Utcára vonultak a tanárok
Totka László | 2010-03-10 01:26:19
nyomtat | elküld

Nyilvánosságra hozta tegnap az Országos Tanügyi Szakszervezet (FEN) tiltakozássorozatának tervezett menetrendjét. „Már csak a sztrájk és az iskolaév szabotálása az utolsó eszköz a kezünkben” – nyilatkozta tegnap Constatin Ciosu szakszervezeti vezető.

Ma még tárgyalóasztalhoz ül Daniel Funeriu tanügyminiszter a szakszervezetek képviselőivel, de közben folyamatosan zajlanak a tiltakozások. Tegnap Nagyváradon háromszáz pedagógus vonult utcára, pénteken Bukarestben tüntetnek a pedagógusok a FEN felhívására. A szakszervezetek kifogásolják, hogy a kormány a GDP 6 százaléka csupán 3,8 százalékot irányoz elő az oktatásra. A keletkező hiány miatt – állítja a FEN – a működésképtelenség határáig jutott a romániai iskolarendszer.

A tiltakozók sérelmezik, hogy tavaly egyáltalán nem emelték a pedagógusbéreket, az idén pedig a fizetések csökkentése várható. Az ország több megyéjében, így Szatmár megyében is, már a februári fizetéseket sem tudták maradéktalanul átutalni.

A nagyváradi prefektúra épülete előtt tegnap egyébként kétszázötven „dühös ember” vonult fel, különböző jelszavakat skandálva. A tüntetők az oktatás körülményei ellen, az elmaradt béremelések és a tavaly ki nem fizetett tizenharmadik fizetés miatt tiltakoztak. A megmozdulást a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Bihar megyei kirendeltsége szervezte. Ioan Ţenţ szakszervezeti elnök és Gheorghe Blaj alelnök szólalt fel a felvonulók nevében.

A Bihar megyei prefektúra épülete előtt tegnap mintegy kétszázötven szakszervezetis vonult fel

Fotó: Totka László

A Bihar megyei prefektúra épülete előtt tegnap mintegy kétszázötven szakszervezetis vonult fel

„Felháborító a tanügyet érintő diszkriminatív jogalkalmazás” – fogalmaztak élesen a szónokok, akik nehezményezték, hogy nem lépett érvénybe az ötven százalékos pedagógus-béremelésről szóló jogszabály. „Tűrhetetlen – fogalmazott az ÚMSZ-nek Ioan Ţenţ –, hogy a kormány 15 ezer fővel akarja a csökkenteni a tanügyi alkalmazottak számát.”

Beszédesek voltak a tegnapi tüntetés jelszavai: „Ha mi kihalunk akkor ti is”, „Tiszteletet akarunk”, „Éljetek úgy ti is, ahogy mi” – kiabálták a prefektúra előtt a tanárok. „Nagyon megalázó, hogy itt kell kiabáljunk, követelőzzünk – számolt be lapunknak az egyik demonstráló. – Méltatlan, ami velünk és a diákokkal történik. Jobb lenne az iskolában ülni és tanítani, de sajnos ehhez a legelemibb feltételek sem adottak, a kormány kényszerít minket az utcára.”

A tüntetés záróakkordjaként a szakszervezeti vezetők Găvrilă Ghile Bihar megyei prefektussal tárgyaltak a leépítésről, a decentralizálás menetéről, és a tervezett fejkvóta-rendszer bevezetéséről. A prefektus a tárgyalás során ígéretet tett arra, hogy a pedagógusok által megfogalmazott sérelmeket továbbítja a kormány felé. A nagyváradiak azzal az elszánt ígérettel zárták a napot, hogy ha kell a tiltakozást a végsőkig folytatják.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Frankie vacsorája

Valakiknek szemet szúrt, nincs különösebb jelentősége, ki volt a nemzetféltő szemfüles, kotnyeles hongazda, fő hogy jól értesült demagóg legyen, szóval valakinek feltűnt és tüstént közhírré kürtölte, hogy az IMF romániai tárgyalódelegációjának vezetője hazánk exkluzív fővárosában a legislegfényűzőbb éttermekben költi el szerénynek nem mondható vacsorkáját. »

Sebestyén Mihály
A kormányos és matrózai

A kelet-európai országok gyakran hasonlítják magukat hajózási eszközökhöz. Például gyorsnaszádhoz. Vagy fregatthoz. Leginkább a kormányosok dicsérik így – mint roma titulálja lónak gebéjét – megrozzant bárkájukat. A kormányos utasításához leginkább a mi hajóskapitányunk ért. Sőt, az szinte románikum, hogy a kormányos kezét-lábát a kapitány mozgatja. Most éppen partra tette. »

Ambrus Attila
Miért érné meg?

Le a kalappal Amerika előtt azért, ahogy lemenedzselte a líbiai hadmozdulatokat! Ahogy hófehéren ment bele a könnyen végtelenné válható konfliktusba (valójában csak a nyitólépéseket tette meg a sakkjátszmában), és éppen ilyen makulátlanul vonult vissza: ha baj van, vigye el a NATO a balhét. Szerintem a globális zsernyáknak ez volt az első igazi katonapolitikailag felnőtt cselekedete: reszkírozott, de nem emelte addig a tétet, hogy nagyot bukjon, ha rajtaveszt. »

Ady András