Kolozsváron két olyan utca is van, amely két-két magyar ember nevét viseli, ha nem is hivatalosan, de a névtáblák tanúsága szerint. Egy bihari község utcáinak elnevezésével Manhattan példáját követte.

Hallott már a kedves olvasó Adriano Scatenaról? Hát Cesare Bagnoliról? Nem? Pedig mindkét olasz úriember nevét utca viseli Erdélyben, pontosabban a Bihar megyei Alsólugason. Ha nem cseng ismerősen a két talján név, az nem a műveletlenség jele, viselőiket ugyanis teljes joggal nevezhetjük átlagembereknek.

Mindketten középvezetőként dolgoztak annál az olasz építkezési vállalatnál, mely a 90-es évek végén az E60-as műút korszerűsítését végezte. A cég Alsólugasra helyezte ideiglenes telephelyét, s a két olasz szakember olyan jól összehaverkedett a helybeliekkel, hogy azok utcát neveztek el róluk. Ezek után merészelje azt állítani valaki, hogy a bihariak nem vendégszerető emberek.

Abszurd utcaneveket Kolozsváron is találni. Több mint két évtizeddel Jugoszlávia felbomlása után, a kincses városban még mindig van utcája az egykori délszláv föderációnak. Csehszlovákia ellenben időközben eltűnt a város térképéről, néhány éve Teodor Mihalira nevezték át.

Te vagy a legény Tyukodi pajtás…

Amikor először láttam meg a Tyukodi Antal utcanév táblát, azt gondoltam, hogy a híres Rákóczi-nótában szereplő Tyukodi pajtásról van szó. Akkor még nem voltam tisztában vele, hogy a megénekelt kurucról, aki állítólag különb volt Kuczug Balázsnál, semmit sem tud a történetírás, még a keresztnevét sem. Bár nem volt Rákóczi szegénylegénye, a fellegvári utca névadója is az elnyomás ellen harcolt, már kamaszként munkásmozgalmi aktivista volt. Ez lett aztán a veszte, lebukott, a Siguranța pribékjei pedig a szó szoros értelmében agyonverték.

A kommunista érában ifjúkommunista mártírként tartották számon, bár nem bizonyított, hogy tagja lett volna a pártnak. Rejtély, hogy a rendszerváltást követően, Funar polgármesterségének idején, hogyan maradhatott meg az utcanév. A románoknak valószínűleg fogalmuk sem volt róla, hogy ki az a Tyukodi Antal, a kolozsvári magyarok meg örültek minden megmenekült magyar utcanévnek, függetlenül attól, ki volt a viselője.

Nagyváradnak is megvolt a maga Tyukodi Antalja, akit Minszki Lajosnak hívtak, vele azonban nem volt ilyen elnéző az utókor, a rendszerváltást követő ideológiai tisztogatás során a neve lekerült a házfalakról. Bukarestben jóval tovább húzta egy magyar kommunista. A nagyszalontai származású Mogyorós Sándor Alexandru Moghioroș néven Gheorghiu Dej bizalmi embere volt, miniszterként kivette részét a hazai mezőgazdaság tönkretételéből. Ennek ellenére 2015-ig utca viselte a nevét a fővárosban. Mivel Moghioroș-Mogyorós 1967-ben eltűnt a politika színpadáról, Ceaușescu félreállította, gyanítom, hogy a többségnek a rendszerváltás után nem sokat mondott a neve, ezért is élhette túl negyedszázaddal a rendszerváltást.

A kolozsvári Tyukodi utcában diszkrét anomáliát fedezhet fel a figyelmes járókelő. A 8. szám alatti házon levő tábla tanúsága szerint az utca névadója nem Tyukodi Antal, hanem Tyukodi Árpád. Azt, hogy utóbbi ki volt, még a Google sem tudja, ezért aztán fel is adtam a további kutakodást. Tény ugyanakkor, hogy létezik egy kolozsvári kft., amely az egyik internetes cégnyilvántartás szerint a Tyukodi Árpád utcára van bejegyezve, ami nem kis teljesítmény, lévén, hogy ilyen utca hivatalosan nem is létezik. Ezt a vállalkozást találják meg a fináncok, ha tudják.

Gáspár vagy Jenő?

Hasonló városrendezési anomália színtere a Györgyfalvi negyedben húzódó Heltai utca. A hivatalos névadó a szászból magyarrá lett reformátor és nyomdász, Heltai Gáspár, ám jó néhány házon Heltai J. feliratú névtábla látható, egy épületen pedig, vélhetően a méltányosság jegyében, mindkettőből van egy. Úgy tűnik, egyesek szerint Heltai Jenőnek is kijárna egy utca Kolozsváron.

A kincses város urbansztikai szakembereinek Brassai Sámuel is feladta a leckét. Az óvárbeli utcában egyes névtáblákon 1800 szerepel az utolsó erdélyi polihisztor születési éveként, másokon 1797. Igazuk is van a derék városházi dolgozóknak: vitatkozzanak csak a születési éven Brassai életrajzírói, az önkormányzat semleges marad a polémiában.

Tiszta Amerika

A Bihar megyei Fugyivásárhelyen az önkormányzat a manhattani példát követve oldotta meg az utcák azonosítását, nevek helyett számokkal látva el őket. Az E60-as főútnak a falun áthaladó szakasza így 1. utca lett, a rá merőlegeseknek pedig különböző egy-, illetve háromjegyű számok jutottak. A számozás látszólag teljesen kaotikus, a 2. utca után a 200. következik, majd a 313., utána pedig a 321.

Meglehet persze, hogy a község urbanisztikai felelőse egy olyan bonyolult algoritmus szerint számozott, amit egy mezei firkász nem képes átlátni. Egy korábbi helyi önkormányzati képviselő elmondása szerint, a számozással a községi vezetők azt a megoldhatatlannak tűnő problémát zárták le, hogy egy bizonyos utcát román avagy magyar személyiségről nevezzenek el. Hogy arab számok helyett esetleg rómaiakat használjanak, nem merült fel, persze, nem kizárt, hogy Soros György keze van a dologban.