérséklet mindvégig a megszokott értékek fölött volt. Az utóbbi húsz évben a léghőmérséklet átlagosan 1,5 fokkal, de voltak évek, amikor 2 fokkal haladta meg a szokásos értékeket.

A legutóbbi száz évben Romániában a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 38,5 Celsius-fokot a Brassó megyei botfalui meteorológiai állomáson mérték, 1942. január 25-én. A legmagasabb hőmérsékleti értéket, plusz 44,5 Celsius-fokot pedig 1951. augusztus 10-én, a Brăila megyei Ion Simon település meteorológiai állomásáról jelezték.

A csapadék tekintetében az abszolút rekordot Curtea de Argeș tartja: 1889. július 7-én négyzetméterenként 206 liter csapadék jutott – mégpedig húsz perc leforgása alatt.

Hol van már a tavalyi hó

Az ENSZ szakértői megállapították, hogy globális szinten az utóbbi három év volt a legmelegebb azóta, amióta meteorológiai méréseket végeznek. A globális felmelegedés nyomán gyökeresen megváltozhat a Föld időjárása. A nyarak egyre forróbbá válnak, a tél viszont egyre enyhébb lesz. Ez katasztrofális árvizekhez, erdőtüzekhez, fölcsuszamlásokhoz, szélviharokhoz vezethet – minderre idén is bőségesen akadt példa. A jövőben a szélsőséges időjárási jelenségek szinte megszokottá válhatnak.

Ezekre a kiszámíthatatlan, szélsőséges jelenségekre Romániában is mind gyakrabban kerül majd sor. A hőmérséklet évtizedek óta tartó, kitartó felmelegedésének következtében a déli országrészben máris fokozatos elsivatagosodás fenyeget, amelynek veszélyére immár évek óta figyelmeztetnek a szakemberek. A klimatológusok szerint a telek egyre szárazabbá válnak Romániában, és nincs már mesze az az idő sem, amikor a hó gyakorlatilag eltűnik az ország legtöbb területéről, hiszen drámaian visszaesett a havas napok száma.

Megfigyeléseik szerint egyáltalán nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a hóréteg átlagos vastagsága akár nyolcvan százalékkal csökkenjen. Ha például a hóréteg átlagos vastagsága a tél időszakában eddig mintegy 60 centis volt, akkor a nem is olyan távoli jövőben már a 12 centiméteres hó is ritkaságszámba mehet majd.

Váltja egymást a hideg és a meleg front

Hazai meteorológusok szerint a jövőben arra is fel kell majd készülnünk, hogy a hideg és a meleg frontok gyakran, szinte átmenet nélkül váltogatják egymást. Az időjárás kiegyensúlyozatlansága természetszerűen kihat az emberi szervezetre is, mindez pedig elsősorban a hideg vagy meleg frontra érzékeny személyekre jelent veszélyt.

A washingtoni egyetem tudományos kutatója, Cristian Proistoșescu régóta foglalkozik Románia és a térség időjárásával. Megállapítása szerint Romániában a nyári időszakban átlagosan hat kánikulai nap van. A globális felmelegedés következtében azonban ezeknek a napoknak a száma egyre nő, így 2050-ben a kánikula már nagyjából egy hónapig tart, az évszázad végéig pedig hatvan napos átlagon felüli hőmérsékletre kell majd számítani.