Lemondtak a csángó vezetők
ÚMSZ | 2012-01-31 00:59:22
nyomtat | elküld

Testületileg lemondott tegnap a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöksége, miután a magyar kormánytól nem kapták meg az évi támogatást.

Testületileg lemondott tegnap a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöksége, miután a magyar kormánytól nem kapták meg az évi támogatást. A 61 alkalmazottat foglalkoztató civil szervezet mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel működött, amelynek felét a magyar állam biztosította a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül. „Az MCSMSZ támogatási szerződése a Bethlen Gábor Alapítvánnyal január 1-jén lejárt, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága részére küldött támogatási kérelmünkre választ nem kaptunk” – áll a MCSMSZ hivatalos honlapján megjelent közleményében.

A Moldvai Csángómagya-rok Szövetsége a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással a Moldvai Csángó Oktatási Programot, amely során 2200 csángó gyerek tanul magyarul. A távozó elnökség közleménye szerint azért voltak kénytelenek lemondani, mert az idei működésük a támogatás hiányában ellehetetlenült. Tájékoztatásuk szerint a döntéshez az is hozzájárult, hogy a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány és a Petrás Róbert által alapított ugyancsak budapesti Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett a továbbiakban ez az új szervezet kapja.

A közlemény szerint a Magyar kormány ezen szándékáról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár is tájékoztatta a MCSMSZ vezetőségét. A csángómagyar gyerekek taníttatásáért küzdő szövetség szerint a magyar kormány elfogadhatatlan választás elé állította őket, ugyanis azt kérte, hogy az MCSMSZ elnöke február 2-án Budapesten írjon alá egy olyan dokumentumot, amely révén két magyarországi alapítvánnyal szövetkezve, legyenek társalapítói az új alapítványnak.

„Ha igent mondunk, akkor az MCSMSZ oktatási programját és szellemi valamint anyagi tőkéjét át kell adni egy olyan szervezetnek, amelyben többségben vannak azok a magyarországi személyek, akik nem ismerik Csángóföldet, a moldvai helyzetet. Továbbá ebben az esetben az volna az etikus, ha azoknak a támogatóknak a beleegyezését is megszereznénk, akik ezeknek az ingó és ingatlan vagyontárgyaknak a létrejöttéhez hozzájárultak (a vagyonnak mindössze egy-két százaléka a magyar kormánytámogatás, a maradék érték magántámogatóktól származik). Ha nemet mondunk, akkor az MCSMSZ nem kapja meg sem a magyar kormánytól, sem az AMMOA-tól a támogatást – így ellehetetlenül a moldvai magyar oktatás és az MCSMSZ működése” – érvelnek a MCSMSZ vezetői.
Hegyeli Attila, a csángó szövetség ügyvezetője az MTI kérdésére elmondta, forrófejű lépésnek tűnhet a lemondásuk, de nem az. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaik során minden más lehetőséget kimerítettek a probléma rendezésére.

Lapunk tegnap megkereste az ügyben a budapesti nemzetpolitikai államtitkárságot is. Lukács Bence Ákos kommunikációs főosztályvezető-helyettes arról tájékoztatott, hogy közleményben reagálnak majd az MCSMSZ állásfoglalására.

Hozzászólások



Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!




vélemény
Jobbítandó jó

Obama elnök áprilisban jelentette be egy új ügynökség létrehozását, a név valahogy így fordítható: Atrocitás Megelőző Ügynökség/Bizottság (Atrocities Prevention Board), s a létesítményt igen találóan a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumban az Auschwitzet túlélő Elie Wiesel hitelesítette felvezető beszédében. A diplomáciai testülethez, békefenntartó képződményekhez, emberjogi egyesületekhez, az elnöki benső körhöz, sőt az amerikai pénzvilág gazdasági szankcióképes felső tízezeréhez is közvetlen csatornákkal kapcsolt ügynökség havonta ülésezik, elemez és jelentést bocsát ki. »

Ady András
Veszélyben a vigécek

Tőkés László feljelentést tesz a róla a közelmúltban megjelent könyv, a Ne vígy minket a kísértésbe szerzője és kiadója ellen, ugyanakkor Demeter Szilárd, az EP-képviselő sajtóirodájának vezetője arról tájékoztatta az egyik napilapot, hogy hasonló lépést terveznek a könyv romániai terjesztőivel szemben is. A sajtófőnök ugyanis „gyomorforgató kampányeszköznek” tekinti a könyv terjesztését, és reméli, hogy akik ezzel foglalkoznak, azok büntetőjogi felelősségük tudatában teszik, mint ahogyan azt is, hogy mindezt nem közpénzből finanszírozzák. »

Székely Ervin
Vígéretek

Választási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »

Bogdán Tibor