Az egészségügyi hozzájárulás bevezetéséről tárgyalt a tegnapi kormányülésen a Boc-kabinet, amely úgy döntött: a koalíciós tárgyalásokon egyeztetnek többek közt arról is, hogy kiket érinthet a mentesség. A tervek szerint az ezer lejnél kisebb jövedelemmel rendelkezők, a háborús veteránok és a 18 évnél fiatalabbak lesznek a kedvezményezettek.

Elvileg 2011. január elsejétől fizetni kell majd a különböző egészségügyi ellátásokért akkor is, ha a betegnek van érvényes társadalombiztosítása. Az új finanszírozási rendszert Cseke Attila egészségügyi miniszter is támogatja, habár a bevezetést külső nyomásra vállalta a kormány, még Ion Bazac minisztersége idején.

A betegek által fizetett hozzájárulás feltétele volt a Világbankkal, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal kötött kölcsönszerződés teljesítésének. A megegyezés értelmében 2009. december 31-e óta külön díjat kellene fizetni a beavatkozásokért. A háziorvosnak minden vizsgálatért 5 lejjel, a járóbeteg rendelőben történő ellátásért 10 lejjel, az egynapos kórházi gondozásért 15, a hosszabb beutalásért 50 lejjel tartozik majd a biztosított.

Fotó: archív

A tervek szerint jövőre az a beteg is kénytelen lesz fizetni az egészségügyi ellátásért, akinek van érvényes társadalombiztosítása

A módosítást az ellenzéki szociáldemokraták „különadóként”, a betegek jogait képviselő szervezetek (például a Krónikus Betegek Országos Szövetsége) hasznos, de nehezen kivitelezhető tervként értékelték. Tény, hogy Európában nem ismeretlen ez a rendszer. Hasonló hozzájárulást fizetnek a németek, az észtek, a horvátok és a csehek is.

A hazai közvéleményben többször módosult a megítélése az új rendszernek. Ioan Bazac javaslatát még beadványban támadta Cseke Attila és Derzsi Dezső is, igaz, az akkori javaslat gyökeresen eltért a maitól, és az egészségügyi rendszer alulfinanszírozását kívánta orvosolni. Azaz: a betegek által fizetett pénz egy része a kórházi infrastruktúra működtetését, egy része az orvosok bérkiegészítését szolgálta volna.

Az érvényben lévő tervek szerint azonban – figyelmeztet Cseke Attila – a betegek nem az orvost, hanem az ellátást, a kezelést, az infrastruktúrát finanszírozzák. A módosítás előnye továbbá – figyelmeztetnek a szakértők –, hogy racionalizálhatja az ellátórendszerek kihasználtságát: kevesebben, jól megfontolt indokkal fordulnak majd segítségért.

Az egyik fontos ok, amiért változott a hozzájárulás megítélése az az egészségügyben tapasztalható korrupció, amelynek felszámolása még mindig nehezen kezelhető problémát jelent. Az új rendszer bevezetésének támogatói úgy vélik, ha a betegek számla ellenében fizetnek az intézményekben, kevesebb pénz vándorol majd az alkalmazottak zsebébe feketén.

2011-től fizetni kell az egészségügyi ellátásért akkor is, ha a betegnek van társadalombiztosítása

A hazai egészségügyi rendszer korrupcióját nemzetközi figyelem övezi, egyre nagyobb a nyomás ennek felszámolására. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének támogatásával egy hete készült felmérés a visszaélések mértékéről és jellegéről, a statisztikai adatokat a napokban hozták nyilvánosságra.

A vizsgálatok megállapították, hogy a megkérdezettek 91 százaléka a román egészségügy alapvető problémájának tekinti a korrupciót, és csupán 10 százaléka gondolja úgy, hogy ez a jelenség másodrendű fontosságú. A válaszadók többsége szerint a korrupcióért az orvosok és a betegek egyaránt felelősek: 23 százalék úgy véli, hogy az orvos a hibás, mert elfogadja a paraszolvenciát, míg 11 százalék szerint a beteg követi el a vétséget, amikor csúszópénzt ad.

A felmérés megállapította, hogy a kutatásban részt vevők jelentős része, 81 százaléka szerint közvetlen összefüggés van az ellátás és a kezelés minősége, valamint a hálapénzfizetés között. A csúszópénzt adók 63 százaléka az orvosokat, 51 százaléka az asszisztenseket, míg 36 százaléka a kisegítő személyzetet is lefizette.

Ugyanakkor a korrupt betegek 69 százaléka elismerte, hogy úgy adott hálapénzt, hogy arra senki sem szólította fel, míg 31 százaléka arról számolt be, hogy az orvos maga ismertette az illegális tarifát. A felmérésben részt vevők 56 százaléka gondolja úgy, hogy a korrupció kiváltható lenne egy új legális fizető-adományozó rendszer kiépítésével.

A fizetés egyik alternatívája lehetne az egészségügyi hozzájárulás, míg a másik alternatívát az intézmények számára felajánlható, és az adóból leírható adományozás ösztönzése jelentené. A kormány által tervezett hozzájárulás mértéke érdekes módon megközelíti az „átlagos” csúszópénz mértékét.

A felmérések szerint az éves paraszolvencia összege a válaszadók 46 százaléka esetében kisebb, mint 50 lej, 26 százaléka azonban 50 és 200 lej között ad pénzt egy év alatt az orvosoknak, 19 százalék többet fordít hálapénzre évente, mint kétszáz lej. Az asszisztensek közül a kórházi alkalmazásban lévőknek van pluszbevétele: ők alkalmanként 20-40 lejt tehetnek zsebre a betegektől.

A háziorvosok számára a korrupcióval élők 78 százaléka 40 lej adott esetenként, de a megkérdezettek 85 százaléka arról nyilatkozott: háziorvost még soha nem próbált meg lefizetni. A szakellátásban részt vevő orvosok számára a megkérdezettek 78 százaléka 40 lejnél többet fizetett szolgáltatásonként, 27 százalék arról számolt be, hogy ez az összeg 60 lejnél is nagyobb volt.

Az adakozókedv ellenére a korrupciót maguk az elkövetők is elítélik: 81 százalékuk úgy véli, hogy el kellene bocsátani a korrumpálható orvost, és csupán 18 százalék véli igazolhatónak a csúszópénz elfogadását. A felmérés eredményeire kitért az Európa Tanács júliusi országjelentése is: a dokumentum szerint rendkívül súlyos problémáról van szó.

A finanszírozás átalakításának szükségességére figyelmeztetnek a szakmai szervezetek is, de a többség úgy véli, elengedhetetlen az orvosok bérének növelése. Dan Peretianu, az Orvoskamarák Szövetségének elnöke úgy véli , a közalkalmazásban lévő egészségügyi alkalmazottak a bércsökkentések miatt hátrányban vannak a magánszektor által finanszírozott alkalmazottakhoz képest.

Ezzel magyarázható a szakember szerint a minden eddigi mértéket fölülmúló orvoselvándorlás. A megállapítást igazolja a tény, hogy az utóbbi hónapokban hatezer orvos lépett ki a román egészségügyi rendszerből: legtöbbjük Angliában, Franciaországban és Olaszországban kapott a hazai ajánlatoknál tízszer jobban fizető állást.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!