Hiánypótló kiadvány jelent meg a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetségének (SZVMSZ) gondozásában – az Adók és illetékek című kötet a hazai adózási rendszer útvesztőiben nyújt támpontot a magyar ajkú vállalkozóknak. A hatvan oldalas könyvecske a román Adótörvénykönyv fordítása nyomán készült, érdekessége azonban az, hogy nem csupán a konkrét szabályozásokat lehet megtalálni benne – készítői, Szilágyi István és Ilyés György példákkal is ismertetik a mindennapokban előforduló témákat.

„Az ismertetőben nem a jogszabályok minél teljesebb kivonatolását tartottuk szem előtt, hanem inkább a hétköznapokban előforduló témák ismertetését. Ezeket példával, adóhatósági vagy bírósági joggyakorlattal próbáltuk érthetőbbé tenni” – magyarázta lapunknak Szilágyi, aki az Autogroup Simo főkönyvelője illetve a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának előadója.

Birtalan József SZMVSZ-elnök meglátása szerint a kiadvány nemcsak Hargita megyében, hanem egész Székelyföldön mérföldkőnek számít. „Bár időnként nehézséget okozhat egy-egy kifejezés megtalálása, az biztos, hogy az itteni mikrovállalkozók könnyebben eligazodnak az adók és illetékek szabályozásában e kiadvány segítségével” – szögezte le Birtalan, hozzátéve: az ismertető megjelentetése beilleszkedik az SZMVSZ tulajdonképpeni céljába, hogy minél több hasznos információval illetve szaktudással lássa el a kisvállalkozókat.

Szilágyi István a könyvbemutatón utalt arra, hogy Romániában elsősorban a magyar szaknyelv meghonosítását kell elvégezni. „Aki ma jogot tanul, szinte kizárólag románul kell végezze tanulmányait, ezért nem csoda, hogy gyakran nem tudja, ki a felperes és ki az alperes. Aki a közgazdaságtant román nyelven végzi, nem tudja, mi az alanyi és a tárgyi adómentesség. A szaknyelv létezik, csak nem tudjuk használni” – mutatott rá.

Érdeklődésünkre elmondta, az erdélyi magyar szaknyelv a magyarországi terminológiát használja, csak ezt egy más ország jogi keretébe helyezi. Ebből viszont az következik, hogy a jogszabályok eltérése miatt vannak olyan szavak, amiket az erdélyi magyar jobban megért, ha a román megfelelőjét fordítja le.

„Például a román profitadó magyarországi megfelelője a társasági adó. Mivel a román jogalkotó az adó meghatározásánál a nyereséget és nem a vállalkozási formát tartotta elsődlegesnek, véleményem szerint helyesebb, ha mi a profitadó fogalmát használjuk, mert így közelebb állunk a jogszabály szelleméhez” – fejtette ki Szilágyi.

„A szaknyelv egy kommunikációs eszköz. Mi, könyvelők és vállalkozók, nem a magyar szaknyelvet használjuk a kommunikációnkban, hanem a románt, de teljesen megértjük egymást – reagált a szerző arra a kérdésünkre, hogy a romániai magyar vállalkozók körében a törvények értelmezésekor mekkora nehézséget okoz a szaknyelv hiánya. Szerinte jól megbirkóznak a törvényekkel is és csupán a kívülállók számára hangzik furcsán az olyan típusú szakzsargon, mint „a tévéát és cséászét ledeklaráltuk, csak a somázst felejtettük el” – példálózott Szilágyi.

A most megjelentetett könyv több kategóriát jár körül: gazdasági tevékenységek, adócsalás, adóellenőrzés, profitadó, személyi jövedelemadó, külföldiek adója, áruforgalmi adó (ÁFA). Az ismertető bővítése folyamatban van, hamarosan a szövetség honlapján is elérhető lesz, a kiadványt jelenleg az SZMVSZ székhelyén lehet megvásárolni. A kötet elkészítésében segítséget nyújtott Winkler Gyula, Európai Parlamenti képviselő, az Európai Néppárt és Hargita Megye Tanácsa is.

Fotó: Baloga-Tamás Erika

Az Adótörvénykönyv magyar fordítását mindennapi példákkal látták el a szerzők

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!