„A hozzáadott-értékadót csaló kishalak biztosan fennakadnak ezen a hálón, de az igazán nagy halaknak csak kedvez a kormányzati tűzoltás” – fogalmazott élesen az ÚMSZ-nek Dragoş Frumosu, az Agrárszakszervezetek Szövetségének elnöke. Frumosut a Boc-kabinet számlák utáni pénzvisszatérítő javaslatáról kérdeztük.

Amint arról hirt adtunk, a bejelentés szerint a jövőben visszakaphatja kiadásai egy részét, aki áfás számlával vásárol, a vásárlás után kapott nyugtát pedig elszámolja. Az eredetileg Édler András RMDSZ-es képviselőtől származó javaslat célja a feketegazdaság kifehérítése, a hozzáadott értékadó legutóbbi, 5 százalékos emelése óta ugyanis egyre többen igyekeznek úgy megtakarítani, hogy nem kérnek a vásárlás után számlát. Még nem tudni, hogy a kormány mennyit térítene vissza a legális kiadások után, Édler javaslatában 4 százalék szerepelt.

Fotó: archív

A nagyobb kereskedelmi egységeknek, bevásárlóközpontoknak kedvez majd az új rendszer, a visszaéléseket a kisebb cégek követik el

„Egy bizonyos értékhatárig lehet kérni a visszatérítést: a kedvezmény kiterjedhet a kenyérvásárlástól a nagy értékű beszerzésekig, a tartós árukon át a fogyóeszközökig” – ismertette a terveket Emil Boc.

Ha a kormányzati elképzelések megvalósulnak, érdemes lesz pontos házi könyvelést vezetni, mert a lakásfelújítástól a bútorvásárlásig, a piaci beszerzésektől a nagy értékű kiadásig minden nem csak visz, de hoz is a konyhára. Görögországban már működik egy ehhez hasonló rendszer: ott évi 12 ezer euró bevételig a kiadások legkevesebb 30 százaléka számolható el. A görög számítások bejöttek: a tavalyhoz képest 7,8 százalékkal nőtt az éves áfabevétel.

A számlás visszaélések arányát a hazai adóhatóság csupán becslések alapján tudja meghatározni: az idei év első félévében 3500 cég ellen indult eljárás amiatt, hogy jogszerűtlenül bocsátottak ki számlát, vagy amiatt, hogy egyáltalán nem adtak áfás számlát. „Ennél azonban – figyelmeztetnek az illetékesek – sokkal súlyosabb gondot okoz az adócsalás, minden számla és nyugta mellé azonban nem lehet adórendőrt állítani.”

„Ha az élelmiszeriparban dúló feketegazdaság adatait vesszük figyelembe, akkor ez a lehetőség az adócsalás tíz százalékát előzi meg” Â von mérleget Frumosu, aki szerint nem mindegy, hogy mikor és miként kerül bevezetésre ez a rendelkezés.

„A kormány maszatol, mert nem tudni, hogy konkrétan mikortól lép érvénybe a visszatérítés, azt sem, hogy hogyan. Pedig versenyt futunk az idővel: ahhoz, hogy tényleg érvénybe léphessen ez a jogszabály, egyeztetni kell az Unióval, és tisztázni kell a részleteket” - figyelmeztet a szakszervezeti vezető, aki szerint az ötlet nem rossz, de nem is új.

Egy ilyen jellegű tervezetet már négy éve előterjesztettek a szakszervezetek, de akkor a kormány nem kapott az ötleten, pedig – állítják a szakértők – egyszerűbb lenne egy, már előkészített modellt elővenni, mint egy teljesen újat kidolgozni.

Frumosu úgy véli, a nagyobb kereskedelmi egységek, bevásárlóközpontok számára például mindenképp kedvez majd az új elszámolási rendszer, mert a számlázást érintő visszaéléseket elsősorban a kisebb cégek, kiskereskedők követik el, nagy tételben ez nem éri meg.

„Súlyos visszaélések tapasztalhatók például a hús- és gyümölcsimportban, a szeszgyártásban, az élelmiszeripar feketegazdaságának 50-60 százaléka ezekben a szakágakban valósul meg, és ezen a tényen ez a rendelkezés nem segít” – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő.

Fotó: Tofán Levente

Egyre többen igyekeznek úgy megtakarítani, hogy nem kérnek a vásárlás után számlát

Bagoly Miklós, a háromszéki vállalkozói szövetség elnöke szerint még a kiskereskedelem szintjén sem hatékony az intézkedés. Az ASIMCOV vezetője szerint a visszatérítési ígéret „szemfényvesztés”, mert az elszámolás csak egy beláthatatlan bürokratikus rendszer működtetésével oldható meg.

A szakember az adófizetők részéről sem tartja kivitelezhetőnek, hogy minden évben összegyűjtenek „hatkosárnyi nyugtát”, azt rendszerezik, értékben összegezik és majd leadják a pénzügyi hivatalnál: ez olyan utánajárással, energiaráfordítással jár, ami valószínűleg nem éri meg az érintetteknek. Az üzletember úgy véli, ilyen rövid idő alatt még nem érzékelhető, hogy az áfaemelés miatt nőtt-e a feketegazdaság.

„Az erre vonatkozó kijelentések spekulációk” – fogalmaz határozottan Bagoly, aki szerint bár a nagyobb áfaérték áfacsalásra ösztönöz, ennek ellenére ez a típusú visszaélés nem vált általános jelenséggé.

„A cégek nem ezen próbálnak nyerni, a feketegazdaságot más jellemzők irányítják” – magyarázta egyetértésben Frumosuval lapunknak Bagoly. „A feketegazdaságot nem lehet felszámolni, viszont okos adópolitikával uralni kellene. „A feketegazdaságból szerzett pénz is előbb-utóbb kifehéredik, hiszen az így szerzett pénzt elköltik, beruháznak belőle, senki nem fogja ezt a pénzt otthon, a szalmazsákban tartani.

„Én másfél évet vártam, hogy a cégem megkapja az betegszabadságok után fizetett összegek után járó társadalombiztosítási hozzájárulást, ennyi időt vett igénybe, amíg a leadott visszaigénylés átfutott a rendszeren, és fedezet is került a tartozás teljesítésére. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ha ez ilyen nehézkesen működik a társadalombiztosítás viszonylag biztosan kiépített rendszerében, akkor olajozottabban fog működni pár lejes kiadások esetén” – osztozik a szakértők pesszimizmusában Tardos Bálint.

A marosvásárhelyi vállalkozó már most eldöntötte: nem él ezzel a lehetőséggel. „Tegnap majdnem három órát vártam az adóhivatalban egy egyszerű adminisztratív feladat végrehajtására, sem időm, sem kedvem, sem energiám ilyen körülmények között újabb elszámolásokra” – magyarázza elhatározását a cégvezető.

„Az általam kidolgozott javaslat kifejezetten a kis jövedelműeket érinti. Azokat, akiknek az éves jövedelme nem haladja meg a négyezer lejt. Ők igényelhetnék vissza a kiadásaik egyrészét, körülbelül 4 százalékát. Gondoljuk csak el: az adócsalások jelentős részét az alapélelmiszerek adásvételénél követik el. Ha viszont ezek után az élelmiszerek után, mondjuk a megvásárolt kenyér után, év végén egy kisnyugdíjas visszakap 160 lejt, az számára fontos bevételt jelenthet.

Az állam számára sem elhanyagolható így a megtakarítás: pesszimista számítások szerint is 221 millió euró nettó bevétel keletkezhet ennek az intézkedésnek köszönhetően” – nyilatkozta Édler András, a tervezet „atyja”. Az RMDSZ-es képviselő úgy véli, leghamarabb szeptemberben születhet kormányhatározat a visszatérítésről, de legkésőbb jövő év januárjáig módosul az adótörvény.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!