A népszerű és a népszerűtlen
Sebestyén Mihály | 2010-03-16 23:20:16
nyomtat | elküld

Olyan, mint a klasszikus vicckezdet: van egy jó és egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? A válaszból a lélekdekázók fontos jellembeli következtetéseket vonnak ki. Vállalva a népszerűtlenséget, kezdem tehát a csípőssel: ezentúl lőttek a táppénzcsalóknak. Egyszerűbben, erdélyiesebben szólva az indokolatlan és hamis betegszabadságok végharsonáit fújta meg a miniszter.

Olyan, mint a klasszikus vicckezdet: van egy jó és egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? A válaszból a lélekdekázók fontos jellembeli következtetéseket vonnak ki. Vállalva a népszerűtlenséget, kezdem tehát a csípőssel: ezentúl lőttek a táppénzcsalóknak. Egyszerűbben, erdélyiesebben szólva az indokolatlan és hamis betegszabadságok végharsonáit fújta meg a miniszter.

Tervei szerint ellenőrizni fogják, kik azok, akik betegszabadságot csikarnak ki orvosaiktól és táppénzen dőzsölnek Monte Carlóban, vagy hét-nyolc mignonnal folytatnak viszonyt a főtéri cukrászdákban, ahelyett, hogy otthon maradnának, ágyban párnák között nyögdécselnének és gyógyteákat lefetyelnének. Jó, jó, mondja a jóhiszemű balek: eddig is ellenőrizték. Vagy nem?

De most fordult ám a világ, hiszen a táppénzintézet ellenőreit, akik a betegszabadságolt lakására szállnak ki, rendőr, csendőr, esetleg fegyveres biztonsági őr kíséri. (A táppénzre kiíró orvos oklevelét személyesen tépi szét a miniszter.) Ha ez is hatástalannak bizonyulna, akkor táppénzcsalókra kiképzett keresőkutyákkal és vírusradarral felszerelt kisebb kommandóegységek ütnek rajta a csalingrádiakon.

Az ellenőröket követő rendőrök természetesen felsőfokú orvosi tanulmányokkal rendelkeznek, járó- és fekvőbeteg szakorvosi vizsgájukról hiteles diploma is kezeskedik. De ahogyan a kijátszhatatlannak hitt radarkészüléket is kicselezték már, találékony népünk azonnal ellenszerre lel itt is. Lesz egy szolgálatos figyelő, aki rövidhullámú cébé-rádión figyelmezteti a táppénzcsalókat: vigyázat, ellenőrzés in-dul!, s ekkor a korcsmákban pókerező hazasuhan, felkapja magára álpizsamáját, álbacikat ölt és álteákat hörbölget, a nyögések már letöltve a YouTube-ról.

Kétségtelenül népszerűtlen lesz a munkavállalók körében.

És a jó hír? A Székely Nemzeti Tanács követei kinyilvánították, hogy a Székelyföldön a magyar nyelv hivatalos, s a köztisztviselői karnak ismernie kell nyelvünket is.

A baj csak egy, ahogy én ismerem a minisztériumot, az elsőt hamar hatályba léptetik. A rendőrök gyorstalpalón elvégzik a 102 honi orvosi egyetem valamelyik tanfolyamát. A székely nemzeti játszóház döntése, amely egyelőre a három székelyesített megyére terjedne ki, még hosszú ideig vágyálom marad. Ők ugyanis nincsenek hatalmon, az önrendelkezés csak a táppénzcsalók kedvenc tartózkodási helyén, a csapszékben működik igazán. A népszerű és egyoldalú határozatnak senki nem tud vagy mer érvényt szerezni.

Ez van, ha vágyainkhoz szárnyat adnak – de valóságérzetet vagy végrehajtói hatalmat nem.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Frankie vacsorája

Valakiknek szemet szúrt, nincs különösebb jelentősége, ki volt a nemzetféltő szemfüles, kotnyeles hongazda, fő hogy jól értesült demagóg legyen, szóval valakinek feltűnt és tüstént közhírré kürtölte, hogy az IMF romániai tárgyalódelegációjának vezetője hazánk exkluzív fővárosában a legislegfényűzőbb éttermekben költi el szerénynek nem mondható vacsorkáját. »

Sebestyén Mihály
A kormányos és matrózai

A kelet-európai országok gyakran hasonlítják magukat hajózási eszközökhöz. Például gyorsnaszádhoz. Vagy fregatthoz. Leginkább a kormányosok dicsérik így – mint roma titulálja lónak gebéjét – megrozzant bárkájukat. A kormányos utasításához leginkább a mi hajóskapitányunk ért. Sőt, az szinte románikum, hogy a kormányos kezét-lábát a kapitány mozgatja. Most éppen partra tette. »

Ambrus Attila
Miért érné meg?

Le a kalappal Amerika előtt azért, ahogy lemenedzselte a líbiai hadmozdulatokat! Ahogy hófehéren ment bele a könnyen végtelenné válható konfliktusba (valójában csak a nyitólépéseket tette meg a sakkjátszmában), és éppen ilyen makulátlanul vonult vissza: ha baj van, vigye el a NATO a balhét. Szerintem a globális zsernyáknak ez volt az első igazi katonapolitikailag felnőtt cselekedete: reszkírozott, de nem emelte addig a tétet, hogy nagyot bukjon, ha rajtaveszt. »

Ady András