Ma indul a tanügyi reformtervezet nyilvános vitája a pedagógusok, szülők, és hallgatói érdekképviseletek részvételével. A tét jelentős: a törvénycsomag átalakítaná a teljes oktatási rendszert, megváltoztatná az általános iskolai képzést, a középiskolai felvételik-beiratkozások rendszerét, a tanárok szakfelügyeletét, valamint kötelezővé tenné a 12. osztályt.

Olyan speciális kérdések is előtérbe kerültek, mint az iskolai ruhaviselet és a mobiltelefon-használat problémája. A Spiru Haret magánegyetem-botrány következményeként a reformjavaslat jelentősen módosít az egyetemi képzés struktúráján is.

Pró és kontra

A kötelező 12 osztály bevezetéséről oszlanak meg leginkább a vélemények. Péntek János, a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem professzora pozitívan értékeli a javaslatot.

„Négy évvel ezelőtt, amikor a kötelező alapfokú oktatást 8 osztályról 10-re emelték, az érettségiző diákok száma 50 százalékkal nőtt. Remélhetőleg ugyanilyen hatással lesz ez a döntés is. Különösen fontos lenne ez a lépés a magyar diákok számára is, mivel nyilvánvaló, hogy a magyar anyanyelvű közösségekben alacsony az iskolázottsági szint” – mondta Péntek.

Ugyanakkor akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint az érettségizők számának növekedésével nőne az egyetemisták száma is, és ezzel fordított arányban csökkenne az egyetemi oktatás színvonala, hígulna a felsőoktatás. „De látni kell azt, hogy most sem biztosított az érettségi minősége. A reform részeként az érettségi vizsgákat kellene komolyabbá tenni” – vélekedik.

Fotó: Oborocea Mónika

Ecaterina Andronescu reformcsomagját bírálják

Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Maros megyei elnöke negatívan értékeli a kötelező 12 osztály bevezetését. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy mindenki képes lenne elvégezni a 12 osztályt, és képes lenne leérettségizni. „Nem tudom, hogyan képzelték el ebben az esetben a szakoktatást, mi lesz a szakmunkásképzőkkel?” – sorolta a felmerülő kérdéseket Horváth.

Mint figyelmeztetett, az intézkedés sok járulékos következménnyel jár, például növelni kell a vidéki iskolák számát, amelyek eddig a nyolcosztályos képzésre voltak berendezkedve.

Ezzel ellentétes álláspontot képvisel Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója. „A tanároknak nem jelentene akadályt és nehézséget a módosítás, inkább lehetőséget látok ebben. A diákokra nézve azért jó, mert egy szakiskola elvégzése után érettségizhetnek is. Ami a tanárokat illeti, a 12 osztály kötelezővé tétele egyértelműen több osztály indítását jelentené, így több katedrát, több munkalehetőséget is teremtene a számukra.”

A címzeteseké a világ

A reformtervezet egyik sarkalatos pontja a címzetes tanárok szakmai ellenőrzésének szigorítását, az egyéves tanári gyakornokképzés bevezetését illeti. A törvényalkotó célja bevallottan a helyettes tanári állások számának csökkentése és a címzetes tanári posztok megerősítése. Erről Horváth Gabriella – a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum aligazgatónőjeként is – úgy vélekedett: eddig is rendszeresen ellenőrizték a tanárokat, amit lehet tovább szigorítani ugyan, de ez nem változtat a helyzeten és a meglévő problémákon.

„Helyettes tanárokra mindig szükség volt és lesz, hiszen az ideiglenes tanári állásokat nem lehet címzetes tanárokkal betölteni” – mondta az aligazgató. Példaként a gyereknevelési szabadságon levő, illetve azokat az igazgatói, igazgatóhelyettesi tisztséget betöltő kollegáit említette Horváth, akiknek az állása nem szűnt meg.

„Én is fél katedrán tanítok, mivel igazgatóhelyettes vagyok, és a másik felét az állásomnak helyettesítő tanár tölti be. Inkább a szakképzetlen tanárokra vonatkozhat ez az intézkedés, hiszen a városi iskolákban szakképzettek a helyettesítők is” – nyilatkozta lapunknak a pedagógusszövetség Maros megyei elnöke.

Az oktatókon múlik

Az egyetemi reformjavaslatokkal kapcsolatban Péntek János úgy vélte, ez nem elsősorban törvényalkotói feladat, hanem oktatói kötelesség: a tanárokon múlik, milyen a színvonal az egyetemeken.

A kisebbségi felsőoktatás problémáit másképpen kell megközelíteni: „A magyar nyelvű felsőoktatásnak nagy hiányosságai vannak, elsősorban a szakmai képzés terén. Például az agrármérnöki és a műszaki egyetemekre gondolok, amelyeknek nincs lefedettsége a magyar nyelvű felsőoktatásban. A magyar nyelvű tanszékek elsősorban elméleti tudományokat kínálnak az egyetemekre beiratkozóknak, nincs komoly szakemberképzés. Ezért értelemszerűen megduzzad a többi szak hallgatóinak a száma, és csökken az oktatás minősége is ”– nyilatkozta lapunknak Péntek János professzor, aki szerint a megoldást a felsőoktatás színvonalának növelésére a magyar nyelvű műszaki képzés megteremtése jelentené.

Miniszoknya-háború

Fotó: Mediafax

Az oktatási reformjavaslat a provokatív ruhaviseletet is megtiltaná a romániai iskolákban

A reformtervezet meglepő rendelkezései közé tartoznak az iskolai megjelenést és viselkedést szabályozó rendelkezések, például a miniszoknya viselését és a mobiltelefon használatát tiltó határozatok.

„Mi úgy tartjuk, az iskola a diák munkahelye, és ehhez méltó öltözködést és magatartást várunk el tőle. Ami a mobiltelefonokat illeti, annyira a mindenapjaink részévé váltak, hogy nem tudjuk ezt megtagadni a diákoktól, de azt elvárjuk tőlük, hogy a tanórák alatt kapcsolják ki a készülékeiket”.

Egészen másképp vélekedik a kérdésről Zolcsák Erika, két középiskolás lány édesanyja. „Én huszonöt évvel ezelőtt jártam líceumba. Akkor állandóan az egyenruhaviselettel, a szoknya hosszával és a hajpántviseléssel keserítették meg az életünket. Abban reménykedtem, hogy a gyermekeim már más világban nőnek fel. A jó ízlést nem lehet kikényszeríteni a gyerekekből, de rá lehet őket vezetni. A mobiltelefon használat pedig szükséges rossz. Én sem szeretem, de sokkal jobban tartok attól, hogy a lányaim elérhetetlenek legyenek” – nyilatkozta lapunknak az elégedetlen szülő.

Hozzászólások

Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!