keresés

Csalók, csalások

Az elmúlt napok a Mutu-ANI páros remekléseinek jegyében teltek el, ez a duó pillanatnyilag legyőzhetetlen. A komoly sajtónak lett bulvártémája s a bulvársajtónak komoly témája.

Első látásra azt hihetnénk, hogy a kettőt (Mutu + ANI) az kapcsolja össze, amiben különböznek: hogy a neveletlen játékos csalással, az ifjú ANI pedig csalások leleplezésével foglalkozott ezen a forró – amúgy a globális felmelegedéshez képest lokálisan nagyon is hideg – hétvégén.

Könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a két téma – Adrian Mutu újabb doppingesetei és a Feddhetetlenségi Ügynökség és az antikorrupciós harc frontnyitásai – voltaképpen csak a hírlapok oldalain folyik össze és pezsdíti fel az emberek képzeletét, készteti őket állásfoglalásra. De nem – van közös gyökere a kettőnek, és ez a csalás ravasz természetében, a megtévesztés hajlamában rejlik.

Adrian Mutu azért szedett tiltott szert, hogy fokozza a teljesítményét, csalással akart – és sikerült neki – társai fölé emelkedni, megtévesztve a közvéleményt. Az ilyen esetek kiváló alkalmai az egészségügyi ismeretterjesztésnek, megtudhattuk például, hogy az illető hatóanyag több fogyasztószer alapösszetevője, s régen ott van a titkosszolgálati ügynökök arzenáljában, úgymond a napi étlapján. Tekintve Mutu előéletét (kokainista volt, aminek az okain tán elgondolkodott, a következményein nem), karrierje számára végzetes eltiltásnak néz elébe.

Valami hasonlót szeretne elérni, szemmel láthatóan az ANI is azokkal a politikusokkal, akiknek a vagyonában serkentőszereket keres: elérni az eltiltásukat. Hogy csaltak-e az ANI áldozatai és hogy mennyire, azt természetesen az igazságszolgáltatás dolga kideríteni és megítélni. Ha azonban ezek a vizsgálatok jóelőre kiderülnek, még mielőtt bármit is megállapítanának, s ráadásul erőteljesen egyirányúak, akkor óhatatlanul felmerül a manipuláció kérdése.

Mircea Geoanáról az elveszített választások után derül ki, hogy elmulasztott bejelenteni ezt-azt a vagyonából, Adrian Năstase újból zárolással néz szembe ablakaiért; miközben a jelenlegi államelnök főpolgármester korában egy egész villát orozott el, és családtagjai ingatlanjainak és vagyonának sem patyolattiszta az eredete.

Ugyanakkor a sajtóba éppen most nem kerülnek ki a talán legsárosabb szocialista pártelnökjelölt kényes ügyletei, alkalmasint éppen azért, hogy az említett két riválissal szemben nőjenek az esélyei, minthogy az összes közül ő áll legközelebb az elnökhöz.

Olyan országban élünk, ahol azok irányítanak, akik hivatali kötelességből szednek teljesítményük fokozására serkentőszert, ahol miután a győztes csalással nyert, segítségükkel kíméletlenül kimutatja a vesztesről, hogy csaló.

  vezércikk