Negyedével nőtt az elmúlt két hétben a kötelező biztosítási kötvények aránya: az országon végigsöprő természeti katasztrófa „jó pedagógiai eszköznek” bizonyult, egyre többen kezdik belátni, hogy szükség van az ingatlanok biztosítására. Július 15-én bocsátották ki a fél évig kiváltható kötvényeket, habár az eljárást előíró törvény már két éve érvényben van.

A hazai tulajdonjogi nyilvántartást jellemző adathiány azonban mindeddig ellehetetlenítette a jogszabály alkalmazását. Júliustól vége a türelmi időnek: ha a következő hónapokban valaki lakást vásárol, öt napon belül köteles megkötni a biztosítást, jövő januártól pedig minden lakástulajdonosnak rendelkeznie kell ilyen kötvénnyel.

A biztosítás feltételeivel azonban sokan elégedetlenek, és úgy vélik, a kötelezővé tétel csupán azt jelenti, hogy az állam elhárítja a segítségnyújtás felelősségét, „szociális alap” létrehozására kötelezi az állampolgárokat, akik befizetéseik révén támogatják a következő katasztrófák áldozatait. Cserében viszont a befizetők drága és szűk körű szolgálgatást kapnak, a kötelező biztosítás nem felel meg az ingatlanok reális értékének, a biztosítható károk pedig rendkívül szűk körűek.

Traian Băsescu államfő július eleji kijelentése alapozta meg azt a vélekedést, hogy a hazai kötelező biztosítás amolyan „rongyos kasszaként” fog működni, és helyettesíti a kormányzati felelősségvállalást. Az államfő egy, az árvizek által sokadszor sújtott Dorohoi melletti községben figyelmeztetett arra: az idei év az utolsó, amikor a kormányzat segítséget nyújt az újjáépítéshez.

„Ha jövőre nincs a tulajdonosnak lakásbiztosítása, hiába várja majd, hogy bárki is építőanyagot vagy pénzügyi segítséget nyújtson. Egyértelművé kell tenni, hogy a felelősségvállalás mindenki számára kötelező” – hangsúlyozta Traian Băsescu.

Fotó: Mediafax

Idén még kaphatnak kormányzati segítséget az árvízkárosultak, jövőtől azonban a kötelező biztosításnak kell fednie a károkat

„Csípőből elutasítottam az egyik országos biztosítótársaság kötelező lakásbiztosítási ajánlatát, amikor először szembesültem a lehetőségekkel: a jelenleg kilencvenezer eurós értékkel bíró ingatlanomat húszezer euróig biztosítanák” – meséli elégedetlenül Farkas Emese marosvásárhelyi ingatlantulajdonos, aki elismeri: néhány hét alatt gyökeresen megváltoztatta az álláspontját.

„Ez a biztosítás áradás, földcsuszamlás és földrengés ellen nyújt bizonyos mértékű védelmet. Abban bízom, hogy egy önkéntes biztosítási kötvénnyel sikerül úgy kiegészíteni, hogy valóban védve legyen a házunk. Tehát is-is alapon több szerződést is kötünk, de még nem tudjuk, mennyibe fog ez nekünk kerülni” – érvel. Az otthonáért aggódó lakó úgy véli, körülbelül évi ötven eurójába kerül majd a kötelező és a fakultatív védelem.

Farkas Emese döntése azonban egyelőre nem általános. A háromszéki családok java része még mindig nem biztosította be lakását, annak ellenére, hogy Székelyföldön itt voltak a legsúlyosabbak az áradások, a helyiek tapasztalhatták, hogy nem csak a nagy folyók körzetében élőket sújthatja a nem várt baj. Kovászna megyei lakások mintegy 90 százaléka még nincs biztosítva.

Pető István, a Groupama biztosító sepsiszentgyörgyi kirendeltségének igazgatója lapunknak elmondta, a katasztrófa inkább az önkéntes, mint a kötelező biztosítás iránti keresletet ösztönözte.

„A kötelező biztosítás nagyon keveset fed, értéke attól függ, hogy úgynevezett A vagy B típusú ingatlanról van-e szó. A típusú a kőből, betonból, fémből és fából készült ház, B típusú a vályogház. Évi tíz vagy húsz euróért – a ház minőségétől függően – tízezer, húszezer eurót fizet majd a biztosító” – mondta Pető. A következő egy évben – véli a lapunk által megkeresett biztosítási szakértő – „kivár” a hazai lakosság, hiszen akinek már van önkéntes biztosítása, annak a kötvény lejártáig nem kell kötelező biztosítást kötnie.

A kötelező biztosítási rendszer hatékonysága jövőre dől el: 2011-től elválik, hányan tartanak ki a kötelező mellett az önkéntes rendszer mellett is. „A biztosítótársaságok jövőtől vélhetően módosítják ajánlataikat, és a fakultatív biztosítások esetében a kötelező biztosítás értékéig lecsökkentik a fizetnivalót” – magyarázta Pető István. Szerinte ha valami baj történik, és az illetőnek két kötvénye is van, a biztosítók nem fizetnek kétszer, csupán a kár értékét térítik meg, és elosztják egymás között a fizetnivalót.

Szakértők úgy vélik: a fakultatív biztosítás a jelenlegi rendszerben olcsóbb és szélesebb körű, nem csak az ingatlant, de a benne lévő ingóságokat, elektromos készülékeket, hőközpontot is be lehet biztosítani majdnem ugyanannyiért, mint a csak lakásra érvényes kötelező biztosításra. Ráadásul a figyelembe vett kockázati tényezők köre is bővebb: ezek kiterjedhetnek többek közt a jég- és viharkárokra, vagy az elázásra.

A Groupama biztosító sepsiszentgyörgyi igazgatója szerint a kötelező biztosítási rendszerben 13 társaság vesz részt. Ezeknek a cégeknek az ügynökei a következő időszakban felkeresnek mindenkit, és bemutatják ajánlataikat.

A törvény szerint a szociálisan rászoruló családok számára az önkormányzat fedezi majd a kötelező biztosítást. Arra vonatkozóan azonban még nincs adat, hogy mi történik azoknak az önkormányzatoknak az esetében, ahol a testület képtelen biztosítani ezt a szociálisan kötelezővé tett fedezetet.

Jövő év január 15-e után pedig ugyancsak a helyi hatóság feladata lesz ellenőrizni, hogy minden építkezési engedéllyel rendelkező ingatlanra meg van-e kötve a kötelező biztosítás, magyarázta Pető István.

„Fel vagyok háborodva, mert ez a rendszer egyelőre nem tesz különbséget, csak a ház építőanyaga szerint. A kockázati tényezőket nem veszik figyelembe. Ugyanúgy fizet az, aki ártérre építkezik, és házát évente elviszi a víz, mint az, aki jól meggondolja, hol vesz vagy épít ingatlant” – ad hangot elégedetlenségének Hegedüs Lajos marosvásárhelyi nyugdíjas. Mint lapunknak elmondta: nem véletlenül vásárolt lakást annak idején messze a Marostól.

Szakértők szerint kockázati felmérésre valószínűleg most is sort kerít néhány biztosító, de csak az adatrögzítés tényével, amíg jogszabály nem születik, addig az épület földrajzi helyétől, veszélyeztetettségétől független a befizetés és a kártérítés mértéke is.

A biztosítási társaságok azonban arra figyelmeztetnek: az adatszolgáltatást mindig nagyon körültekintően engedélyezzék a lakástulajdonosok. A következő hónapokban várható „ügynökinvázió” során alaposan utána kell érdeklődni, milyen céget és milyen feltételekkel képvisel az ajánlattevő, érdemes oda figyelni arra, hogy a kötelező biztosítás ürügyén nehogy csalás áldozatává váljon a tulajdonos.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!