keresés

A hazai családjog új intézménye

Az új polgári törvénykönyv megalkotói igazi kodifikációs munkát végeztek, amikor ebbe belefoglalták az eddigi családi törvénykönyvnek nagyon sok intézményét, köztük a gyámságra (tutela) vonatkozó szabályokat is.

Azért említem csak a gyámságot, mert a családi tanácsnak (consiliul de familie) legfőképpen a gyám tevékenysége feletti ellenőrzésben teljesedik ki a szerepe, azt felügyelve, hogy a kinevezett gyám hogyan él azokkal a jogokkal és hogyan teljesíti azokat a kötelezettségeit, amelyek a gyámsága alá helyezett kiskorú (vagy a bírói eltiltás alá vont cselekvőképtelen nagykorú) személy- és vagyonvédelmével kapcsolatosak. Ez különben tételesen a Ptk. 124. szakaszának 1. bekezdésében olvasható, hogy aztán a 2. bekezdésből a kivételek is kiderüljenek, azaz azok az esetek, amikor a családi tanács nem jut szerephez. Például akkor, amikor a kiskorú védelmét a szülő látja el, amikor a kiskorút gondozásra másnál helyezik el, illetve akkor, amikor a kiskorú érdekében a törvényben előírt egyéb különleges védőintézkedést rendelnek el.

De még mielőtt a családi tanácsra vonatkozó előírásokat részletbe menően ismertetném, tudni kell azt is, hogy a 2011. évi, a törvénykönyvet hatályba léptető 71. törvény  17. szakaszából kiderül, hogy ezeket csakis azokban az (új) gyámság vagy gondnokság alá helyezési  esetekben, helyzetekben kell alkalmazni kötelezően, amelyek a törvénykönyv hatályba lépése (2011. október 1.) után keletkeztek, érthetőbben, amikor a gyám vagy a gondnok kinevezése az említett nap után történt.

A gyámság is, a gondnokság is a családjognak ismert intézményei voltak és maradtak. A jelenlegi szabályok annyira részletesek, hogy külön ismertetőt igényelnek. Itt most csak azokat az eseteket említem (a Ptk. 110. szakasza alapján), amikor a gyám kinevezése szükséges: amikor mindkét szülő elhalt, ismeretlen vagy őket szülői jogaik gyakorlásától eltiltották, továbbá, ha ellenük hozott büntető ítélet alapján szülői jogaikat nem gyakorolhatják, ha ők (a szülők) bírói eltiltás alatt vannak, ha eltüntek vagy halottá nyilvánították őket, végül akkor is, amikor a kiskorú örökbefogadását megszüntették, és az ezt kimondó bíróság úgy ítéli meg, hogy a gyám kinevezése a gyermek érdekében szükséges. A gyámot ma már kinevezheti a szülő is (egyoldalú nyilatkozatban, megbízási szerződésben vagy végrendeletben, előbbi kettőt közjegyzői hitelesítéssel), de ha erre nem került sor, a kinevezés a gyámügyi bíróság (már nem a gyámhatóság) feladata.

A családi tanácsot is a gyámügyi bíróság nevezi ki. A Ptk. 125. szakasza szerint ez 3 tagból áll, akiket a közeli rokonok vagy ezek házastársai közül választják ki, arra ügyelve, hogy ők és a gyámság alá helyezett családtagjai között jó személyi kapcsolat létezzen. Ugyanakkor két póttagot is kineveznek. Férj és feleség együtt, ugyanannak a családi tanácsnak nem lehet tagja, mint ahogy a gyámot sem lehet  tanácstagnak kinevezni. A tanácsba jelölteknek ehhez előzetesen hozzá kell járulniuk, ha pedig a gyámság alá helyezett kiskorú 10. életévét már betöltötte, őt is meghallgatják. (Ptk. 128. szakasza, 1-3. bekezdés.)

A családi tanács „működési szabályait” a Ptk. 129. szakasza tartalmazza, amikre itt terjedelmi okokból nem térek ki. Fontosabbnak tartom hatásköreit ismertetni.

A családi tanácsnak kiemelten véleménnyilvánítási joga van mindazokban a kiskorút érintő kérdésekben, amelyekkel a gyám vagy a gyámügyi bíróság megkeresi, ezen kívül döntéshozatali jogokkal is rendelkezhet, ha ezt jogszabály írja elő. A tanács minden esetben tagjai többségi szavazatával dönt, üléseit pedig a legidősebb tag vezeti  le. A kiskorút, amennyiben a már említett 10. évét betöltötte, kötelezően meg kell hallgatni. A hozott döntéseket jegyzőkönyvbe kell venni, indokolni kell, magát a regisztert pedig a családi tanácsnak a gyámügyi bíróság által erre a feladatra kijelölt egyik tagja őrzi. A gyám által, de a családi tanács véleménye nélkül megkötött ügyletek, aktusok érvényteleníthetők. Azokért a jogügyletekért, amelyeket a gyám a családi tanács véleményének figyelmen kívül hagyásával köt meg, egyedül lesz felelős. A Ptk. 155. szakasza szerint minden olyan, a gyám által hozott döntést, jogügyletet, amely a kiskorú érdekeit sérti, a  gyámügyi bíróságon meg lehet támadni. A panaszt a 14. évét betöltött kiskorú, a családi tanács, ennek bármelyik tagja, a Ptk. 111. szakaszában felsorolt személyek és szervek fogalmazhatják meg, és a gyámügyi bíróságnak benyújthatják. Az ügyet a gyámügyi bíróság sürgősséggel tárgyalja le, a családi tanács tagjainak és a feleknek  beidézése után. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a 10. évét betöltött kiskorút is meghallgatja. A panaszt végrehajtható végzés (încheiere executorie) meghozatalával dönti el.

  törvénytár