keresés

Gondnokság alá helyezés esetei az új Ptk.-ban

Pályám kezdetén éveket töltöttem a helyi közigazgatásban, és egy időben munkahelyi kötelezettségeim közé tartozott a gyámhatóságok munkájának ellenőrzése is. Ezt csak azért hoztam szóba, egyben olvasóink megértésében bízva, hogy elmondhassam: akkor egyes tanácstitkárok és gyámügyisek gyakori tévedése éppen a gondnokság intézményének értése és értelmezése kapcsán volt tetten érthető, ti. olyan esetben, helyzetben is a régi Csjtk. 152. szakasza szerint nevezték ki a gondnokot (ma e helyett a Ptk. 178. szakasza van érvényben), amikor az érintett személy beszámíthatatlan, azaz cselekvőképtelen volt, és amikor a személy helyzetének rendezéséhez a gyámság alá helyezés, mai elnevezéssel a bíróság elrendelte eltiltás, mint védőintézkedés igénybevételét kimondását kellett volna kezdeményezniük (punere sub interdicţie sau punere sub interdicţie judecătorească). Igaz, ebben az eljárásban is szükség lehetett és lehet különleges gondnokra (curator special), egészen a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig, akit ez után (ő vagy más), a gyám (tutorele) vált fel, de ennek az ideiglenes vagy különleges gondnokságnak más volt és ma is más a jogalapja, nem beszélve a tartalmi, a hatásköri eltérésekről. (Lásd a hatályos Ptk. 186. szakaszában.) A következőkben mindkét esetről szó lesz.

A Ptk. 178. szakasza szinte szó szerint átvette a régi Csjtk. 152. szakaszát. A hatályos törvényszakasz a) pontja azoknak a cselekvőképes, szellemileg ép személyeknek esetében tartja szükségesnek gondnok kinevezését, akik idős koruk, betegségük, rokkantságuk miatt javaik és érdekeik védelmét megfelelően, személyesen ellátni nem tudják, és nyomós okokból erre maguk helyett sem képviselőt, sem vagyonkezelőt nem neveztek ki. Az említett szakasz b) pontja szinte hasonló esetet szabályoz, itt is hangsúlyozva azt, hogy az érintett személy, aki beszámítható, betegség vagy más okból,  sem ő maga, sem képviselőjén keresztül nincs olyan helyzetben, hogy halaszthatatlan ügyben a szükséges intézkedést meghozza. A c) pont azoknak a személyeknek ügyintézését bízza a kinevezett vagy kinevezhető gondnokra, akik lakóhelyüktől hosszabb ideig kénytelenek távol lenni, és akik maguk helyett sem megbízottat, sem pedig általános ügyintézőt nem hagytak hátra. Végül a d) pontban azokról az eltűnt személyekről van szó, akikről semmit nem lehet tudni, és akik maguk helyett eljáró megbízottat vagy ügynitézőt nem jelöltek ki. Minden eddig említett esetben a gyámügyi bíróság nevezi ki a gondnokot, vagyis a gondnok kinevezése is kikerült az eddig eljáró gyámhatóság (autoritatea tutelară ) hatásköréből. (179. szakasz.) Újdonság, hogy a leendő gondnokot az érintett személy is kijelölheti egyoldalú nyilatkozatban vagy megbízási szerződésben, mindkét esetben közokirati formában megszerkesztettben (ez közjegyzői hitelesítést jelent), mely esetben a gyámügyi bíróság köteles lesz e kinevezésnek elsőbbséget biztosítani.

A gondnokság esetében a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályai az irányadóak (se aplică regulile de la mandat), aminek tartalmát a gyámügyi bíróság esetenként akár le is szűkítheti az egyszerű vagyonkezelés szintjére, megszabva ennek, azaz a megbízásnak a kereteit, és nevesítve, kijelölve a gondnok konkrét teendőit. A gondnoksághoz különben mindkét félnek hozzá kell járulnia, és a kinevezett gondnok 3 év után kérheti felmentését, nyomós okok fennforgása esetében ennél korábban is. Ha a gondnokság kiváltó okai megszűnnek, a gyámügyi bíróság illetékes a védőintézkedés visszavonására bármelyik fél, tehát a gondnok vagy a gondnokság alá helyezett személy, valamint a Ptk. 111. szakaszában felsorolt személyek és intézmények valamelyikének kérésére.

A Ptk. 186. szakaszában azokról a gondnokság alá helyezési esetekről vagy helyzetekről van szó, amelyekre más szabályok, egészen pontosan a gyámra és a gyámságra vonatkozó, a törvénykönyv említett I. könyvének II. címében, ennek is A kiskorú gyámsága címet viselő II. fejezetében található előírások az irányadóak. Ezekről részletesebben majd egy másik ismertetőben lesz szó. Itt csak sorolom a Ptk. 150., 159. és 167. szakaszában szabályozott eseteket, a szakaszok fenti sorrendjében. A 150. szakasz összesen három bekezdésében ugyanennyi, egymástól eltérő helyzet olvasható. Szükség van különleges gondnokra, ha a kinevezett gyám vagy a szülő és a kiskorú között érdekellentét van, ténylegesen vagy vélelmezetten (interese contrare sau coleziune de interese), például amikor az egyik elhalt szülő után a kiskorú és a túlélő házastárs együtt örököl, továbbá, amikor a kinevezett gyám betegség miatt feladatait nem tudja ellátni, végül akkor is (újdonság), amikor hagyatéki eljárásban a közjegyző szükségesnek látja az ideiglenes gondnok kinevezését, akit aztán a gyámügyi bíróságnak kell e tisztségében megerősítenie, vagy helyette mást kineveznie. A 159. szakasz arról a helyzetről rendelkezik, amikor a kinevezett gyám elhalálozik, de helyette újat még nem neveztek ki, majd pedig arról is, amikor a gyámot alkalmatlanság miatt tisztségéből eltávolítják (moartea tutorelui, îndepărtarea tutorelui din funcţie). Mindkét esetben az új gyám kinevezéséig helyét a különleges gondnok foglalja el, de a gyám teendőit végezve. Végül a 167. szakasz a bírósági eltiltás mint védőintézkedés kimondásáig, indokolt esetben engedélyezi gondnok kinevezését, az érintett személy képviseletének, személy- és vagyonvédelmének ellátásáért, akinek helyét majd a gyám veszi át, a gyámügyi bíróság határozatba foglalt kinevezése alapján.

  törvénytár