keresés

A bírói eltiltás alá helyezett személy védelme
Ismerjük meg az új polgári törvénykönyvet (13)

Előző ismertetőink egyikében már említettem, hogy az 1953-ban elfogadott és 1954. február 1-jén hatályba léptetett „régi” családjogi törvénykönyv helyett 2011. október 1-je óta az új  polgári törvénykönyvbe „beépített” személy- és családvédelmi rendelkezések vannak hatályban. A Ptk. I. könyve, közelebbről a III. cím egyik fejezete (a III.), régi nevén: a gyámság alá helyezés családjogi intézményével foglalkozik (punerea sub interdicţie), amelynek – mint írásom címéből is kiderül – elnevezése is változott. Ebben az írásomban ezeket a részben új szabályokat ismertetem.

Nemrég egy olvasónk cselekvőképtelennek tartott hozzátartozója ügyében kért és kapott tőlünk jogi tanácsot. Azt szerette volna tudni, hogy mit lehet jogi úton kezdeményezni azért, hogy  rokonát gyámság alá helyeztesse, megelőzve ezzel azt, hogy mások, az érintett sajnálatos helyzetét kihasználva, jelentős vagyonvesztést kiváltó jogügylet megkötésére bírják rá. Válaszomban – egyebek mellett – arról tájékoztattam, hogy a hatályos közjegyzői törvényben van egy olyan szakasz is (az újraközölt 1995. évi 36. törvény 60. szakasza), amely az eljáró közjegyzőt felhatalmazza arra, hogy amikor a cselekvőképtelenségnek a gyanúja felmerül, az ügyfél elmeállapotának szakorvos általi felmérését kezdeményezze, s az eredményt tartalmazó jelentés elkészültéig a jogügylet hitelesítését vagy ennek elutasítását megtagadja.

A cselekvőképesség „hivatalos” elvesztését eredményező bírói eltiltás alá helyezés, a Ptk. 164. szakasza szerint azok ellen a nagykorú és részleges cselekvőképességgel rendelkező (14-18 év közötti) kiskorúak ellen mondható ki bírósági úton, akik elmebetegségük, gyengeelméjűségük miatt beszámíthatatlanok, s ezért védtelenek, magukat, érdekeiket megvédeni nem tudják. A 165. és a 111. szakaszból kiderül, hogy kik azok a fizikai személyek és hatósági szervek, akik/amelyek az eljárás beindítását kezdeményezhetik. Sorolom: az érintett személy közeli hozzátartozói, a lakótársulás ügyintézői és a közös lakás lakói, az anyakönyvi hivatal, a közjegyző, a bíróság, ha büntetőperben a szülői jogoktól való eltiltást mondta ki, a helyi közigazgatási hatóság, a védőintézet és végül bárki más. A jogerős bírósági ítélet meghozataláig, szükség esetén a gyámügyi bíróság (vigyázat, már nem a gyámhatóság) az érintett személy képviseletéért és javai védelméért különleges gondnokot (curator special) nevezhet ki, akit vagy másvalakit ugyanaz a gyámügyi bíróság a védőintézkedést kimondó ítéletében gyámmá (tutore) nevez ki. A gyám jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a törvénykönyv kimondja, hogy a Ptk. 114–120. szakaszában foglalt előírások az irányadóak, nemkülönben minden olyan más szabály vagy rendelkezés, amely a 14. életévét még be nem töltött kiskorú védelmére vonatkozik. (Ptk. 171. szakasz.)

A következőkben azokról a különleges előírásokról lesz szó, amelyek a régi családjogi törvénykönyvben nem voltak vagy nem a jelenlegi megfogalmazásban voltak jelen. A 166. szakasz arról a lehetőségről szól, mely szerint mindenkinek jogában áll kijelölnie azt a személyt, akit arra az esetre gyámjává kíván megtenni, amikor őt, azaz a kijelölőt bírósági eltiltás alá helyezik. Ez a kijelölés történhet egyoldalú akaratnyilvánító aktusban (nyilatkozatban) vagy megbízási szerződésben, mindkét esetben kizárólag közokirati formában szerkesztettben (ez közjegyzői hitelesítést jelent), külön figyelve a Ptk. 114. szakaszának 3–5. bekezdésében foglaltakra is. Továbbá, a Ptk. 172. szakasza szerint, amennyiben a bírói eltiltás alá helyezett személy valamilyen jogügyletet köt, kivéve a 43. szakasz 3. bekezdésében felsorolt kis értékű, úgymond jelentéktelen ügyleteket, megkötött jogügyletei nem lesznek semmisek, hanem csak érvényteleníthetők (caz de anulabilitate), ami rövidebb, 3 éves elévülési időben történhet, peres úton. Ez azokra az esetekre, helyzetekre is érvényes előírás, amikor az érintett személy a jogügylet megkötésekor beszámítható volt. Jogos viszont az eldöntésre váró kérdés, hogy a bírói eltiltás  kimondása előtt készült végrendeletekre is vonatkozik-e ez a szabály, s ha igen, egy ilyen végrendelet is érvényteleníthető lesz-e. Ehhez kapcsolódik a Ptk. 169. szakaszából kiolvasható másik szabály, mely szerint harmadik személyekkel szemben a  bírói eltiltás alá helyezés ténye csak azután lesz felhozható/érvényesíthető, miután a perrendtartási törvénykönyv előírta nyilvánosságra hozatali formaságoknak eleget tettek, kivéve, ha a harmadik személy más úton szerzett tudomást a másik fél ellen foganatosított eltiltásról (cselekvőképessége elvesztéséről). Itt jegyzem meg, hogy a már kihirdetett, de még hatályba nem léptetett új polgári eljárási törvénykönyv a kölönleges eljárások című VI. könyvében, közelebbről ennek a II. címében fogja szabályozni a bírói eltiltást, kimondva benne – egyebek mellett – azt is, hogy  jogerős határozatát a  bíróságnak a telekkönyvi hivatalhoz is át kell küldenie, mintegy figyelmeztetésül, hogy az érintett személy cselekvőképességét elveszítette, amiért ezt a helyzetet az esetleges  ingatlanra vonatkozó jogügyleteinél közjegyzőnek, bíróságnak, más hivatalos szervnek is tudnia, ismernie kell (a kiállított telekkönyvi kivonatból).

A Ptk. 175. szakasza egy egészen különös helyzetet szabályoz, éspedig azokat az ingyenes juttatásokat (ajándékozási szerződés, végrendeleti hagyomány), amelyeket a kinevezett gyám adhat/köthet meg az eltiltott egyes javaira vonatkozóan, ennek leszármazottjai javára. Ehhez azonban a családi tanács (új intézmény) mellett a már említett gyámügyi bíróságnak is hozzá kell járulnia, magában a jogügyletben azonban a gyám a betudás alóli felmentést nem adhatja meg. (Nu se poate da scutire de raport.) Azaz a későbbi hagyatéki eljárásban a megajándékozottnak a kapott ajándékkal el kell majd számolnia, amiért magát a kapott vagyontárgyat csak a hagyaték előlegének lehet tekinteni.

A polgári törvénykönyvet hatályba léptető 2011. évi 71. törvény 229. szakaszának 1. bekezdése kimondja azt is, hogy a gyámügyi bíróságok szervezéséről, hatásköréről és működéséről különtörvény: a bíróságok szervezésének új törvénye rendelkezik majd. Ennek megalkotásáig azonban, az említett szakasz 2. bekezdésének a) pontja szerint, a gyámügyi bíróságnak a Ptk.-ban már rögzített hatásköreit a kiskorúak és a családok védelmére szakosodott bíróságok, ezek szekciói vagy tanácsai látják el.

  törvénytár