keresés

Fulladjon meg Ady Endre?

Karinthy szerint lehetőleg máma még! Mármint a Szabolcska Mihályról írt versparódiájában. Meg azért is, mert Ady aztán nem bánt kesztyűs kézzel a magyar arisztokráciával, még kevésbé az olyan országnagyokkal, mint Tisza Kálmán vagy Széll Kálmán. (Nemrég közöltük a Széll Kálmánt ostorozó cikkét). Azokról a nemesekről és mindenféle kalandorokról, akik Mohács után évszázadokon át oly szerencsétlenül vitték a maradék haza ügyeit, Ady így ír a Robbanó országban: „Ezek kinevezték magukat Magyarországnak, s a szent magyarság nevében kötötték az üzleteket, és zsebük kis sérelméért felborítottak mindent. Hogy a népet mindig elárulták, természetes, de elárulták választott dinasztiáikat, királyaikat, császárjaikat, s ha kellett, az isteneiket is.”

A költészetének hatása okán joggal népvezérnek tartott Petőfit is idézhetnénk néhány kemény sorral. Ő sem csak a személyét sértegető honvédelmi miniszterből csinált szamarat. De Széchenyi Istvánról sem eléggé közismert, hogy mennyire kegyetlen kritikus volt. Naplójában (1829.VIII. 27) így summázza véleményét azokról, akik helyzetükből adódóan nem tettek meg mindent Magyarország fennállásáért. „Kutyákat kellene melléjük temetni!” A Kelet népében meg ezt (is) olvashatjuk:„ Ismerem a magyart. Annyi nyomorúság dacára, okulni még mindig nem tudott, mikor kell felhúzni a vitorlát és mikor horgonyt vetni. Hanem csak neki megy nagy lelkesedéssel, mint a vak légy, egyik a másiknak!”

Elsőnek is A. L. csíkszeredai olvasónknak ajánlom a fenti idézeteket, aki már másodjára fedi meg lapunkat, hogy, úgymond kifigurázzuk fajtánkat és szamarat csinálunk a magyar vezetőkből. Ha az ő logikáját követnénk, akkor Kun Bélából, Rákosi Mátyásból, Kádár Jánosból, de még Szálasiból sem csinálhatnánk szamarat, mert hát ők is magyar vezetők voltak. Rákosi meg Szálasi Magyarországnak tartotta magát, amire nem egy mostani magyar vezetőben is nagy a hajlam. Főleg azokban, akik el akarják hitetni velünk, hogy ők mindent tudnak, s ha rájuk bízzuk magukat, ők megmentik ám a nemzetet és a Kánaánban vezetnek bennünket. Bizonyságként csak úgy sugárzik arcukról a küldetéstudat.

Mi inkább Adynak hiszünk, aki már jóval Trianon előtt, 1906-ban figyelmeztetett: „Csodákat írnak a párizsi lapok a román géniusz repülő erejéről, a román ízlés nagy hajlandóságáról, a románság gazdasági bátorságáról, pár év alatt Kelet piaca Romániáé lesz. De ezt zengik az angol, német és olasz lapok is”. Ám azok, akiket csíki barátunk véd, nem olvastak, s önteltségükben ma sem olvasnak újságot, ezért nem is tettek semmit a tragédia elkerüléséért. Akkor miért is Ady Endre fulladjon meg?

  vélemény