A Hivatalos Közlöny november 21-i, 819. számában jelent meg a 214/2011 sz. törvény a pázsitgazdálkodás megszervezéséről és ügykezeléséről (Legea pentru organizarea, administrarea şi exploatarea pajiştilor). A jogszabály előírásai vonatkoznak:

a) az állam magán- és köztulajdonában levő rétekre, valamint az állam magántulajdonában levő községi és városi rétekre, melyeket a helyi tanácsok kezelnek;

b) osztatlan/közös (indiviziune) rétekre, melyek vagy a törvény, a tulajdont igazoló okmányok, vagy a társtulajdonosok utólagos megegyezése alapján, közösen használnak az e célból létrehozott rétgazdálkodási társulások keretében;

c) az állam köztulajdonában levő, hegyvidéken, alpesi erdők közötti, a folyók és a Duna menti árterületeken levő rétekre, melyek nem tartoznak az előbbi a) és b) bekezdésben felsorolt kategóriákba és melyeket csak a legeltetésre megfelelő időszakban használnak;

d) a községek, városok és municípiumok magántulajdonában levő rétekre, melyek eredetileg községi legelők voltak, és a volt termelőszövetkezetek használták;

e) a polgármesteri hivatalok kezelésében levő községi, városi, municipiumi rétek, melyek eredetilg községi legelők voltak, és átadták őket használatra az állami gazdaságoknak;

f) más magántulajdonban levő rétekre, melyeket mint ilyeneket jelentettek be 2007-ben a Mezőgazdasági Kifizetések és Közbenjárások Ügynökségén (APIA).

A felsorolt kategóriákban levő rétek (pázsitok) attól függetlenül, hogy magán- vagy köztulajdonban vannak, országos érdekű javak. A törvény értelmezése szerint rétnek (pázsitnak) tekintendő minden olyan mezőgazdasági földterület, legelő, kaszáló, melyen fű vagy más állati takarmányozásra használt növény terem, természetesen vagy elvetve, melyek legalább már 5 éve nem tartoznak a mezőgazdasági vetésforgó-gazdálkodásba, és amelyeket a földművelők az állatok legeltetésére és állati takarmányok termesztésére használnak.

Az a) és c) bekezdésbe sorolt réteket nem lehet elidegeníteni, elosztani, betáblázni, más célokra felhasználni. Kivételt képeznek azok a területek, melyek leromlottak vagy beszennyeződtek és elvesztették teljes mértékben vagy részben termőképességüket. Ezeket feljavító munkálatok alá kell vetni anélkül, hogy megváltoztatnák a tulajdonosi állagukat. Az erdővé vált pázsitoknak vissza lehet adni eredeti jellegét a megyei mezőgazdasági kamarák engedélyével, erre hivatott intézmények által elkészített tanulmányok alapján. Az ezeken a területeken levő fák kitermelése az erdőgazdálkodás szabályai szerint kell hogy történjen.

A községi és városi rétek

Ebbe a kategóriába azok a területek tartoznak, melyek a helyi közigazgatási egységek magántulajdonában kerültek adásvételi szeződés, hagyaték, visszavásárlás, földhöz juttatást előíró törvények vagy tagosítás nyomán. Ezeket kizárólag legeltetésre lehet használni, vagy mint kaszálót, a vidék jellegzetességének megfelelő fűnövények, zöld takarmány, széna vagy vetőmag termesztésére.

Ezeken a réteken csak olyan tevékenységeket lehet folytatni melyek feljavítják a földterület termőképességét. Ilyenek: a védő erdősávok telepítése, legelőgazdálkodásra használt épületek, ivóvíz-források létrehozása, folyóvizek szabályozása, talajjavító munkálatok elvégzése, olyan beruházások megvalósítása, melyeknek célja megújuló energia termelése és felhasználása.

A rétek használatát a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, illetve a környezetvédelmi és erdészeti minisztériumok által elfogadott pásztorgazdálkodási tervek (amenajament pastoral sau silvopastoral) alapján lehet. Ezek megvalósításának költségeit a réteket szerződés alapján használó állattenyésztő társaságok kell hogy biztosítsák. Nem lehet ölyan új községi vagy városi rétet létrehozni, mely nem szerepel az elfogadott pásztorgazdálkodási tervben.

A rétek megfelelő kihasználása érdekében, a helyi tanácsok, a törvényesen létrehozott állatttenyésztő társaságok kérésére, versenytárgyalást írnak ki a pázsitok koncesszióba vételére. A koncessziószerződésnek legalább 10 évre kell szólnia és biztosítania kell hektáronként legalább 0,3 UVM állat tenyésztését (egy UVM-nek állatfajonként különböző állatlétszám felel meg a szakminisztérium által meghatározott normatíva alapján). Amennyiben nem biztosítják az előírt 0,3 UVM-t hektáronként, akkor arányosan le kell csökkenteni a koncesszióba vett rétterület nagyságát.

A helyi tanácsoknak minden év február 1-jéig meg kell indítaniuk a rétek koncesszióba vételének folyamatát. A rétek fenntartására vonatkozó munkálatokat az állattenyésztőknek kell biztosítaniuk a koncessziószerződésben foglaltak alapján. Ha az állattenyésztó társaság év közben eladja az állatokat, a pázsit használatára kifizetendő haszonbért (redevenţa) egész évre ki kell fizetni. Ennek alapján a társaság jogosult ugyanolyan állatok legeltetésére. Ha az állatok időközben elhullanak, a haszonbért csak a legeltetés tényleges ideére kell kifizetni. Az állatok örzésével járó költségeket az állattenyésztő társaságnak kell viselnie.

Osztatlan rétek

Ezek földosztási törvények, tulajdont bizonyító okmányok vagy a közös földtulajdonosok beleegyezése alapján jöhetnek létre. Jellegzetességük, hogy egy vagy több község használja mint közöstulajdon legeltetés, kaszáló vagy állatok takarmányozására szolgáló növények termesztésére. Ezek felhasználásának a megváltoztatása csak a szakminisztérium engedélyével lehetséges.

Hegyvidéki és víz menti rétek

Ezek lehetnek hegyvidéken, alpesi erdők között, legeltetésre használható erdőterületek, folyók árterületén, a Duna mentén, és mint ilyenek az állami közvagyon részei. Kihasználásuk érdekében koncesszióba lehet adni természetes vagy jogi személyeknek, állattenyésztő társaságoknak, hogy ezeken a területeken, a legeltetésnek megfelelő időszakokban, csordákat tarthassanak.

A törvény bűncselekménynek (infracţiune) minősíti:

– a rétek más célra való felhasználását, megfelelő engedély nélkül;
– a rétek feljavítására és fenntartására adott támogatások más célra való felhasználását;
– a réteken található erdők kivágását, megfelelő engedély nélkül.

Kihágásnak (contravenţie) tartja és mint olyant bünteti:

– az engedély nélküli legeltetést és az állatoknak a réteken való tartását a legeltetésre megszabott időn kívül;
– a pázsitgazdálkodás munkálatainak meggátolását vagy késleltetését;
– a pásztorgazdáskodási tervben nem szereplő állatfajtáknak a réteken való tartását;

– a szerződésben foglalt kötelezettségek nem teljesítését;
– a rétek minőségének leromlását okozó közlekedési eszközök, beleértve a szekerek, használatát a pázsitok területén;
– szerződés nélkül állatokat tartani a réteken;
– szerződésben nem szereplő személyek használatára adni a réteket.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!