A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) jelenleg nincs olyan jelöltje, aki eséllyel meg tudna küzdeni Klaus Johannisszal a jövő évi elnökválasztáson, így az lenne a racionális, ha Călin-Popescu Tăriceanu jelöltségét támogatnák – véli Illyés Gergely politikai elemző. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársát a PSD hétvégi vezetőségi ülése után elhangzott bejelentésekről kérdeztük.

A PSD végrehajtó bizottságának neptuni ülésének végén olyan bejelentések hangzottak el, amelyek hosszú távon is befolyásolják a belpolitikai életet. Talán a legfontosabb, hogy a felmérésekben népszerű Gabriela Firea főpolgármester és Liviu Dragnea sem indul az elnökválasztáson, a PSD-ALDE-nek közös jelöltje lesz. Ha hihető ez a forgatókönyv, akkor mi várható: az ALDE vezetője, Călin-Popescu Tăriceanu lesz a közös jelölt, vagy a PSD ráerőlteti a saját jelöltjét a koalícióra?

Fontos azt leszögezni, hogy még semmi sincs kőbe vésve. Az viszont tény, hogy a PSD szempontjából az lenne a racionális, ha Tăriceanu lenne a PSD-ALDE közös államfőjelöltje. A szenátus házelnöke ugyanis egy olyan politikus, aki nem csak a szociáldemokrata szavazatokra számíthat az elnökválasztás második fordulójában. A tapasztalat szerint a baloldal nem tudja megnyerni az államfőválasztást, ha jobboldali ellenfele van. Ion Iliescu volt a PSD utolsó jelöltje, aki győzni tudott, de úgy, hogy az ellenjelöltje szélsőjobbos volt. A Tăriceanu indítása elleni érvként azt szokták felhozni: miféle dolog az, hogy a legnagyobb romániai párt, a PSD ne a soraiból indítson jelöltet? Szerintem ez álprobléma, mert rég nem voltak ennyire népszerűtlenek a szociáldemokrata politikusok. A felmérések szerint éppen Gabriela Firea támogatottsága a legnagyobb, de hátránya, hogy nem régi párttag, a médiából érkezett a PSD-be, és nőként a vidéki Romániában nem lenne akkora esélye. Ám Firea a hétvégén bejelentette, hogy nem indulna az elnökválasztáson, hanem kitölti a főpolgármesteri mandátumát. Ez azt jelenti, hogy a PSD-nek jelenleg nincs olyan jelöltje, aki eséllyel meg tudna küzdeni Klaus Johanisszal 2019-ben. Az egyébként nem újdonság, hogy a PSD nem önállóan indul az államfőválasztáson, Adrian Năstase is a PSD-PUR szövetség jelöltje volt 2004-ben. Sőt a PNL-ből és PSD-ből álló USL idején is arról volt szó, hogy a liberális Crin Antonescu lesz a szövetség  elnökjelöltje. Más kérdés, hogy végül ebből nem lett semmi. Tehát Tăriceanu indítása a PSD szempontjából racionális döntés lenne, a házelnökben is megvan ehhez a hajlandóság, már csak azt kellene elintézni, hogy a PSD-tagság is azt érezze: ez jó döntés, és valóban nincs alternatíva.

Liviu Dragnea bejelentette azt is: felkéri a miniszterelnököt, hogy a kormány fogadjon el olyan sürgősségi rendeletet, amely semmissé nyilvánítja a hírszerzés és az igazságszolgáltatás, illetve egyéb állami intézmények között megkötött titkos együttműködési megállapodásokat és érvényteleníti ezek hatásait. Ezt hogyan lehet értelmezni? Igaza van az ellenzéknek abban, hogy voltaképpen „álcázott amnesztia” készül?

Az biztos, hogy Liviu Dragneának most már csak az egyetlen esélye, ha egy ilyesfajta kormányrendelettel valamilyen olyan változást idéz elő a jogalkalmazásban, aminek köszönhetően megmenekül a letöltendő börtönbüntetéstől. A büntető törvénykönyv és az eljárási törvénykönyv számára kedvező módosításai ugyanis nem fognak idén hatályba lépni. A PSD elnökének így egy gyors jogi megoldásra van szüksége. Van azonban egy belső ellenállás is a pártban. Vannak olyan hangok, hogy egy amnesztiarendelet újabb csapást mérne a PSD népszerűségére, és ismét utcai megmozdulások következnének. Közben pedig azt is elvárják Dragneától a párton belül is, hogy valamiféleképpen szabjon gátat az ügyészségi vizsgálatoknak. Ha már a pártelnök népszerűségének úgy is mindegy, mert amúgy is korrupt politikusként van elkönyvelve, akkor miért ne ő vigye végig ezt a harcot… Úgyhogy én nem lennék meglepődve, ha valamiféle kormányrendeletet elfogadnának. A hírek szerint eddig ennek az volt az akadálya, hogy maga a miniszterelnök sem volt hajlandó ezt felvállalni. Ez főleg azzal magyarázható, hogy az ellenzék nem csak politikai, hanem büntetőjogi ellenlépésekkel is fenyegetőzik. Ez sok politikust elijeszt attól, hogy bármilyen döntést hozzon. Dragneaék szándéka azonban egyértelmű, a kérdés az, hogy megtalálják-e azt a jogi formát, ami a céljaiknak megfelel.

Szintén a titkos megállapodásokhoz kapcsolódik Dragneának az a bejelentése is, hogy kezdeményezik George Maior washingtoni román nagykövet visszahívási eljárását. Hivatalosan azért, mert a diplomata korábban a SRI vezetőjeként a megállapodások egyik aláírója volt. De ismert, hogy az amúgy volt PSD-s politikus Maior a múlt héten a külügyminisztérium részéről megrovásban részesült, mivel a kormány álláspontjával ellenkező véleményt fejtett ki Rudolph Giuliani amerikai jogász leveléről. Mekkora esélyét látja a nagykövet visszahívásának, tekintettel arra is, hogy ehhez az államfő hozzájárulása is kell?

Az utolsó szó valóban Klaus Johannis államfőé, aki nem fogja visszahívni a washingtoni nagykövetet. Ám úgy vélem, nem is az a cél, hogy George Maiort visszahívják, hanem az, hogy a diplomatát elhelyezzék a PSD-vel ellentétes oldalon álló táborba. George Maior már a titkosszolgálat vezetőjeként is erőteljes amerikai támogatást kapott. Jelenleg nagykövetként az amerikai külügyminisztériummal a szokásosnál is jobb viszonyt ápol. Egy független diplomata pozíciójából nyilatkozik, miközben egyértelműen vannak politikai célja, és valóban a PSD-vel ellentétes oldalon áll. Ezt akarja világossá tenni a PSD a hazahívási procedúra elkezdésével, de nem hinném, hogy a nagyköveti posztja veszélyben lenne.

Egyetért azokkal, akik szerint Giuliani levelével (amelytől a két korrupcióval gyanúsított román üzletember mellett egyes hírek szerint a PSD-hez közel álló Cătălin Dancu washingtoni főkonzul sem idegen) Liviu Dragnea voltaképpen a terepet kívánja előkészíteni egy amnesztia-rendelet elfogadásához?

Hogy pontosan honnan indult ez a levél, azt nem tudjuk, viszont a korrupcióért elítélt két román üzletember és a PSD céljai egybeesnek. Rudolph Giuliani állásfoglalása mindenesetre szerintem a külföldnek szólt, nem a romániai, inkább a nemzetközi közvéleményt akarta befolyásolni ez a lobbi. A levél azt a külföldön is elterjedt nézetet próbálta árnyalni, hogy a PSD korrupt vezetői menekülnek az ügyészek elől. Egyébként Giuliani levele előtt is hasonló álláspontra helyezkedtek különböző amerikai think-tankek. Nem tudjuk, hogy ott volt-e szó lobbipénzről. Nyilván, a román közvéleményben nagyot csattant, amikor kiderült, hogy Trump jogászcsapatának vezetője a leveléért pénzt kapott, ami egyébként teljesen megszokott nemzetközi szinten.

Elhangzott még egy fontos bejelentés: a PSD eldöntötte, hogy október 7-én tartják a család alkotmányos meghatározásának módosításával kapcsolatos népszavazást. Lesz-e egy hónap múlva referendum, s ha igen, mi az esélye annak, hogy érvényes is legyen? Hogyan befolyásolja a megtartása a politikai erőviszonyokat?

Ismert, hogy a referendum megszervezését egy polgári kezdeményezés előzte meg, több mint hárommillió aláírás gyűlt össze az alkotmánymódosításért. A képviselőház már el is fogadta az erről szóló törvényt, hátra van még a szenátusi szavazás. A koalíció tudatosan késleltette a szenátusi szavazást azért, hogy közben a referendumtörvényt módosítsa. A módosítás megtörtént, így a népszavazást már nem az államfő írja ki. Az időpontja pedig a módosítás szenátusi elfogadását követő 30 napos időszak utolsó vasárnapján lesz. Az alkotmánymódosítást a romániai lakosság 80 százaléka támogatja, és szerintem erre a témára a PSD még inkább rá fog hajtani. A PNL máris kényelmetlen helyzetbe hozta magát azzal, hogy a párt elnöke arra kérte a tagságot, szavazzon majd a lelkiismerete szerint a referendumon. Mindenesetre ez egy olyan téma, amivel a PSD ismét megszabhatja a politika napirendjét, így az elkövetkező egy hónapban ez a napirend már nem csak a korrupcióellenes harcról fog szólni.

A PSD végrehajtó bizottságának ülésén feszült volt a hangulat. Gabriela Firea nyílt színen bírálta Liviu Dragneát, amiért pártfogoltja, Carmen Dan mellé állt, aki a főpolgármester szerint felelős a diaszpóra-tüntetésen történt incidensekért. Hogyan látja, megrendült-e Dragnea pozíciója a párt élén?

Többször kijelentették már elemzők – én magam is – korábban azt, hogy megrendült Liviu Dragnea hatalma, de lám, továbbra is a PSD élén áll, és ő hozza a fontos döntéséket. Tehát a pozíciója gyengülésével kapcsolatban óvatosan fogalmaznék. Firea olyan markáns politikusa a PSD-nek, akire alapozva majd egyszer újra lehet építeni a pártot, ezért is fontos, hogy a sajtó elé állt a neptuni tanácskozás után, és olyan dolgokat mondott el, amelyek korábban még nem hangzottak el Liviu Dragneáról. Azt ne felejtsük el, amikor a PSD idei márciusi rendkívüli kongresszusán megváltoztak az erőviszonyok a párton belül, akkor éppen a Firea-féle vonal adott Dragneának támogatást ahhoz, hogy a saját embereit hozza kulcspozíciója. Az nem volt meglepetés, hogy a PSD végrehajtó bizottsága leszavazta Fireának a belügyminiszter menesztésére vonatkozó kérését. A testületet főként Dragnea emberei alkotják, és ehhez a főpolgármester maga járult hozzá márciusban. Ami a PSD ülésén történt, annak nagyobb volt a füstje, mint a lángja, inkább erőfitogtatás volt mindkét oldal részéről. Firea megmutatta, hogy ő nem olyan politikus, aki hagyja a közeli embereit (a bukaresti prefektust) bántani. A lényeg: a PSD-ben senkinek sem érdeke, hogy Dragnea lába alól pont most csússzon ki a talaj. Akik a távozását várják a párton belül – és nagyon sokan vannak –, most úgy gondolják, a pártelnök hozza meg az igazságszolgáltatással kapcsolatos lépéseket, vigye el a balhét, hiszen már úgyis ráragadt a korrupt címke. A távozása után újra lehet építeni a pártot, de előbb ezeket a kényelmetlen, de mindenki számára nagyon fontos döntéseket meg kell hozni. Ezért gondolom azt, hogy Firea fellépése nem ennek az időszaknak szólt, csak pozícionálta magát a párton belül, és ő lehet az egyik személy, akire majd a poszt-Dragnea korszakban építeni lehet.