Pártos függetlenek pártja?
Bogdán Tibor | 2010-03-04 08:27:55
Naponta gyarapodik a politikailag elkötelezett független politikusok parlamenti tábora. Mert Romániában ilyen is létezik, de ezen már senki nem lepődik meg, sem a Dâmboviţa partvidékén, sem a nyugati kancelláriákban, ahol szintén hozzászoktak a romániai furcsaságokhoz.
Az, hogy az államfői párthoz, a demokrata–liberálisokhoz húzó csoport függetlennek nevezi magát, önmagában is érdekes. Még különösebb az, hogy tagjai nagyrészt két olyan tömörülésből – a Szociáldemokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból – kerültek ki, amelyek doktrinárisan összeférhetetlennek tekintik magukat. Összetartja azonban őket mindaz, ami közös bennük: a pénz- és hatalomvágy, a (politikai) gerinctelenség.
Persze még Románia sem süllyedt annyira mélyre, hogy mindezt sikkes legyen bevallani, így a pártos függetlenek a társadalom és a politikai osztály megújításának, az állam megreformálásának Cotroceni-ből elinduló divatos jelszavával takaróznak. Ennyiben legalább következetesek, hiszen voltaképpen Traian Băsescu „találta ki” őket, aki államfőként körülbelül annyira „pártsemleges”, mint ők honatyaként.
Băsescu egyszerű eszközként használja őket az elnöki párt további erősítésére, a baloldali szavazótábor egy részének megnyerésére, a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok gyengítésére és (talán) az RMDSZ kormányzásból való kiszorításának gondolatával is kacérkodva.
Az államfőt nem zavarja az, hogy a csoport félhivatalos vezetőjét, Gabriel Opreát 2004-ben még Adrian Năstase „személyes maffiafőnökének” titulálta. Igaz, tavaly már négycsillagos tábornokká ütötte, majd belügyminiszteri, és honvédelmi tárcával kínálta, bár „belügyminiszteri előélete” nem sok jót ígért: a tárca éléről távozni kényszerült. A szociáldemokraták ugyanis megvonták tőle a politikai támogatást, miután a fondorlatos kulisszajátékai miatt Róka néven elhíresült Virgil Ardeleant nevezte ki a Belügyminisztérium belső felderítő és rendvédelmi főigazgatóságának élére.
De derűsen együtt menetel olyan „független reformerekkel” is, mint a korrupciós ügyletei miatt Jatt Mikiként emlegetett Şerban Mihăilescu, a Brăilai Nagyszigetet kisajátító Culiţă Tărâţă, no meg Cristian Diaconescu, aki azt a pártot árulta el, amelynek néhány nappal ezelőtt még az elnöke kívánt lenni. Az már csak amolyan „bónusz”, hogy a most pártosodni kívánó pártvándorokat Ceauşescu utolsó miniszterelnöke, Constantin Dăscălescu volt kabinetfőnöke, Octav Cozmâncă is lelkesen támogatja.
Érthető, hogy Băsescu nem szívesen látta volna e csapat tagjait „elnöki pártjában”, egy „zsoldospártba” tömörülve azonban kiváló szolgálatot tehetnek neki: támogatásukkal akár kétharmados többséget is szerezhet a parlamentben, és kénye-kedve szerint módosíthatja majd az alkotmányt, a büntető törvénykönyvet, a választási törvényt. És akkor aztán lesz olyan államreform, amilyet Ceauşescu óta nem látott senki e tájakon!
kapcsolódó
vezércikk
vélemény
Frankie vacsorájaValakiknek szemet szúrt, nincs különösebb jelentősége, ki volt a nemzetféltő szemfüles, kotnyeles hongazda, fő hogy jól értesült demagóg legyen, szóval valakinek feltűnt és tüstént közhírré kürtölte, hogy az IMF romániai tárgyalódelegációjának vezetője hazánk exkluzív fővárosában a legislegfényűzőbb éttermekben költi el szerénynek nem mondható vacsorkáját. »
Sebestyén Mihály
A kormányos és matrózaiA kelet-európai országok gyakran hasonlítják magukat hajózási eszközökhöz. Például gyorsnaszádhoz. Vagy fregatthoz. Leginkább a kormányosok dicsérik így – mint roma titulálja lónak gebéjét – megrozzant bárkájukat. A kormányos utasításához leginkább a mi hajóskapitányunk ért. Sőt, az szinte románikum, hogy a kormányos kezét-lábát a kapitány mozgatja. Most éppen partra tette. »
Ambrus Attila
Miért érné meg?Le a kalappal Amerika előtt azért, ahogy lemenedzselte a líbiai hadmozdulatokat! Ahogy hófehéren ment bele a könnyen végtelenné válható konfliktusba (valójában csak a nyitólépéseket tette meg a sakkjátszmában), és éppen ilyen makulátlanul vonult vissza: ha baj van, vigye el a NATO a balhét. Szerintem a globális zsernyáknak ez volt az első igazi katonapolitikailag felnőtt cselekedete: reszkírozott, de nem emelte addig a tétet, hogy nagyot bukjon, ha rajtaveszt. »
Ady András



Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!