keresés

A bírósági végrehajtó illetékességei

Meglehet, a telefonon bemondott tényállás pontatlan, hiszen sem az olvasónak, sem nekem nincs birtokomban a per anyaga. Az a biztos, hogy egy olyan követelési perről van szó, amely a napokban dőlt el véglegesen harmadfokon, s a hozott jogerős és visszavonhatatlan, tehát végrehajtható bírósági határozat alapján a jogi személy alperes nagy összegű lakbért köteles fizetni a felperesnek azért az ingatlanért, amelyet neki a restitúciós eljárásban (nem könnyen) évekkel ezelőtt visszaadtak. A lényeg az, hogy a végrehajtási fázisba jutott ügy felveti a bírósági végrehajtó területi és tárgyi illetékességének kérdését, érthetőbben azt, hogy ebben a konkrét ügyben melyik végrehajtónak kell/lehet eljárnia azért, hogy az alperes, akit ebben a szakaszban hitelezőnek nevezünk, adósától megkapja a tartozást.

De még mielőtt az illetékesség kérdését taglalnám, a törvényi hátteret vázolom. A bírósági végrehajtókról szóló 2000. évi 188. törvényt, mint nagyon sok egyéb jogszabályt is, megalkotása óta számtalanszor módosították. A törvény jelenleg hatályos, újraközölt,  szövegét a 2011. október 20.-i 738. Hivatalos Közlönyben olvashatjuk, de akinek van internete, ott is megtalálja. Választott témánknál maradva, a bírósági végrehajtók, a közjegyzőkhöz hasonlóan egy-egy táblabíróság (curtea de apel) körzetében tevékenykednek, közelebbről egy adott bíróság (judecătorie) mellett. Tevékenységüket az Igazságügyi Minisztérium koordinálja és felügyeli (188. törvény, 4. szakasz.) A jogszabály II. fejezete foglalkozik hatásköri/illetékességi kérdésekkel, közelebbről a 7. és 9. szakaszokban.

A végrehajtók alapvető teendőit a 7. szakasz pontokba szedve sorolja, amelyekre azért kell külön is figyelni, mert a 9. szakasz ezek némelyikét más-más végrehajtónak „osztja le”, előrevetítve a hatásköri összeütközés előfordulásának, ezek elbírálásának kérdését is.

Tehát a bírósági végreható vezeti le azt az eljárást, éspedig a végrehajtható végzések alapján, amelyek megítélt polgári jogi követeléseket tartalmaznak. Ugyancsak az ő feladata különféle periratok, fizetési meghagyások, felszólítások, az eljárásjog alapján megfogalmazható bármilyen irat, levél kikézbesítése, továbbá bármilyen követelésnek megegyezéses alapon (pe cale amiabilă) történő behajtása. Egy másik fontos ténykedése azoknak a biztonsági/biztosítási intézkedéseknek a foganatosítása, amelyeket a bíróság rendelt el. Joguk van továbbá, a polgári perrendtartási törvénykönyv előírásaira alapozva, bizonyos tényállások megállapítására, a végrehajtási eljárás különböző szakaszaiban ténymegállapítási jegyzőkönyvek felvételére, fizetéselfogadási vagy – elutasítási, csekkekkel, váltókkal, saját váltókkal kapcsolatos váltóóvások szerkesztésére és minden további ténykedésre, amelyeket a törvény (jogszabály) hatáskörükbe utal.

A 9. szakaszban a jogalkotó a fenti tárgyi hatásköröket, ha szabad így mondanom, a területileg illetékes bírósági végrehajtókra „osztja le”. Kimondja azt, hogy a végrehajtható végzésben szereplő, a hitelező javára megítélteket annak a táblabíróságnak a körzetében tevékenykedő bírósági végrehajtónak kötelessége kivitelezni, teljesíteni, amelynek területén maga a végrehajtás történik. (9. szakasz 1. bekezdés) Például ott, ahol a perben elmarasztalt alperesnek vagy másképpen mondva, az adós jogi személynek bankszámlája van, amiről a tartozás maga is leemelhető, letartható.

Amennyiben a kényszervégrehajtási eljárás javak (ingóságok és ingatlanok) ellen indul be, eltérőek a szabályok. Ilyenkor a javak fekvése szerinti táblabíróság területén tevékenykedő bírósági végrehajtó valamelyikét kell megkeresni. Ha azonban a javak több táblabíróság területén találhatók, bármelyik táblabíróság területén működő végrehajtót meg lehet keresni, aki végrehajtás alá vonhatja az adósnak bárhol található javait. (9. szakasz, 2. bekezdés.) A bíróság elrendelte biztonsági intézkedések foganatosítása inkább helyhez kötött, azaz annak a végrehajtónak a feladata, akinek táblabírósági körzetében a biztonsági intézkedés alá vont javak találhatók. (Ugyanott, 3. bekezdés.) A különféle ténymegállapítási iratok megszerkesztése, mindezek a hatályos polgári eljárási törvénykönyv előírásai alapján, annak a bírósági végrehatónak a feladata, ahol maga a ténymegállapítás történik. (4. bekezdés) A többi, a 7. szakaszból ismert hatáskör általános, ezeket bármelyik bírósági végrehajtó elvégezheti (9. szakasz, 5., utolsó bekezdés), természetesen az érdekelt fél megkeresésére.

Befejezésül még csak annyit, hogy a 188. törvény nagyon sok helyen a polgári eljárási törvénykönyvre utal. Ez jelenleg még a régi, tehát nem az, amelyet a 2010. évi 134. törvénnyel fogadtak el (a 2010. július 15-i 485. Hivatalos Közlönyben), és amelyet egyelőre még nem léptettek egy különtörvénnyel hatályba.

  törvénytár