Konzultáció igényeltetik
Nem késő tehát egy alapos parlamenti vitára sort keríteni, mielőtt a tél végleg beköszöntene.
Székely Ervin | 2010-02-08 08:15:29
nyomtat | elküld

„A tél idén még sokáig tarthat. Sőt, lesz jövőre is”. Ez az egykori reklámszöveg jutott az eszembe annak a hírnek hallatán, hogy Szergej Korocsenko, a Ria Novostyi hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Oroszországnak figyelmeztetnie kell Romániát: amennyiben felszerelik az amerikai rakétaelhárító rendszert, úgy Románia az orosz rakéták célpontjává válhat.

„A tél idén még sokáig tarthat. Sőt, lesz jövőre is”. Ez az egykori reklámszöveg (ha nem csalódom, akkor a magyarországi Centrum vagy a Skála áruházak tél végi kiárusításának csináltak hírverést valamikor a hetvenes, nyolcvanas években) jutott az eszembe annak a hírnek hallatán, hogy Szergej Korocsenko, az orosz hadsereg nyugalmazott ezredese, a Nemzetvédelem című katonai elemző folyóirat főszerkesztője, a Ria Novostyi hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Oroszországnak figyelmeztetnie kell Romániát: amennyiben felszerelik az amerikai rakétaelhárító rendszert, úgy Románia az orosz rakéták célpontjává válhat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig kimerítő magyarázatot vár Washingtontól az elfogó-rakéták romániai telepítésével kapcsolatban.

Azt senki nem mondta, hogy Oroszország esetleg drágábban is adhatná Romániának a földgázt, válaszul annak „barátságtalan” döntésére, de ilyet nem is szoktak mondani, csak egyszerűen megcselekszik. Az energiahordozók árának politikai fegyverként való használata nem idegen Vladimir Putyin politikai gyakorlatától. Ez azonban csak az egyik politikai kockázata a Legfelsőbb Védelmi Tanács elmúlt hét csütörtökén sebtében meghozott döntésének.

Traian Băsescu is és az amerikai hatóságok is arról biztosították Oroszországot, hogy e stratégiai döntés nem ellene irányul. Csakhogy Moszkva már a rakéták lengyelországi és csehországi telepítésének tervét is ellenséges lépésként értelmezte és tervbe vette, hogy Kalinyingrádba (Königsbergbe) telepít hasonló rakétákat (azaz az Európai Unió közvetlen közelébe), amely tervről csak akkor mondott le, amikor Barack Obama elnök a rakéta-elhárító program felülvizsgálatát ígérte.

Ha kedves olvasóim e felsorolásból arra következtetnének, hogy jelen írás a rakétaelhárító rendszer romániai telepítése ellen keres érveket, akkor tévednek. Lehet, hogy, a nemzeti érdek szempontjából – minden lehetséges kockázattal számolva is – ez volt a helyes döntés.

Az viszont egészen biztos, hogy helytelen volt, hogy az ország elnöke, a honvédelmi miniszter, a miniszterelnök egy ilyen fontos döntést, amely közvetlenül érinti az ország biztonságát, mindenféle előzetes konzultáció nélkül hozott meg. Sem a politikai pártoknak, sem a szakmának (értem ezen a katonapolitikai szakértőket, külpolitikai elemzőket) nem adtak lehetőséget arra, hogy bár véleményt mondjanak a kérdésről.

Mi több Dimitríj Rogozinnak, Oroszország NATO-hoz delegált nagykövetének a nyilatkozata, miszerint az Egyesült Államok nem tartotta be azon ígéretét, hogy tájékoztatni fogja Oroszországot a rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos lépéseiről, arra utal, hogy az ügyben nemzetközi konzultáció sem történt. Románia csak a hivatalos bejelentés napján tájékoztatta az Európai Uniót (a Külügyminisztérium szerint azért, mert nemzetbiztonsági kérdésekben nincs szükség előzetes tájékoztatásra).

Függetlenül azonban az írott vagy íratlan szabályoktól, egy dolog tény: Románia állampolgárainak jogukban lett volna tudni, hogy egy biztonságukat közvetlenül érintő döntést milyen érvek és milyen ellenérvek mellett fogadtak el.

Nehezen érthető, hogy miközben az Egészségügyi Minisztérium közvitára bocsátja a hamburger-adóról szóló kormányhatározat tervezetét, addig egy ilyen, a szó szoros értelmében létkérdésben a hatalom legcsekélyebb konzultációt sem tartja szükségesnek. Államfő urunknak, akinek oly kedves a referendum, ha valamiről, akkor erről kellett volna kiírnia népszavazást.

Másfelől, az Alkotmány szerint az ország egyetlen törvényhozó szerve a parlament, a Legfelsőbb Védelmi Tanács koordonáló és szervezői szerepet lát el a honvédelmi és nemzetbiztonsági tevékenységekkel kapcsolatban. A Traian Băsescu által irányított testület tehát még nem hoz(hat)ott jogerős döntést ebben az ügyben. Ugyanakkor a bejelentéssel a Tanács voltaképpen megelőlegezett egy törvényhozási döntést, nemzetközi szinten pedig elkötelezte Romániát – holott ez nem állt jogkörében.

Nem késő tehát egy alapos és minden érdekelt felet bevonó parlamenti vitára sort keríteni, mielőtt a tél végleg beköszöntene.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Frankie vacsorája

Valakiknek szemet szúrt, nincs különösebb jelentősége, ki volt a nemzetféltő szemfüles, kotnyeles hongazda, fő hogy jól értesült demagóg legyen, szóval valakinek feltűnt és tüstént közhírré kürtölte, hogy az IMF romániai tárgyalódelegációjának vezetője hazánk exkluzív fővárosában a legislegfényűzőbb éttermekben költi el szerénynek nem mondható vacsorkáját. »

Sebestyén Mihály
A kormányos és matrózai

A kelet-európai országok gyakran hasonlítják magukat hajózási eszközökhöz. Például gyorsnaszádhoz. Vagy fregatthoz. Leginkább a kormányosok dicsérik így – mint roma titulálja lónak gebéjét – megrozzant bárkájukat. A kormányos utasításához leginkább a mi hajóskapitányunk ért. Sőt, az szinte románikum, hogy a kormányos kezét-lábát a kapitány mozgatja. Most éppen partra tette. »

Ambrus Attila
Miért érné meg?

Le a kalappal Amerika előtt azért, ahogy lemenedzselte a líbiai hadmozdulatokat! Ahogy hófehéren ment bele a könnyen végtelenné válható konfliktusba (valójában csak a nyitólépéseket tette meg a sakkjátszmában), és éppen ilyen makulátlanul vonult vissza: ha baj van, vigye el a NATO a balhét. Szerintem a globális zsernyáknak ez volt az első igazi katonapolitikailag felnőtt cselekedete: reszkírozott, de nem emelte addig a tétet, hogy nagyot bukjon, ha rajtaveszt. »

Ady András