Ma, március 24-én virágvasárnap van, ezzel a nappal kezdődik a húsvétot megelőző nagyhét. Rajtunk, magyarokon kívül csak az örmények és románok nevezték el a virágról, más nyelveken "pálmavasárnapnak" vagy "ágvasárnapnak" nevezik, hisz a Jeruzsálembe bevonuló Jézus elé nem virágokat, hanem faágakat helyeztek az útra a hívek.

Kereszthalála előtti vasárnapon vonult be Jézus Jeruzsálembe. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. A jeruzsálemiek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap (latinul Dominica palmarum, németül Palmsonntag, olaszul Domenica delle Palme stb.). Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. Az ünnepet például angol nyelvterületen ezért a Palm Sunday-on kívül Yew Sunday („tiszafavasárnap") vagy egyszerűen Branch Sunday („ágvasárnap") neveken is ismerik. Virágvasárnapnak a magyarokon kívül az örmények nevezik.

A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos dátum mindig a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.

A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült. Erdélyben számos településen ezen a napon tartják a protestáns közösségek a fiatalok konfirmálását. A magyar népszokáskincsben a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés, a „Bújj, bújj, zöld ág" kezdetű játék, vagy a palóc kiszehajtás.

Jézus bevonulásának útvonala a Biblia szerint Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett, célja pedig a jeruzsálemi templom volt. Szintén a Bibliában olvasható, hogy szamárháton érkezett, és a nép ünnepléssel fogadta. Mind a négy evangélium említi, hogy a „Hozsanna Dávid fiának" felkiáltással fogadták, ami a 118. zsoltár fényében egyértelműen teszi, hogy a „messiás királyt", a római uralom alól való felszabadítót várták benne.

A Vatikánban, a Szent Péter téren ma reggel pálma- és olajfa ágak megszentelésével kezdődött a Ferenc pápa által pontifikált szentmise. A teret több mint 200 ezer olajfa ág, pálmaág és más mediterrán növények díszítik, közöttük két évszázados olajfa.
A Szent Péter tér közepén álló obeliszktől indult a körmenet, amelyben bíborosok és hívők vitték a megszentelt fonott pálmaágakat a bazilika előtt felállított szabadtéri oltárhoz. A körmenet élén Ferenc pápa haladt.