– Az államközi minisztérium közötti kapcsolatok kezelésén túl a magyar cégek piacra jutását, vásári megjelenését, illetve tőkebefektetési szándékait segítjük általános információkkal, tanácsadással. Emellett az erdélyi nagyvárosokban megtalálható vidéki irodáinkon keresztül helyi információkkal is szolgálunk az érdeklődő befektetőknek. A kinevezésem öt évre szól, ugyanis általában ennyi időre szól egy ilyen megbízatás.

– Ezen a területen hagyományosan kitűnő és nagyon élénk az együttműködés a két ország között. Természetesen a gazdasági válság ezeket is érintette – főként a kereskedelmi forgalmat –, de a 2009-ben tapasztalható visszaesés mégis egy elfogadható szinten maradt. Mivel a recesszió átlagosnak volt mondható, az alacsonyabb mutatók sem rontottak kereskedelmi partnerségünkön. Ennek alapján Románia esetében Magyarország egyike az öt legfontosabb partnernek – és hasonlóan, Budapest számára Bukarest is az első tíz között szerepel. Sőt, ha csak a magyar exportot nézzük, Románia az ötödik helyen áll.

– A válság előtt, 2008-ban a második legnagyobb exportpiacunk volt Románia, ami jelzi, hogy ezek a kapcsolatok túlmutatnak egy egyszerű jószomszédi viszonyon. Kapcsolatrendszerünk igen sokrétű és nagyon dinamikusan fejlődött, annyira, hogy a tavalyi csökkenő tendencia teljesen megfordulni látszik.

A kereskedelmi forgalom már az idei év elejétől folyamatosan egy 15-20 százalékos növekedési pályára állt, tehát úgy néz ki, hogy a gazdaság szereplői, a cégek magukra találtak a válság után. Megítélésem szerint éppen a válság hatására, illetve a válság ideje alatt volt tapasztalható a magyar cégek érdeklődésének növekedése a romániai piaci lehetőségek iránt.

– Románia európai uniós csatlakozása után a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorok futottak fel látványosan, miután itt megszűntek azok a korlátozások, amelyek visszafogták a forgalmat és ezt a magyar cégek nagyon jól ki tudták használni. Ugyanakkor az építőipar és a környezetvédelmi beruházások területe teljesítettek nagyon jól.

Fotó: Antal Erika

– A magyar cégek számára az erdélyi vagy határmenti területek alapvetően nagyon jó ugródeszkát jelentettek a romániai piaci terjeszkedésük szempontjából, hiszen ezek egyrészt logisztikai szempontból könnyebben elérhetőek, másrészt a nyelvi azonosságnak köszönhetően megkönnyítik a kapcsolattartást. Ebből kifolyólag azt tapasztaljuk, hogy sok cég úgy kezdi kapcsolatépítését, illetve a piacralépését Romániában, hogy először az erdélyi területeken próbálja megvetni a lábát, hogy az ottani tapasztalatok és a kialakuló üzletmenet alapján terjeszkedhessen tovább az országban.

Persze vannak azért olyan cégek, amelyek rögtön Bukarestet veszik célba – ez azonban értelemszerűen nagyobb költséggel jár és sokkal kiterjedtebb kapcsolatrendszert is feltételez. A fővárosba érkezőknek fokozottabban számolniuk kell a nyelvi nehézségekkel, illetve a konkurenciával is. Mindent összevetve, úgy vélem, hogy annak a jellemző, magyar kis- és középvállalati szektornak, amelynek Románia piaci lehetőséget jelent, az erdélyi területen való első megjelenés a fő kiindulási pont.

– Magyarország, illetve ezen belül a cégek jellemzően nem tőkeexportőr pozíciót töltenek be, ugyanakkor nagyon szép eredményeket értünk el e tekintetben éppen Románia vonatkozásában: az országban több mint tízezer magyar tőkerészesedésű vegyes vállalat működik és a beruházások értéke is meghaladja már az egymilliárd eurót. Viszont ez a nagy cégszám mutatja, hogy sok kis alaptőkével létrehozott vállalat jött így létre, melyek óvatosan ugyan, de dinamikusan működnek.

A magyar cégek romániai „mozgása” nem is hasonlítható össze például az osztrák, vagy olasz cégek megjelenésével, ahol az „otthoni” tőkeellátottsági háttér sokkal nagyobb és biztosabb.

– Bár Magyarországra sem jellemző a tőkeexporti helyzet, ez Romániáról még kevésbé mondható el, hiszen itt a strukturális reformok, a cégek működésének stabilizálása fáziskésében van Magyarországhoz képest – ebből kifolyólag a magyar vállalkozások valóban sokkal aktívabbak a román piacon, mint viszont. Azzal mindenki tisztában van, hogy mindkét gazdaság számára a környező országok jelentik az elsődleges célpiacot, mivel logisztikai, illetve tőkehatékonysági szempontból könnyebben elérhetőek.

Úgy vélem, ha végbemegy a romániai gazdaság konszolidálása a válság után és az ország valóban egy tartós és fenntartható növekedési pályára állhat, akkor ezt értelemszerűen a cégek is megérzik és egyre több lehetőségük lesz arra, hogy nagyobb számban jelenjenek meg a külpiacon, köztük Magyaroszágon is. Ebben természetesen partnerek vagyunk, mert a kölcsönös tőkemozgásban, vagyis a külföldi befektetésekben a két állam egyaránt érdekelt.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!