Ennyit dolgoztak a honatyák a tavaszi parlamenti ülésszakban

Az idei esztendő első parlamenti ülésszakában – vagyis január végétől június végéig – a honatyák átlagosan alig több mint hatvan napot dolgoztak a nem egészen öt és fél hónap alatt. Vagyis valamivel többet, mint 2017 hasonló időszakában. Havi juttatásaik viszont a legrosszabb esetben is elérték a tízezer lejt.

Tavaly a román törvényhozás képviselőházi tagjai a tavaszi ülésszakban ötvenkilenc napot dolgoztak, 2018-ban viszont 66 napot töltöttek munkával. Az összesítésben valamivel több, mint két hónapot kitöltő munkanapok száma így oszlik meg: 45 munkanapot töltöttek plenáris ülésen, 21 napot pedig szakbizottsági üléseken. A szenátorok viszont csak 63 napot dolgoztak le, 42 napot a plénumban, 21 napot a szakbizottságokban.

E szerint a képviselők átlagosan 2,5 napot dolgoztak hetenként, a szenátorok pedig ennél valamivel kevesebbet: 2,4 napot – nagyjából a felét annak a munkaidőnek, amelyet egy „rendes alkalmazott” hetenként ledolgozik. Igaz, a honatyáknak hetenként két napot kell „választókörzeti munkával” kellene eltölteniük, de ezt senki sem kéri számon tőlük.

Könnyű hónapok

Az idei első parlamenti ülésszak legkönnyebb hónapja január volt. A honatyák általában ilyenkor még parlamenti szabadságukat töltik, ám idén a hónap végén mégis munkába kellett állniuk. Miután ugyanis a PSD-ALDE koalíció a második kormányát, a Mihai Tudose-kabinetet is elmozdította, a törvényhozás tagjainak meg kellett szavazniuk a harmadik kormányukat, a Dăncilă-kabinetet. A két ház honatyái tehát ez alkalommal plenáris ülést tartottak.

De a munka szempontjából nem volt túlságosan nehéz a következő két hónap, február és március sem, amikor összesen kilenc-kilenc munkanapjuk volt, amihez hozzájárult még néhány szakbizottsági ülés is, és hasonlóképpen alakult az ülésszakot záró további három hónap, április, május és június is. Ekkor ugyanis hét és kilenc nap között dolgoztak plénumban, és még ennél is kevesebbet a szakbizottságokban.

Hatalmas fizetések, egyéb juttatások

A honatyák munkaideje egy év alatt alig emelkedett (59 napról csupán 63, illetve 66 napra nőtt), fizetésük azonban csaknem megkétszereződött, és elérte a minimum tízezer lejt. Ráadásul egyéb juttatásaik is ennek arányában alakultak az év kezdetétől fogva. A tavalyi első ülésszak óta ugyanis közben hatályba lépett az egységes bérezést szabályozó törvény.

A képviselőházban a legnagyobb fizetése a házelnöknek, vagyis Liviu Dragneának van, aki havi 12 782 lejt keres, nettóban. A házelnök helyettesének – így például Florin Iordachénak – a nettó fizetése nem sokkal kevesebb: 11 800 lejt visz haza. Egy „egyszerű” képviselő, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, havonta tízezer lejre jogosult – csupán fizetésként. Ez az összeg csaknem kétszerese a tavalyi év hasonló időszakában kapott bérnek, amikor „csupán” 5400 lejt vett fel ilyen jogcímen.

A fizetés mellett természetesen a honatyák számos más előnyben részesülnek. A parlament fedezi bukaresti lakásköltségeiket – erre havonta 6500 lejt kapnak –, elszámolhatják telefon- és útiköltségeiket. Ugyanakkor közel húszezer lejt kapnak tanácsosaik fizetésének fedezésére, a körzeti parlamenti irodájuk költségeinek kiegyenlítésére.

A szenátusban a legnagyobb fizetése szintén a házelnöknek, Călin Popescu Tăriceanunak van, aki ugyanannyit keres, mint képviselőházi kollégája, vagyis 12 782 lejt havonta. A tisztség nélküli szenátorok fizetése is megegyezik a képviselőkével, vagyis tízezer lejjel egyenlő, ami szintén nagyjából a kétszerese a tavalyi 5400 lejnek.

Kimaradt?