keresés

Verespatak: hallgatni nem arany

Közel háromszáz környezetvédő aktivista tüntetett Bukarestben a Verespatakra tervezett aranybánya megnyitása ellen szombaton a környezetvédelmi minisztérium épülete előtt. „Ez figyelmeztető akció, amelynek az a célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Borbély László környezetvédelmi miniszternek arra a kijelentésére, amely szerint a Roşia Montana Gold Corporation bányatervét a megfelelő pillanatban jóváhagyják” – nyilatkozta a sajtónak ştefania Simion, a beruházást ellenző Alburnus Maior egyesület aktivistája. A bukaresti tüntetéssel egy időben Verespatakon is utcára vonultak az emberek, akik a környezetvédőkkel ellentétben a bányaterv mellett foglaltak állást.

„A Bányászat Jövője Szakszervezet azért vonult az utcára, hogy láthassa az egész ország: megelégeltük, hogy mások beszéljenek a nevünkben. Bukarestben tüntetve egyesek a mi javunkat akarják, pedig mi sokkal jobban tudjuk, hogy mi a jó nekünk” – fogalmazott a demonstrációval kapcsolatban Cristian Albu szakszervezeti vezető.

Megvezetett „csákányosok”

„Teljesen reálisak a bukaresti tüntetés résztvevőinek törekvései, ugyanis egy olyan bányatervről van szó, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek a térség környezetére nézve” – fogalmazott az Új Magyar Szónak Kovács Zoltán Csongor. A verespataki bányatervet ellenző Zöld Erdély Egyesület elnöke hangsúlyozta: a környezetvédők az RMGC projektjét ellenzik, nem pedig a verespataki aranykitermelést. „Ebben a formában mindenféle szempontból elfogadhatatlan az RMGC terve” – mondta Kovács. Hozzátette: a kanadai–román vegyesvállalat a természeti környezet mellett nem kímélte a környék lakóházait, templomait, temetőit, műemlékeit sem, megszegte a romániai bányászati törvény legalapvetőbb előírásait.” A lapunknak nyilatkozó környezetvédő elmondta, a „Verespatak-témában” szervezett bukaresti és verespataki tüntetések között „alapvető különbségek vannak”. „Míg a bukaresti tüntetésre az ország különböző városaiból saját költségükön utaztak el a résztvevők, a verespataki demonstrálóknak az RMGC fizette az órabért. Annyira meg vannak vezetve azok az emberek, hogy nem látják: a jelenlegi projekt szerint a külszíni fejtéshez vegyészmérnökökre, bányamérnökökre van szükség, nem pedig hozzájuk hasonló csákányosokra” – magyarázta Kovács Zoltán Csongor.

Borbély: a beruházó körmére nézünk

A bukaresti tüntetés után nem sokkal Borbély László környezetvédelmi miniszter közleményt adott ki, amelyben leszögezte: a szaktárca csak abban az esetben fogja ajánlani a kormánynak, hogy határozattal hagyja jóvá a bányaterv környezetvédelmi engedélyét, ha a befektető tiszteletben tartja a legszigorúbb európai környezetvédelmi szabványokat. A minisztériumi közlemény szerint az RMGC-nek két nagyon fontos követelménynek kell eleget tennie: olyan szintre kell csökkentenie ciánkoncentrációt a bánya zagytározójában, hogy ne legyen ártalmas a környezetre, emellett a kitermelés első éveiben biztosítania kell a pénzt a környék élőhelyeinek helyreállítására. Borbély László hangsúlyozta: a környezetvédelmi minisztérium 2011 augusztusában felhívta a beruházó figyelmét, hogy csökkentse 5 mg/l alá a tározókba kerülő zagy ciánkoncentrációját; az Európai Unió által megengedett legnagyobb érték 10 mg/l. Hozzátette: a tárca a verespataki bányaterv engedélyeztetésének környezetvédelemmel kapcsolatos hányadáért felel, a gazdasági rész a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik. 

Csökkenthető a ciánkoncentráció?

A minisztériumi közleményre reagálva Szentesy Cecília, az RMGC műszaki igazgatója lapunknak elmondta: a vállalat szakemberei jelenleg még vizsgálják azokat a technikai lehetőségeket, amelyekkel a zagytározó tartalmának ciánkoncentrációja 5 mg/l alá csökkenthető. „Így egyelőre nem tudom a választ arra, hogy a minisztérium kérése teljesíthető-e” – nyilatkozta Szentesy.
A környezet élővilágának megőrzésére vonatkozó minisztériumi felvetésre az igazgató úgy reagált: az RMGC már a bányatervben is rögzítette, hogy anyagi garanciát nyújt az esetleges környezeti károk helyreállítására. „Már a kitermelés kezdetétől a hatóságok rendelkezésére bocsátunk egy összeget, amelynek egy része az élővilág megőrzésére fordítható” – magyarázta Szentesy.

Döntés február végén?

Az RMGC műszaki igazgatója nem tudja, mikorra várható a minisztériumi döntés a bányaterv környezetvédelmi engedélyéről. Tájékoztatása szerint a vállalat képviselői legutóbb tavaly, november 29-én vettek részt a környezeti hatástanulmányt elemző tárcaközi műszaki bizottság ülésén. „Akkor azt mondták, több kérdésük nincs számunkra. De nem tudom, mikor üléseznek legközelebb” – mondta Szentesy.

Lapunk kormányzati forrásokból úgy tudja, a környezetvédelmi minisztérium legkésőbb február végén megadja az RMGC-nek a környezetvédelmi engedélyt. „Tovább nem húzható az idő. A hatástanulmány technikailag rendben van, az engedély meglesz. Ám a végső döntés a beruházásról a kormány kezében van, s az már politikai döntés lesz” – nyilatkozta forrásunk.

  társadalom röviden

  társadalom