keresés

Cenzus: nincs ok borúlátásra?

„Nincs oka az erdélyi magyarságnak a borúlátásra” – vélik azok a – népszámlálás adatait elemző – kolozsvári szociológusok, akik a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform által szervezett, Népszámlálás 2011– 2012, Számmisztika és számháború  című kerekasztal-beszélgetésen vettek részt szerda este, Kolozsváron.

A Minerva Egyesület kolozsvári székházában rendezett beszélgetésen Magyari Nándor László, Péter László, Székely István, valamint  Veres Valér szociológusok elemezték a 2011-es népszámlálás észleges eredményeit. „A Statisztikai Hivatal által forgalmazott számokat, amelyek elvileg azt mutatják, hogy hányan is élünk ebben az országban, nem biztos, hogy komolyan kell és komolyan lehet venni. Az tény, hogy kevesebben élünk már az országban és a magyarság aránya is csökkent nagyon kis mértékben, de egyáltalán nem valószínű, hogy az ismert adatok és számok reálisak” – hangsúlyozta Magyari Nándor László szociológus. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarság számára érzékeny pontot jelentő arányszám mellett nagyon fontos az ország összlakosságának megközelítő pontos számát ismernünk, mivel ennek függvényében alakul majd a politikai és gazdasági élet is.

Veres Valér szociológus hasonlóan vélekedett. Elmondta: a népszámlálás intézménye fontos, viszont korántsem tökéletes. „Egyértelmű, hogy a 2011-es népszámláláson kevesebb embert számláltak meg, mint amennyi feltehetően Romániában él” – szögezte le a szociológus, aki szerint hiányos a romániai migrációs nyilvántartás.

Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a 2011-es népszámlálás február másodikán nyilvánosságra hozott részleges adatai szerint Romániában 6,5 százalékra csökkent a magyarság aránya, abszolút értékben a magyarság lélekszáma csaknem 194 ezer fővel csökkent a 2002-es népszámláláshoz képest. A statisztikai intézet (INS) közlése szerint az országnak 19 042 936 állandó lakosa van, 2002-ben pedig 21,6 millió lakosa volt, tíz év alatt tehát több mint kétmillió fővel fogyott az ország népessége. Abszolút számokban a romániai magyarok száma a 2002-es népszámláláshoz képest 1 431 807-ről 1 237 790 főre apadt, de mivel az ország teljes lakossága is csökkent, az etnikai arányok alig változtak, 6,6 százalékról 6,5 százalékra csökkentek.

Számolni kell a fogyással

A népszámlálás részleges adatai szerint a magyarság számaránya szempontjából szórványnak tekinthető nagyvárosok magyarsága hozzávetőlegesen egyharmaddal csökkent az elmúlt kilenc évben. A leggyorsabb ütemben a temesvári magyarok száma csökkent 2011-ben: 36 százalékkal kevesebb magát magyarnak valló magyar élt az ország harmadik legnagyobb városában, mint 2002-ben – abszolút számokban 8707-tel kevesebb magyar lakik a bánsági városban, mint tíz évvel ezelőtt.

Kolozsváron a részleges adatok szerint 10 971-gyel kevesebb magyar él, ami 18 százalékos fogyást jelent a 2002-es adatokhoz képest. A kincses városban a magyarság számaránya 16 százalék alá esett, szemben a kilenc évvel ezelőtti 18,96 százalékkal.

„A lakosság-nyilvántartás a rendszerváltás után összeomlott, ez a hiányosság nagyban befolyásolta a népszámlálás eredményeit, viszont tényként kell kezelni azt, hogy Kolozsváron fogyott a magyarság” – fejtette ki véleményét a városokra lebontott adatokról Székely István, aki szerint a mostani eredmények a következő években a nyelvi jogok miatt kerülnek előtérbe.

Belső migráció

 „Figyelembe kell vennünk azt, hogy az elmúlt kilenc évben közel 36 ezer ember távozott közülünk. Ugyanakkor létezik Kolozs megyében egy belső migráció is: gondolok itt Szászfenesre vagy Kisbácsra, ahol a lakosság aránya látványosan megnőtt a 2002-es népszámlálás óta” – keresett választ a kolozsvári magyarság csökkenésére László Attila. Az alpolgármester szerint emellett azt is figyelembe kell venni az eredmények elemzésekor, hogy a kolozsvári megkérdezettek egy jelentős része nem vallotta be nemzetiségi, anyanyelvi vagy vallási identitását. „Feltehetőleg ezek nagy része magyar” – vélekedett László Attila. A partiumi és közép-erdélyi városokban egyébként átlagosan 20 százalékkal csökkent a magyarság aránya az elmúlt kilenc évben, míg Székelyföldön „csak” 10 százalékos csökkenés volt észlelhető.

  társadalom röviden

  társadalom