keresés

A költségvetési fegyelemről

Az utóbbi időben a médiát legtöbbet foglalkoztató probléma Európa gazdasági válsága és annak lehetséges következményei voltak. Erre a létfontosságú kérdésre kívánt választ adni az Európai Tanács december 8 -án és 9-én tartott brüsszeli tanácskozása és az ott meghozott nyilatkozata. Mivel erről a nyilatkozatról sok hír jelent meg anélkül, hogy tényleges szövegét közzétették volna, az alábbiakban az említett dokumentumban foglaltakat kívánom ismertetni, legtöbb esetben tételesen idézve a Nyilatkozat szövegét.

A Nyilatkozat bevezetőjében ezt olvassuk: „Megállapodtunk abban, hogy további lépéseket teszünk a gazdasági unió erősítésére, mégpedig a következő két fő irányvonalat követve:
– új költségvetési paktum és a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése,
– a stabilizációs eszközök továbbfejlesztése a rövid távú kihívások kezelése érdekében.

Az új költségvetési paktum

Kötelezettséget vállalunk egy új költségvetési szabály bevezetésére, amelynek az elemei a következők:
• Az államháztartásoknak egyensúlyban kell lenniük vagy többletet kell mutatniuk. Ez az elv akkor teljesül, ha az éves strukturális hiány* nem haladja meg a nominális GDP 0,5%-át.
• A szabályt a tagállamok nemzeti jogrendszerébe is bevezetjük alkotmányos szinten vagy ezzel egyenértékű módon. A szabály része lesz egy annak be nem tartása esetén automatikusan életbe lépő korrekciós mechanizmus is. A szabályt az egyes tagállamok állapítják meg a Bizottság által javasolt elvek alapján. Elismerjük, hogy a szabály nemzeti szintű átültetésének az ellenőrzésére a Bíróság** rendelkezik joghatósággal.
• A tagállamoknak a Bizottság által javasolt ütemtervnek megfelelően kell haladniuk a rájuk vonatkozó konkrét referenciaszint felé.
• Azok a tagállamok, amelyekkel szemben túlzotthiány-eljárás van folyamatban, jóváhagyás céljából gazdasági partnerségi programot nyújtanak be a Bizottságnak és a Tanácsnak, melyben részletezik a túlzott hiány ténylegesen tartós kiigazításához szükséges strukturális reformokat. A Bizottság és a Tanács figyelemmel kíséri a program végrehajtását és az annak megfelelő költségvetési terveket.
• A tagállamoknak előzetesen be kell majd számolniuk állampapír-kibocsátási terveikről egy erre szolgáló mechanizmus keretében.
(* éves strukturális hiány = az állam lényegében nem költhet többet, mint amennyi a bevétele. Az államháztartás egyenlege makrogazdasági értelmezésben:
– elsődleges egyenleg = pénzforgalmi szemléletben mutatja az államháztartás tényleges kiadásainak és bevételeinek arányát
– elsődleges kiadás = kamatkiadások nélküli kiadások
– elsődleges bevétel = hitelfelvétel nélkül
– elsődleges egyenleg= az államháztartás finanszírozási igényét mutatja.
A hiány eredete lehet:
– elsődleges kiadások meghaladják a bevételt
– korábbi hitelek kamatterhei miatt keletkezik
– mindkét esetben az elsődleges egyenleget kell javítani.
** Bíróság = Az Európai Unió Bírósága – székhelye Luxembourg – szerk. megj.)
A pénzügyi forrásokkal kapcsolatban az alábbiakról állapodtak meg:
• Az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) – a keretmegállapodásban foglaltaknak megfelelően – a 2013 közepéig indított finanszírozási programokban továbbra is részt vesz; szükség szerint folytatja a már megkezdett programok finanszírozását.
• 2012 márciusában újra megvizsgáljuk, hogy megfelel-e az EFSF/ESM-re (Európai Stabilitási Mechanizmus) együttesen meghatározott 500 milliárd EUR (600 milliárd USD) összegű korlát.
• Készek vagyunk felgyorsítani a tőke befizetését a befizetési időszakban annak érdekében, hogy biztosítsuk legalább a 15%-os arányt a befizetett tőke és az ESM által kibocsátott értékpapír-állomány között, valamint biztosítani, hogy az együttes hitelezési kapacitás elérje az 500 milliárd EUR összeget.
• Az euróövezeti és azon kívüli tagállamok mérlegelik, hogy legfeljebb 200 millárd EUR (270 milliárd USD) összegben további forrást bocsássanak az IMF (Nemzetközi Valutaalap) rendelkezésére kétoldalú kölcsönök formájában, és erről szóló döntésüket 10 napon belül megerősítik. Reméljük, hogy ezzel párhuzamosan a nemzetközi közösség is biztosít további forrásokat.

Az euróövezet állam-, illetve kormányfői úgy határoztak, hogy az intézkedéseket egy márciusban vagy egy azt megelőző időpontban aláírandó nemzetközi megállapodás révén fogadják el. A célkitűzés továbbra is az, hogy a rendelkezéseket a lehető leghamarabb beépítsék az Unió szerződéseibe. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Svédország állam-, illetve kormányfői jelezték annak a lehetőségét, hogy adott esetben a parlamentjükkel folytatott konzultációt követően részt vesznek ebben a folyamatban.

Amint a fentiekből kiderül, a Gazdasági-költségvetési fegyelemről szóló Európa Tanácsi Nyilatkozatot majdnem kizárólag az elfogadott szöveg eredeti megfogalmazását felhasználva mutattam be. Remélem a közeljövőben lesz alkalom arra, hogy a Nyilatkozat eredményességéről és világgazdasági hatásáról is be tudjunk számolni.

  törvénytár