„A romániai információ-technológiai (IT) szektor 2010-ben körülbelül 9,1 millió dollár értékben állított elő számítógépes hardvereket, 107,7 millió euró értékben szoftvereket, 336,2 millió euró értékben nyújtott általános számítástechnikai szolgáltatásokat belföldi gazdasági és kulturális tevékenységek számára, emellett 70,5 millió euró értékben juttatott szolgáltatásokat külföldre. Ez összesen 523,5 millió eurót érő produkció” – sorolja az ÜzletRész megkeresésére a hazai IT-ágazat legfontosabb számait Dana Samson, az International Data Corporation (IDC) vezető elemzője.

A globális IT, távközlési és technológiai felhasználói piacok vezető információszolgáltató cégének hazai szakembere hangsúlyozza: a Romániában használt hardverek oroszlánrésze még mindig külföldről származik (az itthon használt számítástechnikai eszközöknek alig két százaléka készül hazai gyárakban), de szoftverfelhasználás tekintetében nagyjából egyensúly áll fenn, a helyi piacot fele-fele arányban uralják az import és az országban előállított programok.

Az IT-szolgáltatások esetében azonban már jobban áll Románia: az országban folyó kulturális és gazdasági tevékenységek számára „szállított” számítástechnikai megoldások 95 százaléka származik hazai erőforrásokból. A piac befogadóképessége – azaz a külföldről behozott árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokkal együtt – azonban jóval nagyobb: másfélmilliárd euróra rúg.

Az IDC lapunknak nyilatkozó szakembere úgy véli, ahhoz képest, hogy Románia csak az utóbbi évtizedben kezdett el számottevően fejlődni az információs technológia terén, viszonylag jól behozta a lemaradását. Bár IT-ágazata jóval alulmarad az európai piacvezetőkével – Németország, Nagy Britannia és Franciaország – szemben, a közép-kelet európai térség országai közül itt találkozunk az egyik a legdinamikusabb fejlődéssel.

Két évvel ezelőtt a végfelhasználók világszerte körülbelül 1,07 trillió, tavaly pedig mintegy egy trillió eurót költöttek globálisan informatikára. Idén, a válság ellenére lassú, legtöbb hét százalékos növekedésben reménykedhet a szektor.

Ebből a legnagyobb részesedés az Amerikai Egyesült Államokat és az Európai Unió államait illeti melyek szinte egyenlő arányban, 35 illetve 32 százalékban részesednek a piacból. Őket Japán (körülbelül 15 százalék), Kína (megközelítőleg öt százalék) és India (3 százalék körül) követi. A felmérések szerint különösen jó évet zár a félvezetőipar, ahol idén mintegy 228 milliárd eurós forgalmat prognosztizáltak – a szám történelmi csúcsot jelent – , a szilíciumipar legnagyobb óriása 2010-ben is az Intel maradt a piaci részesedés 13,8 százalékával, a második helyezett a Samsung lett, 9,4 százalékos részesedéssel.

Fotó: Tofán Levente

Bár a romániai IT-piacon nem olcsó a munkaerő, az értékes „szürkeállomány” idecsalogatja a befektetőket

A hazai információs technológia piacán bekövetkezett látványos számítástechnikai robbanás az elemzők szerint egyértelműen a külföldi befektetőknek köszönhető és csupán nagyon kis mértékben köthető belső erőforrásokhoz.

„Elég kevés romániai vállalat van, amelynek a fő tevékenységi területe a digitális technológia, és más gazdasági profilú cégek közül is eléggé kevesen fektetnek be az IT-fejlesztésbe, annak ellenére, hogy hatalmas igény lenne erre. Ez a magyarázata annak, hogy az IT-piac tőkéjének legnagyobb része külföldről származik” – magyarázta az ÜzletRésznek az IDC vezető elemzője. Hozzátette: a privatizáció után felgyorsult a számítástechnológiai fejlesztés, és bár eléggé nagy eltéréseket figyelhetünk meg állami intézmények és magánvállalatok között, a legtöbb romániai menedzsernek még nincs megfelelő IT-kultúrája.

A lapunk által megkérdezett IT-szakembereknek egyaránt az a tapasztalata, hogy úgy a hazai, mint a külföldi cégek pozitívan nyilatkoznak a Romániában talált humán-erőforrásról, így egyértelműen ők vonzzák legjobban a külföldi befektetőket. Az elemzők meglátása szerint sokkal több multinacionális cég választja azt, hogy Romániában nyisson irodát, mint ahányan Magyarország, Lengyelország vagy Csehország mellett döntenek.

„Mindezt annak ellenére teszik, hogy a hazai gazdasági viszonyok sokkal kedvezőtlenebbek Romániában, mint másutt, ahol ráadásul számos kedvezményben is részesítik a számítástechnikai fejlesztéssel foglalkozó cégeket” – magyarázta az ÜzletRésznek Valerica Dragomir, a Román Szoftveripari és Szolgáltatási Szövetség ügyvezető igazgatója. Szerinte Romániát nem szabad olcsó munkaerőforrásnak sem tekinteni, ugyanis az IT-szektorban dolgozók az említett államokban sem kapnak jelentősen több fizetést, mint amennyit az itthoniak.

Égly János, az Evoline menedzsere is osztja Dragomir véleményét. „A szoftverfejlesztéshez nem kell más, mint ’szürkeállomány’, s abból Romániában nincs hiány” – fogalmazott az ÜzletRésznek. A szakember úgy látja, hogy egy nagyon éles verseny folyik az elsőségért Románia, Kína, India, Ukrajna és Oroszország között.

„Ezt a versenyt az dönti el, hogy a kormányok mennyire segítik IT-iparukat” – hangsúlyozza Égly, aki elképzelhetőnek tartja, hogy egy tíz éve elindított támogatási stratégiának vagyunk a részesei, mely mostanra érett be. A menedzser azonban figyelmeztet: Romániának figyelnie kell arra, hogy egy világverseny résztvevői vagyunk, melyben más országok is kedvezőbb helyzetbe hozhatják magukat azáltal, hogy lecsökkentik a költségeket.

„Úgy gondolom, a piacon egyelőre még van hely. Bár a munkaerőpiacon van bizonyos szintű konkurencia, országos szinten nincsen nagy versengés a cégek között” – válaszolta Erdély egyik legnagyobb szoftverfejlesztő cégének szakembere arra a kérdésünkre, hogy a hazai IT-szektornak mennyire jelent kihívást a nyugatról jövő óriások megtelepedése.

„Megfigyeléseim szerint jelenleg az úgynevezett „cloud computing” („informatikai felhő”, tulajdonképpen az online szoftverszolgáltatások összességét jelenti – a szerző megj.) fejlődik a legdinamikusabban, és ennek a dinamikának a fenntartásához igényelnénk jelenleg minél több szakembert” – jelentette ki az ÜzletRésznek Todi Pruteanu.

A Microsoft Románia stratégiai menedzserétől azt kérdeztük, hogy jelenleg az IT-szektor mely részének van a legnagyobb szüksége szakemberekre, innovatív fejlesztésre. Pruteanu úgy véli, a szakemberek számára a közösségi oldalak is hatalmas kihívást jelentenek, és mind az ott történő reklámoztatás, mind pedig a számukra fejlesztett alkalmazások területén hatalmas a fellendülés.

„Ez nagyon fontos időszaka a számítástechnikának, de reméljük, hogy lépést tudunk tartani ezzel a megújulás-hullámmal” – hangsúlyozta lapunknak a Microsoft szakembere.

A kalózkodás több millió dolláros léket üt az információs technológia piacán

A szektorban dolgozó programozók úgy vélik, Kelet-Európának a legnagyobb vonzereje – legalábbis Nyugat számára – a földrajzi és kulturális közelség. Bálint Tamás az Evoline szakembere egyszerű példával szemlélteti, hogy globalizált világunkban – a közhiedelemmel ellentétben – milyen mértékű akadályokat szülhet a földrajzi távolság.

„A német fejlesztő elkészül egy szoftververzióval, amikor a kínai tesztelő még javában alszik. Reggel felkel, leteszteli a kapott programot, talál néhány hibát, azokat elküldi a fejlesztőnek. Most azonban a fejlesztő alszik. Reggel felkel, kijavítja a hibákat és így tovább. Ha még van néhány iteráció, akkor elmegy a hét egy néhány órás munkára” – érvel Bálint. Hangsúlyozza: egyre több nyugati cég felismerte már, hogy az időveszteség többe kerül, mint a kínai és a kelet-európai munkaerő óradíja közötti különbség.

„A jövőre nézve fontos, hogy Romániában megtartsuk az ár adta előnyünket, úgy a világpiacon, mint a régióban. Ezen felül pedig a tapasztalatszerzés a legfontosabb. Öt-tíz évünk van arra, hogy specifikus domain-tudást honosítsunk meg a hazai piacon, és később erre építsük a kutatást és a fejlődést” – teszi hozzá Birtolon György, az Evoline vezető programozója, aki szerint az ország árelőnye idővel felemésztődik.

Elmondása szerint Romániában a legtöbb informatikus „tisztes iparosmunkát” végez IT- vagy szoftverfejlesztési szolgáltatás címszó alatt. „Ma ebben térül meg a befektetés a leghamarabb. Hosszútávon a szakosodás és a specifikus domain know-how honosítása kell hogy legyen a cél” – vetíti előre a jövő informatikai trendjeit Birtolon. Szerinte oktatási intézményeink nem tartják a lépést a piaccal, ami veszélybe sodorja a jól képzett informatikus-utánpótlást. „A megoldás az egyetemek és IT-cégek közötti közös projektekben van” – véli.

Az IDC lapunknak bemutatott felmérése szerint az IT-szektor legnagyobb megrontója a kalózkodás, mely több millió dolláros léket üt az információs technológia piacán. „Amennyiben Romániának sikerülne négy éven keresztül folyamatosan évi mintegy 2,5 százalék alá szorítania a szoftverkalózkodást, a bruttó hazai termék (GDP) 434, az IT-ipar bevétele 378, az adókból és illetékekből befolyó összeg pedig 66 millió euróval növekedne, mi több, mintegy 3700 új munkahely is létesülne” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Dana Samson.

Az IDC szakembere elmondta: a szoftverkalózkodás tavaly mintegy 139 millió euróval kurtította meg a román IT-szektort. Jó hírként könyveli el, hogy bár nem számottevően, de mindenképp csökkenőben van a kalózkodás mértéke. „Míg 2003-ban a felhasznált szoftverek 73 százaléka volt illegális, addig tavaly 65 százalékra csökkent ez az arány” – tudtuk meg Samsontól, aki szerint tavaly Közép-Kelet Európában is 64 százalékban használtak kalózszoftvereket.

A hazai végfelhasználók azonban teljesen más állásponton vannak. „Bár mióta az eszem tudom, Windows-felhasználó vagyok, nem tartom annyira nagy dobásnak, hogy fizessek is érte. Megszoktam a kezelői felületét, ezért töltöm le a kalóz-verzióit. Ha fizetésre kényszerítene a szoftverrendőrség, az orruk előtt távolítanám el a merevlemezemről Bill Gates rendszerét. De egyelőre így kényelmes, és csak végszükség esetén váltok” – fogalmazott lapunknak egy őswindowsos, aki még soha egyetlen szoftvert sem vásárolt meg.

Kovács Gábor vállalkozó azonban úgy véli, mivel cége van, nem kockáztathat az illegális programok használatával. „Most, hogy az állam minden alkalmat megragad arra, hogy büntetéseket osszon, épp az hiányzik, hogy potom pár száz lejért ezreket fizessek” – érvel lapunknak a legális szoftverhasználat mellett.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!