A kis- és közepes vállalkozások országos szervezete még ősz folyamán indítványozta, hogy a Munkatörvénykönyv küszöbön álló módosításai közé vegyenek be olyan szabályozásokat, amelyek könnyítenének az alkalmazási feltételeken és a jogszabályok szintjén is lehetővé tennék a kötetlenebb munkavégzést – többek között a távmunkát is.

„Ez egy fontos kezdeményezés, mint minden olyan, amely lehetőséget teremt emberek munkához juttatására – mondta el lapunknak Bagoly Miklós, az Asimcov, a Kovászna Megyei Kis- és Közepes Vállakozások Szövetségének elnöke. – Ha megtalálnák a törvénynek egy egyszerűsített formáját, nagyon sok akadály elhárulna. Olyanok például, mint a vállalkozók azon kötelezettsége, hogy bizonyos jelentéseket adjanak le a munkaügynél. Eddig azért nem tudtak záros határidőn belül alkalmazni, mert tiltotta a törvény.”

Bagoly úgy véli, Romániában igen kevés az otthon végezhető munkalehetőség, hisz igazából csak kevés szektor kínál ilyen típusú alkalmazásokat, így a piac ezen szegmense nem éri el a változtatáshoz szükséges kritikus tömeget. Az elnök egy másik lényeges dologra is felhívta a figyelmet: a távmunka által fontos lehetőség nyílna meg a társadalom előtt: a gyereknevelési szabadságon levő személyeknek is bekapcsolódni a munkába.

„Romániában az intézmények és a cégek sokkal szigorúbban kezelik a fizikai jelenlétet. Naponta kötelező aláírni a jelenléti naplót (az úgynevezett „condicát”), mivel enélkül nem tudják jóváhagyni a hónap végi fizetéselszámolást. Ezen túl azonban a mentalitáson és hozzáálláson is kellene változtatni” – mondta el lapunknak Moldován József távközlési és informatikai államtitkár. Példaként az Egyesült Államokat hozta fel, ahol bizonyos esetekben lehetséges a napi nyolc órából kettőt otthon ledolgozni.

„Minisztériumunk jelenleg prioritásként kezeli a rendszerek digitalizálását. Ezt olyan szintre kívánjuk fejleszteni, hogy lehetővé váljon minél szélesebb körben a dolgok kötetlen, online elvégzésének munkamódszere. A cél az, hogy ezt mindenekelőtt törvénykezési és intézményi szinten valósítsuk meg, ezt követően pedig szorgalmazni lehetne a távmunka módszerét” – fűzte hozzá az államtitkár.

A távmunkára az alkalmazókat és munkavállalókat egyaránt fel kell készíteni

Szerinte az e-kormányzást kellene eljuttatni olyan szintre, ahol az intézmények online és függetlenül tudnak működni, az elektronikus aláírással aztán megoldódnának a különböző dokumentumok hitelesítési problémái is, fölöslegessé válik a temérdek aláírás és bélyegző beszerzése – mely előre viheti a távmunka ügyét is.

Moldován rámutatott arra is, hogy a technológia által a távmunka jelentősen hozzájárulhatna a vidék lakosságmegtartó képességéhez, ám figyelmeztetett: amíg a vidéken lakó embereknek nincs biztosítva az internethozzáférés, addig a távmunka, csakúgy mint a távoktatás vagy -adminisztráció lehetőségéről nem lehet érdemben beszélni.

„A távmunka, mint alternatív munkavégzési forma elterjedéséhez a munkaadói és munkavállalói oldalt is megfelelően fel kell készíteni ahhoz, hogy valóban hatékony és mindenki számára előnyös megoldássá váljon – reagált Votisky Petra humánerőforrás szakértő azon felvetésünkre, hogy sok vállalkozói szervezet a Munkatörvénykönyv érvényben lévő előírásait hibáztatja a rugalmas alkalmazási lehetőségek hiánya miatt. – Természetesen a megfelelő jogszabályi háttér elengedhetetlen. Ezen a területen is szükség van még fejlődésre, ugyanakkor a munkaadók egyelőre még a jogszabály adta lehetőségeket sem használják ki.”

A távmunka elterjedését gátló leggyakoribb okok a munkaszervezési nehézségek, biztonsággal kapcsolatos kérdések, a közösségi erő hiánya. A fel nem készült munkaadói és munkavállalói oldal azonban valóban megnehezíti ennek a munkavégzési formának az elterjedését. „Humánerőforrás szakemberként azt látom, hogy a romániai cégek többségének már eleve nehézséget okoz az úgynevezett virtuális együttműködés megszervezése is, még olyan körülmények között is, hogy a csapat tagjai különböző irodában dolgoznak, nem pedig otthon” – fűzte hozzá Votisky.

Szerinte fontos szempont, hogy a távmunka hatékony bevezetéséhez megfelelő informatikai, humánerőforrás- és szervezési megoldásokra van szükség, amely pénz-, idő- és energiabefektetést igényel a vállalattól. Sokszor nem találnak forrást a finanszírozásra, vagy pedig nem látják pontosan a megtérülését. Megerősítette ugyanakkor, hogy szükség lehet olyan jogszabályi háttérre is, amely elősegíti a távmunka elterjedését az ehhez kapcsolódó előnyökkel, például adókedvezményekkel.

Romániában az internet-lefedettség alacsonyabb, mint a nyugatabbra fekvő országokban, azonban Bukarestben és a városokban kielégítő, a távmunka előfordulásának csekély volta tehát pusztán ezzel nem magyarázható. Sajnos, éppen azok a térségek vannak a legjobban elmaradva az internethozzáférés tekintetében, ahol a legégetőbb szükség lenne a munkanélküliség csökkentésére.

Ma már többféle európai uniós támogatás is létezik a távmunka bevezetésére. Vannak pályázatok ennek az alternatív munkavégzési formának a népszerűsítésére, de rendelkezésre áll uniós forrás az úgynevezett távmunka-házak létrehozására is, amely különösen a fejletlenebb térségekben jelenthet komoly előrelépést.

A távmunka-ház egy olyan, a nyilvánosság elől elzárt irodai infrastruktúrát jelöl, amelyben a munkavállaló ugyan a munkaadó vállalat földrajzi helyétől távol végzi a munkáját, de a kapcsolat – infokommunikációs eszközön keresztül – folyamatosan megvan. Nyugat-Európában ez már elterjedt megoldás, Közép-Kelet Európában még csak most kezdenek ismerkedni a fogalommal.

A távmunka kiterjesztése a gyermeknevelési szabadságon levőknek is lehetőséget nyújtana a mihamarabbi alkalmazásba állásba

„Különböző vizsgálatok, összehasonlítások azt mutatták ki, hogy a részmunkaidőben végzett távmunka lényegesen elterjedtebb, mint ennek teljes munkaidős változata, vagyis a munkaadók és munkavállalók ezt az alkalmazási lehetőséget inkább munkaidő-kiegészítésre használják” – magyarázta az ÜzletRésznek Votisky Petra. Természetesen a távmunka nem vezethető be minden munkakörben.

Jellemzően azon munkák nem tartoznak a „távmunkásítható” kategóriába, amelyeknél az alkalmazottak helyhez kötött, drága eszközöket használnak, vagy állandó személyes jelenlét, kommunikáció szükséges. Viszont a magas szellemi kvalitású, otthonról dolgozni tudó alkalmazottaknál – a szoftverfejlesztőknél, illetve a pénzügy vagy a média területén dolgozóknál – jól működik a távmunka. Ezeken túl például az adatfeldolgozás, a telefonos értékesítés és ügyfélszolgálat, a piackutatás, de a HR-feladatok egy része is elvégezhető távolról.

„A távmunkához kötődő félelmek nagy része megszüntethető lenne, ha a vállalatok és munkavállalók látnák és megértenék, hogy milyen módon lehet a távmunkát biztonságosan és kényelmesen alkalmazni. A nagy nemzetközi cégeknél megvan ehhez a know-how, tapasztalat, azonban a kisebb cégeknél ehhez elkelne a külső segítség” – véli Votisky, aki egyben a Dorsum Software üzletfejlesztésért felelős vezetőjeként tevékenykedik.

Elmondása szerint cégüknél a nagy távolságok és a speciális munkaerő szükséglet miatt a jövő évben ki szeretnék dolgozni a távmunka-alkalmazás feltételeit IT, HR és folyamatszervezési szempontból is.

„Célunk az, hogy a bevált, jó munkaerőt ne veszítsünk el egy esetleges költözés, lakhelyváltoztatás miatt, illetve az új munkaerő felvételénél megszüntessük, vagy legalább lecsökkentsük a földrajzi korlátokat. Ez pénzügyileg is kedvezőbb lenne hosszabb távon, illetve könnyebben megtalálnánk azokat a speciális háttérrel rendelkező munkavállalókat, akikre szükségünk van” – magyarázta lapunknak.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!