Markó Béla tegnapi sajtótájékoztatóján nem véletlenül beszélt arról, hogy a Demokrata–Liberális Párttal kötött elvi megegyezés alapján még ebben a parlamenti ciklusban meg kell vitatni és el kell fogadni a törvényt, az utóbbi napokban pedig ugyanilyen értelemben nyilatkozott többször is a demokrata-liberális pártelnök és miniszterelnök, pártállástól függetlenül pedig változtatott eddigi merev elutasító álláspontján több parlamenti képviselő és szenátor is.

A parlamentnek, a szenátoroknak és képviselőknek voltaképpen azt kell megérteniük, illetve arról kell meggyőződniük, hogy a törvényhozásnak a kisebbségi törvényt nem azért kell elfogadnia, mert az RMDSZ ott van a kormányban, illetve része a szervezet és a demokrata-liberálisok közötti egyezménynek, hanem mert ez a szabályozás Románia javát szolgálja.

Amint a decentralizálás a hatáskörök leosztásával egész sor terhet levesz az állam válláról, ugyanúgy ha létezik olyan kisebbségi törvény, amely rábízza az azonosság megőrzésével, a hagyományok ápolásával, az oktatással és más kimondottan nemzetiségi vonatkozásokkal kapcsolatos kérdéseket a magyar, német, szlovák, cigány, ukrán és más kisebbségekre, azzal megint-csak az állami feladatkörök egyszerűsödnek, és ez jót tesz annak az állami reformnak is, amelyet szóban olyan sokat emlegetnek, de a gyakorlatban nagyon nehezen mozdul el a karcsúsodás irányába.

A kisebbségi törvény szellemében Románia más nyelvű állampolgárai nem a románokkal szembeni többletjogokhoz, hanem saját életük rendezéséhez szükséges eszközökhöz jutnak, voltaképpen az alkotmányban lefektetett állampolgári egyenlőségi elvek érvényesülnek.

Még hallani ugyan borúlátó hangokat, de csak be kell látni: az 1989-es változások utáni két évtized nem telt el nyomtalanul: a román közgondolkodás mondhatni immár hivatalosan is ráébredt arra és nemzetközi fórumokon is igen gyakran hangoztatja: a kisebbségek gazdagítják és sokszínűvé teszik az országot, kapcsolatrendszerük többek között a piacgazdaság és a romániai tőkebehozatal érdekeit is szolgálja.

Úgyszintén észrevehető: immár csak a legszélsőségesebb romániai internetes fórumokon beszélnek arról, hogy a kisebbségi jogrendszer tökéletesítése az ország feldarabolásához vezethet, összromániai, sőt az erdélyi románság viszonylatában is már alaposan fellazultak a múlt század kilencvenes éveinek görcsei, nem utolsósorban azért, mert Románia számára is megnyílt a világ, illetve felnőtt már jó néhány olyan nemzedék, amelynek szemlélete más értékrendek alapján alakul. Bíznunk kell a józan ész győzelmében.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!