Szili Katalin szerint Székelyföldön töretlen az autonómia és a magyar összefogás iránti igény. A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízott szombaton nyilatkozott az MTI-nek négy napos erdélyi, ezen belül három napos székelyföldi útja végén.

Elmondta, az elmúlt napokban Baróton, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában vett részt pódiumbeszélgetéseken, rendezvényeken, és nemcsak politikusokkal, hanem nagyon sok politikán kívüli emberrel is beszélt. „Az autonómia valamennyi beszélgetőpartnerem részéről igényként merült fel, és azt is megfogalmazták, hogy e cél érdekében félre kell tenni a napi pártpolitikai csatározásokat, és együttesen kell az igényt képviselni” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Azt is hozzátette: a fórumokon többen is felvetették: lehet, hogy aktualizálni kellene az autonómiatervezeteket.

Szili Katalin szerint az is javaslatként hangzott el, hogy míg az autonómia kérdése nyugvópontra kerül, más törvényi lehetőségeket is meg kell ragadni azért, hogy az erdélyi magyarság helyzete javuljon.

A miniszterelnöki megbízott a jelenleg alkotmányossági felülvizsgálaton levő, kihirdetésre váró közigazgatási törvénykönyv adta lehetőségeket, valamint a román parlamentben 13 éve elakadt kisebbségi törvénytervezetet említette. Utóbbival kapcsolatban fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyar pártoknak legyenek közösen aktualizált módosító javaslatai a kulturális autonómiát is magába foglaló törvény tervezetéhez.

Szili Katalin azt a tapasztalatát is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok figyelnek Budapestre, fontos számukra az, amit a magyar kormány az ország és a nemzet biztonsága érdekében tesz. Hozzátette: sokszor szóba került a migránskérdés is, amiben maximálisan támogatták Magyarország álláspontját.

A miniszterelnöki megbízott pénteken Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével, szombaton pedig Borboly Csabával, a Hargita megyei önkormányzat elnökével találkozott. Adottságnak és helyzeti előnynek nevezték, hogy a Székelyföld területét lefedő három megyének magyar elnöke van. Mint fogalmazott: együttműködésük „a természetes régióként való összekapaszkodás” teszi lehetővé.

Hozzátette: megegyeztek abban, hogy december elején a három megyeelnökkel azokról a regionális együttműködési lehetőségekről tárgyalnak, amelyek a magyarság helyben tartását, gazdasági gyarapodását, kulturális lehetőségeinek a bővítését eredményezik.