keresés

Védőállásban

Valószínűleg kevesen vannak, akik elhiszik, hogy az Egyesült Államok valahol Európában felállított rakétaállásokkal védheti meg magát a leghatékonyabban a Közel-Keletről esetleg felé irányuló ballisztikus rakétáktól.

Valószínűleg ugyanolyan kevesen osztoznak Traian Băsescu államfő lelkesedésében, ami az amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek Romániába való telepítését illeti.

A rakétavédelmi rendszer pénzbe kerül, sok pénzbe, ami azt jelenti, hogy ha az Egyesült Államok valóban elszánja magát a lépésre, döntésében más is szerepet játszik azon kívül, hogy Romániával évekkel korábban aláírt egy stratégiai partnerségi megállapodást, amelyet azóta többnyire csak ünnepnapokon emlegetnek. Az igazi okokat csak sejteni lehet.

Mindenekelőtt a döntésnek közelebbről is köze lehet Iránhoz, amelyre Washington erősödő nyomást gyakorol, miután az új adminisztrációnak nem sikerült párbeszédet kialakítania Mahmúd Ahmadinezsáddal és rezsimjével. Ugyanakkor az egyetlen állam, amelynek a neve elhangzott Traian Băsescu elnök bejelentésében, Oroszországé volt, talán nem véletlenül.

A román államfő fontosnak tartotta hangsúlyozni – és ezt valamiféleképpen kötelességszerűen tette – hogy a rendszer nem irányul Oroszország ellen. (Ha igaz az állítás, Moszkva számára nem információ, ha pedig nem, akkor olyan értesülés, amit nem a román elnöktől szereznek be az oroszok.)

Utóbbival kapcsolatban két rendkívül érdekes fejlemény vonja magára a figyelmet. Először az európai államok egyre nyíltabb elégedetlensége amiatt, hogy az Obama-kormányzat európai partnereinek kárára próbálja javítani viszonyát Moszkvával. Azután Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök pár napja tett kijelentése, amelyben üdvözölte az amerikai politika irányváltását.

Ugyanebbe a sorba illeszkedik az a moszkvai bejelentés is, miszerint április-májusban aláírható állapotba kerül a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START II. szerződés – feltehetően szintén a megváltozott amerikai politikának köszönhetően. Mármost ezzel az irányváltással csak annyi a baj, hogy nyoma sincs.

Nehezen érthető, miért beszélnek orosz részről irányváltásról, amikor például Washington továbbra sem mond le az európai rakétatelepítésről, ami hidegháborússá hűtötte a hangulatot a két ország között tavaly-tavalyelőtt. Az a tény, hogy az Obama-féle rendszer kisebb a Bush-kormányzat terveiben szereplőnél, aligha változtat a lényegen, hiszen Oroszország a telepítést mint gondolatot utasította el.

Ha tehát Moszkva nem tiltakozik, az feltehetően nem a rakétaelfogó rendszer méretével függ össze, hanem inkább a háttérjátszmákkal, amelyekben a román védelmi tanács döntése az amerikai álláspontot erősíti.

Részünkről a lelkesedésre éppen amiatt nincs ok, (a)hogy az elfogórakéták Romániába kerülnek. Előzőleg ugyanis a lengyelek és a csehek készültek közel három évig az amerikai védelmi rendszer befogadására – mint kiderült, hiába. Mérget lehet venni rá, hogy Washington döntése ezúttal végleges?

  vezércikk