keresés

Szigor – narancsvörös háttérrel

Gazdasági szakértők felkapták fejüket a hírre, miszerint a román miniszterelnök 60 nap alatt a bruttó hazai termék másfél százalékának megfelelő összeggel gyarapítaná a kongó állampénztárt, pusztán az adócsalás visszafogásával.

Sokan kétkedve ingathatnák a fejüket a bejelentés hallatán, hiszen Mihai Răzvan Ungureanu semmiféle gazdasági képesítéssel nem rendelkezik, emellett a zsigerivé vált, mély gyökereket eresztő és indáival a legmagasabb gazdasági- pénzügyi-politikai szinteket is behálózó romániai korrupció elleni küzdelembe eddig még minden jó szándékú romániai politikusnak beletört a bicskája (igaz, nem túl sok zsebkés bánta kárát). Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a kormányfő a titkosszolgálatok világából érkezett (vissza) a politika köreibe, így feltehetően tudja, hogyan is kell bánni azzal a bizonyos bicsakkal. Aminthogy – szintén titkosszolgálati múltjának köszönhetően – nyilván azzal is tisztában van, hogy nem lesz könnyű dolga.  Mindenekelőtt korszerűsítenie kell az adóhivatal informatikai rendszerét, amelyet az egymást követő kormányok alighanem szándékosan hagytak meg jelenlegi elavult állapotában, hiszen a kusza nyilvántartás körülményei között kevésbé követhető nyomon és érhető tetten a korrupció.

Legalább ilyen fontos feladat a központi és területi adóhivatalok, vámszervek – sajnos nagyrészt korrupt – vezetőinek haladéktalan lecserélése, hiszen enélkül az adóhivatali informatika tökéletesítése is hiábavaló lesz. Az új miniszterelnök bizonyára azt is pontosan tudja, milyen pénzekből élhetnek fényűző módon mondjuk a pénzügyi tárca alárendeltségébe tartozó központi adóbizottság tisztségviselői, akik teljesen önkényesen dönthetik el, hogy kinek, mikor és milyen összegben fizetik vissza a hozzáadottérték-adót (akkor is, ha a visszafizetés jogtalan).

A kormányfő valószínűleg nem lesz rest és a legutóbbi népszámlálás részleges adatai alapján összehasonlítja, hogy például hány lakóházat tartanak nyilván és hány után fizetnek adót; vagy hányan adóznak alacsony jövedelem után és rendelkeznek mégis „csodautóval”? Persze a keményebb ellenőrzés első következménye feltehetően a csúszópénzek „árfolyam-növekedése” lesz, hiszen a lefizetés sok esetben még mindig „olcsóbb” marad az adózásnál. Egészen addig persze, ameddig a jogszabályok szigorúbb alkalmazása meg nem „drágítja” ezt a Romániában őshonos módszert.

Gyors észjárású politikai megfigyelők arra is rájöttek, hogy a kérlelhetetlen szigornak, a nagy sietségnek, a 60 napos határidőnek „narancsvörös háttere” van. Ha ugyanis a kormányfő terve sikerrel jár, akkor a lefülelt adócsalásokból begyűlő összeg elégséges lesz a tavasz végére ígért béremelésekhez. Ami fölöttébb üdvös lenne a gyengélkedő hatalom számára, röviddel a helyhatósági választások előtt.

  vezércikk