keresés

Gazdasági előrevetítés 2012-re

Most, hogy megjelenik a 2011. évi utolsó Törvénytár, rövid pillantást vetünk az elmúló évre és körvonalazni kívánjuk, különböző nemzetközi hírforrások segítségével, mit hozhat számunkra gazdasági-szociális szempontból az elkövetkezendő esztendő.

2011-ben 51-szer jelent meg a Törvénytár. Szerkesztő kolegámmal, Deák Leventével együtt, igyekeztünk immár 18 éve vállalt célkitűzésünk szerint bemutatni az ÚMSZ olvasótáborának azokat a jogi és közgazdasági szabályozásokat, melyek anyanyelven való ismerete, megítélésünk szerint, hasznos lehetett, közérdekűek voltak.
Bátorított munkánkban, hogy ez évben is számos olvasónk keresett meg, kért tanácsot vagy magyarázatot, melyekre igyekeztünk legjobb tudásunk szerint válaszolni. Megtettük ezt a Törvénytár keretén belül, ha úgy ítéltük meg, hogy a hozzánk intézett kérdés közérdekű, vagy egyedi válasz formájában, ha a felvetett probléma megkívánta a személyes intimitás megőrzését. Tudomásom szerint egyetlen hozzánk intézett kérdést sem hagytunk válasz nélkül, még akkor sem, ha nem tudtunk megfelelő megoldást javasolni a felvetett problémára. Remélem, meglesz az erőnk és rendelkezni fogunk azokkal a lehetőségekkel, hogy az elkövetkezendő esztendőben mindkét célkitűzésünk, a jogszabályok anyanyelvű ismertetése, valamint olvasóink hozzánk intézett kérdéseinek a megválaszolása terén továbbra is folytatni tudjuk munkánkat.

A Törvénytár december 16-i számában megjelent, „A költségvetési fegyelemről” című ismertetőnk (sajnos a cím csak kis mértékben fedi a közölt anyag tartalmát) az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek nyilatkozatát mutatta be melyben elfogadásra ajánl egy gazdasági-költségvetési fegyelemről szóló megállapodást. Miért fontos ennek ismerete? Mivel a világgazdasági globalizáció jövőbeli alakulása, melynek jelentős szereplője az Európai Unió, közvetlen és elkerülhetetlen hatással van és lesz a mi mindennapi életünkre is.
Mit mondanak a világgazdaság terén a jövő évi előrejelzések? A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF, égisze alatt vannak a legnagyobb nemzetközi bankok) becslése szerint a világgazdaság 2011-ben 3,2%-kal növekszik, 2012-re 2,8%-kos növekedést jeleznek elő. Ezek a teljesítmények elsősorban és majdnem kizárólagosan az ázsiai és dél-amerikai „tigriseknek” köszönthetők (Kína, India, Brazília). Az Egyesült Államok (USA) gazdasági növekedése 2011 harmadik évnegyedében 3,5% volt, és valamivel kisebb a 2012-re előirányzott növekedés.

A minket legjobban érdeklő Európai Unió gazdasági növekedését 2011-ben 1,5%-ra becsülik, de 2012-re az említett intézmény 2%-os gazdasági visszaesést irányoz elő. Ez a legborúlátóbb előrejelzés. Más gazdasági intézmények Európa jövőjével kapcsolatban derűlátóbbak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) például csak 0,2%-os visszaesés bekövetkezését várja 2012-re, Európa Központi Bankja 0,3%-os, az Európa Tanács 0,5%-os, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,1%-os növekedésben reménykedik.

Az EU gazdasági krízise, melynek keretén belül különösen az eurózóna 17 országát érintő euró valuta fellendítésének késése súlyos gazdasági szociális következményekkel jár minden egyes tagország számára. Ezt tükrözik a 2012-re elfogadott költségvetések. Egyes országokban, lásd Magyarország, a már elfogadott költségvetés átszámítására került sor. A kormányok többsége szigorú költségvetési megszorításokat irányoz elő, ezen a téren Románia sem kivétel. Erről tanúskodik a Hivatalos Közlöny december 14-i, 887. számában megjelent, a költségvetéssel kapcsolatos egyes pénzügyi rendelkezéseket előíró 244/2011 sz. Törvény, valamint a Hivatalos Közlöny december 22-ki, 913. és 914. számaiban megjelent 2012. évi társadalombiztosítási, illetve általános költségvetést elfogadó 293. és 294. számú törvények rendelkezései.

Európának az a nagy gondja, hogy szinte összes tagállama eladósodott. Ez alól Románia sem kivétel, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy nálunk az adósságállomány aránylag kisebb, mint más krízisben levő országnál. Néhány ország már annyira adós, hogy külső segítség nélkül képtelen törleszteni, és ez már a jobb állapotban levők biztonságát is veszélyezteti. Egyre nehezebben jutnak hitelhez az egyes országok, és ez tovább lassítja az egyébként is döcögő gazdaságokat.

A mostani válság közvetlen előidézője a 2008-as hitelválság volt, ami még nem múlt el. Még mindig sokkal nehezebb hitelhez jutni, mint három évvel ezelőtt, akár a magánszférában, akár az államoknak, akár a bankoknak egymás között. Márpedig nem képzelhető el növekedés, amíg ezen a három (egymással összefüggő) területen nincs hitel. A semmiből nem lehet építkezni, minden egyes hasznot hozó beruházáshoz pénzt kell kölcsönkérni. Röviden: ha bank nincs, semmi sincs. Viszont ha nincs növekedés, akkor nem lesz miből visszafizetni az adósságot. Sőt kifejezetten újabb hitelekre lesz szükség a csökkenő adóbevételek miatt. Ahol bajba kerül a bankrendszer, a hitelezés elmaradása, lassulása, drágulása miatt lassul a gazdaság is. Elmaradnak az adóbevételek, nő a költségvetési hiány.

A felsorolt jelenségek az úgynevezett „fertőzésveszélyt” idéznek elő. Ha a befektetők azt látják, hogy az egyik EU-tagország csődbe megy, arra a következtetésre jutnak, hogy bármelyik csődbe mehet, részben a gazdaságok összefonódása miatt. Ha a bajba jutottaknak muszáj teljesen egyedül kigazdálkodniuk a törlesztést, akkor komoly megszorításokat kell alkalmazniok. Vagyis adókat kell emelniük, és kevesebbet szabad költeniük. Ez viszont lassítja a gazdaságot, recesszióhoz vezet, ettől még nehezebb lesz törleszteni, még több adót kell szedni, ettől még jobban lassul a gazdaság.

A fentiekből kiderülő következtetés, mennyire egymásra vannak utalva az EU országai, de jövőnk függ a világgazdaság további kialakulásától is. A gazdasági elemzők szerint 2012 döntő év lesz, hogyan tovább. Reméljük a döntéshozatalban részt vevő vezetők és intézmények rendelkeznek majd kellő bölcseséggel, hogy megtalálják a válságból kivezető  olyan megoldásokat, melyek minél kisebb áldozatot követelnek majd a lakosság széles rétegeitől.

  törvénytár